Magyar politikai pártok III. rész - A Parlamentbe be nem jutottak

2012.02.17 17:18

A harmadik részben azokat a pártokat vesszük sorra, amelyek noha indultak a választásokon, sosem sikerült mandátumot szerezniük, ill. azokat az új pártokról is feltárást adnánk, amelyek létezésük óta a legutóbbi, ti. 2010-es országos választáson indulhattak először, de a parlamenti jelenléthez nem szereztek elegendő szavazatot.

A mai magyar politikát és a vezető (értsd legsikeresebb) pártokat gyakran negatívan ítéljük meg, ennek ellenére a választásokon mégis időről-időre számos szavazatot gyűjtenek össze. Az alábbi politikai szerveződések, közösségek talán alternatívát nyújthatnak azon Olvasó számára, aki még, vagy már elbizonytalanodott politikai meggyőződésében, ugyanakkor az elkötelezett Olvasónak is érdekes információkkal szolgálhatnak majd az elkövetkezendő sorok. A leírások nem tartalmaznak kampányt, nem buzdít, nem próbál meg befolyással lenni.

Magyar Munkáspárt:

Világ proletárjai, egyesüljetek!

Alapítása: 1989. december 17.
Vezetője: Thürmer Gyula.
Ideológiája: Kommunizmus, marxizmus-leninizmus, euroszkepticizmus.

A Kádár-rendszer meghatározó (és egyetlen) pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) többsége az 1989-es rendszerváltás idején a reform-szocializmus (szociáldemokrácia) útja mellett határozta el magát, de a kisebbség ezt nem fogadta el, ezért a pártkongresszuson a kettészakadás mellett döntöttek. A szociáldemokrácia hívei létrehozták a Magyar Szocialista Pártot, míg a keményvonalas kommunisták, akik kiálltak a marxista út folytatása mellett a Magyar Szocialista Munkáspártba tömörültek. Az MSZMP kettészakadása nem egyenlő feltételek mellett valósult meg, az MSZP lett a korábbi állampárt hivatalos jogutódja, ezért a pártvagyont is a szocialisták örökölték, s nem a munkáspártiak. A Munkáspárt ezért gyakorlatilag mind pénzügyileg, mind pártszervezetileg a nulláról indult. Első lépésben a párt strukturális átalakítását valósították meg, eszmeileg pedig továbbra is elkötelezték magukat a marxizmus ideológiája mellett, és a kommunizmus történelmi hagyományainak fontosságát hangsúlyozták. A párt a munkások, a szellemi dolgozók, a parasztság és a nyugdíjasok érdekeit egyaránt próbálja képviselni, és tiszteletben tartja az alkotmányos rendet, s elfogadja a versengő többpártrendszert is, vagyis nem törekszik az egypárti diktatúra visszaállítására.

A Munkáspárt 1989-es alapításakor választotta elnökének Thürmer Gyulát, aki azóta is tisztségében maradt. A következő évi országos választásokon a Munkáspárt is megjelent, amely során 3,7 százalékot szerzett, amivel csupán 0,3 százalékkal maradt le a Parlamentbe jutásról. Az elkövetkező pár évben a fokozott kommunizmus-ellenes hangulat miatt heves támadások érték a szervezetet. 1990-ben a párttagok megtartották első Kádár-megemlékezésüket, ami azóta hagyománnyá vált, és minden évben megrendezésre kerül. 1991-ben Thürmer a pártérdeknek megfelelően a Szovjetunió fennállását és a szovjet kommunisták hatalomátvételét támogatta, mely attitűd egyáltalán nem kedvezett pártja hazai népszerűségének.

1994-ben a választásokon hasonló eredményt ért el, mint négy évvel korábban, ez úttal 3,2 százalékot. Ezt követően a Munkáspárt aktívabban lépett fel bizonyos közügyekben, így tiltakozott Magyarország NATO-csatlakozása ellen és az Észak-atlanti Szövetség Jugoszlávia bombázásai ellen is felszólalt. A következő, 1998-as választásokon szerzett 4,08 százalékával 1990-ben mandátumot szerzett volna az Országházban, de a választási küszöb (ami felett egy párt bekerülhet a Parlamentbe) a korábbi 4 százalékról 5 százalékra emelkedett, így a Munkáspárt változatlanul Parlamenten kívüli párt maradt. 2002-re sok szavazóját elvesztette és már csak 2,1 százalékot szerzett, ami ellenére az Európai Parlamenti választásokon is indult, ahol ennél is kevesebbet, 1,8 százalékot kapott.

2005-ben a kommunista szóval egészült ki a pártnevük (Magyar Kommunista Munkáspárt), egy törvénymódosítás következtében azonban ezt 2013-ban el kellett hagynia. 2006-ban a pártvezetés ellen fellépőket kizárták a Munkáspártból, akik megalakították saját szervezetüket: a Magyarországi Munkáspárt 2006-ot. Sok párttag csatlakozott az új szerveződéshez, ami pont a választások előtt jelentősen legyengítette az eredeti Munkáspártot, így 2006-ban csak 0,4 százalékot ért el, amivel az állami támogatás is elúszott, amit 1 százalékos küszöbtől kapnak a pártok. Ugyanakkor a Munkáspárt 2006 még csúfosabb eredményt ért el, 0,023 százalékot.

A Munkáspárt tehát 2006 óta önfenntartó, tagdíjak, adományok és kiadványok bevételeiből fedezi működését. 2008-ra rendezte sorait, új lendülettel vetette bele magát a közéletbe, és próbálta kiaknázni az internet adta lehetőségeket. 2009-ben az Európai Parlamenti választáson 0,96 százalékot ért el, 2010-ben a hazai mezőnyön pedig csak 0,11 százalékot szerzett, vagyis 5606 szavazója volt.

2012. szeptember 3-án Thürmer Gyula kihirdette a Munkáspárt új programját, melyben figyelemreméltó a nemzeti jelleg kifejeződése, felkarolása, ezzel háttérbe szorítva a kommunizmus internacionalizmusát. A program kiemelt figyelmet szentel az ország eladósodottságának, a társadalmi elszegényedésnek és a korrupciónak. A párt megadóztatná a gazdagokat és a külföldi vállalatokat, valamint korlátozná a bankok mozgásterét. A befolyó pénzeket munkahelyteremtésre, iskola- és egészségügyi reformokra fordítanák. A magyar mezőgazdaságot és a magyar ipart - ez utóbbit államosítással - felfejlesztenék. A kis- és középvállalatok támogatásával a biztosabb munkahelyek megteremtését várnák. A külpolitika terén az orosz és kínai kapcsolatok fokozását támogatják. Választójogi reformmal nem lenne Parlamentbe jutási küszöb, tehát a legtöbb induló párt mandátumhoz juthatna. Az országgyűlési képviselők jobb ellenőrzését és visszahívhatóságát valósítanák meg.

A 2014-es választásokon jobban szerepelt, mint négy évvel előtte, s kikerült ugyan a történelmi mélypontból, amibe 2010-ben esett, azonban a 0,56 százalékos eredménye még mindig igen távol áll a ’90-es évek „sikereitől”. Az EP választáson nem indult, és szavazóit a választás bojkottálására szólította fel. 2018-ban ismét kudarcosan szerepelt a választáson, majdnem feleannyi szavazatot szerzett, mint négy évvel korábban, és csak 0,27 százalékot ért el.

Frissítve: 2018.08.11.

Összefogás Párt:

Biztonság. Bizalom. Boldogulás.

Alapítása: 2009. november 17.
Vezetője: Szepessy Zsolt.
Ideológiája: Harmadik Út, "szociális alapú" parlamentáris demokrácia.

Az Összefogás Párt önmagát egy "problémamegoldó" pártnak titulálja. Nézete szerint a társadalom politikai erővel rendelkezik, a többségi akarat kifejezésére pedig a civil összefogás a válasz. A politikai döntéshozatalba a civil társadalom nagyobb arányú beleszólását kívánja elérni, diktátumok helyett a közmegegyezést támogatja.

Egyedi ötlete volt az ún. "szociális kártya" programja, mely lényege, hogy a segélyben részesülők a támogatásuk 60 százalékát kártyára, míg a fennmaradó 40 százalékot készpénzben kapnák, amivel kivédhető, hogy a segélyt ne költsék egészségromboló termékekre. A szociális kártya hosszú távú célja a segélyből élők felzárkóztatása és a társadalomba való visszaintegrálása. Az Összefogás Párt eltökélt szándéka volt népszavazásra bocsátani a szociális kártya ügyét, a kérdés így szólt:

„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés a vonatkozó jogszabályok módosításával az egész országra kiterjessze, és egységesen kötelezővé tegye a szociális kártya rendszerét, annak érdekében, hogy az adófizetők által befizetett adóból kifizetett segélyeket ne lehessen alkoholra, cigarettára és uzsorára elkölteni?”

Az Országos Választási Bizottság elutasította a beadványt, mivel szerinte nem egyértelmű a "szociális kártya rendszere" kifejezés, s noha országos szinten a kezdeményezés megbukott, Monokon, Újkígyóson és Hatvanban bevezették a szociális kártyát, és több helyhatóság is érdeklődését fejezte ki a rendszer iránt.

Az Összefogás Párt először a 2010-es parlamenti választásokon mérettette meg magát, de csak 0,05 százalékot ért el. A 2014-es választás előtt konfliktusba került az Összefogás (MSZP, DK, Együtt, PM, MLP) választási szövetséggel, a párt feljelentést tett név-, szlogen- és védjegylopásért, ezért a Mesterházy Attila vezette Összefogás Kormányváltásra cserélte elnevezését. A választáson az Összefogás Párt megduplázta ugyan szavazói számát (6192 fő), de ez még mindig csekély eredménynek számít (0,14 százalék).

2015 januárjában Szepessy Zsolt pártelnök népszavazási kezdeményezést adott be a vasárnapi zárva tartásról, amit az OVB elutasított. A pártelnök fellebbezett, de időközben a kormány eltörölte a vonatkozó törvényt, így okafogyottá vált a népszavazási indítvány.

Az Összefogás Párt a 2018-as választáson újra megmérette magát, de immár szinte elhanyagolható, 0,02 százalékos eredményt ért el.

Frissítve: 2018.08.11.

Modern Magyarország Mozgalom

Itthon, Európában.

Alapítása: 2013. április 21.
Vezetője: Bokros Lajos.
Ideológiája: Konzervatív liberalizmus, gazdasági liberalizmus, Európa-pártiság.

2013 tavaszán Bokros Lajos a korábbi pénzügyminiszter (1995-1996) volt MDF politikusokkal megalapította a Modern Magyarország Mozgalmat. A MoMa a klasszikus európai értékeket képviseli, céljai között szerepel a szabadságjogok érvényesítése, a demokrácia és a jogállam helyreállítása, a szabadpiac támogatása, a lelkiismereti és sajtószabadság visszaállítása, a nemzeti összetartozás erősítése, valamint az európai integráció melletti kiállás.

A párt a 2014-es választásokon nem indult, de „kívülről” a Kormányváltás baloldali választási pártszövetséget támogatta. Az Európai Parlamenti választásokon szeretett volna részt venni, de a listaállításhoz nem sikerült elég aláírást összegyűjtenie. Az őszi önkormányzati választásokon központi szerephez jutott: a budapesti főpolgármesteri választáson Bokros Lajos pártelnököt jelölték Budapest főpolgármesterének. Mivel az Együtt-PM jelöltje visszalépett, a baloldal Bokrost támogatta Tarlós Istvánnal szemben. Ez az eredményekben is meglátszott, hatvanezerrel kapott csak kevesebb szavazatot, mint Tarlós, aki 49,02 százalékkal nyert, míg Bokros a 36,04 százalékával a második helyen végzett.

2017 szeptemberében a MoMa és a DK választási együttműködésről kezdett tárgyalni, de ez 2018 januárjában meghiúsult. A MoMa így egyedül kívánt indulni a választáson, de nem tudott országos listát állítani.

Frissítve: 2018.08.11.

A Haza Pártja

A Haza nem eladó!

Alapítása: 2013. november 29.
Vezetője: Kásler Árpád.
Ideológiája: Patriotizmus, nacionalizmus, antiglobalizmus, euroszkepticizmus.

A Haza Pártja két szervezet egybeolvadásából jött létre 2013 novemberében, az egy évvel korábban alakult Rendszerváltó Mozgalom Pártból és A Haza Nem Eladó Mozgalomból. Az új párt 2016 februárjáig A Haza Nem Eladó Párt nevet viselte.

A Haza Nem Eladó Mozgalom 2013 folyamán számos utcai demonstrációval hívta fel magára a figyelmet. Augusztus 19-én tömegdemonstrációt szerveztek Budapesten, amelyet „Nemzetgyűlésnek” neveztek. Másnap a devizahitelesek problémáira elfogadott határozataikat be kívánták juttatni a Sándor-palotába, Áder János köztársasági elnökhöz, de nem jártak sikerrel, ezért ülősztrájkba kezdtek az Astoria kereszteződésben, amivel leállították az arra haladó közúti forgalmat. Néhány óra múlva a tüntetők békésen elvonultak, de a megmozdulással a párt országos ismeretségre tett szert. Október 20-án egy tíz kilométeres kocsisorral (Budapest és Ócsa között) demonstráltak, és bejelentették, hogy indulni fognak a következő választáson, aminek érdekében a Mozgalom novemberben párttá alakult. 

A párt a devizahitel adósságba került emberek érdekvédő szervezete, de célja, hogy az eladósodás állami szinten is csökkenjen. El akarja érni az ország „valódi rendszerváltását”, amit új nemzeti alkotmánnyal kíván legitimálni, mely alapjának a Horthy-kori jogrendet tekinti. Magyarországot független, önellátó és hagyománytisztelő országgá kívánja alakítani, amely állampolgárai számára biztosítani tudja a tisztes megélhetést és boldogulást.

A 2014-es országgyűlési választáson, noha csak 0,47 százalékot ért el, a hatodik legtöbb szavazatot kapott párttá vált az országban. Az időközben a kormány által részben rendezett devizahitelesek ügye okafogyottá tette a párt célkitűzéseit, így a 2018-as választáson már listát sem tudott állítani.

Létrehozva: 2018.08.11.

Sportos és Egészséges Magyarországért Párt

Sem ez, Sem az

Alapítása: 2013. október 30.
Vezetője: Kovács András.
Ideológiája: Centrizmus.

A 2013 őszén alapított Sportos és Egészséges Magyarországért Párt legfőbb célja, hogy népszerűsítse a mozgást, sportolást és egészséges életmódot Magyarországon, de felemeli szavát az oktatás és gyermeknevelési ügyekben, valamint az egészségügyi problémák és környezetvédelem témájában is. Magát ideológiamentesnek határozza meg, és nem azonosul a politikai bal- vagy jobboldallal sem. Céljuk, hogy a Parlamentbe kerülésükkel nyomatékosabban képviseljék véleményüket.

A 2014-es választások alkalmával, az ismeretség hiányában nem számítottak mandátumra, amit a 0,25 százalékos eredményük igazolt is. A választás után a párt teljesen eltűnt a közéletből, csak 2018-ban, az újabb választáskor került ismét elő, amivel viszont hitelessége csorbát szenvedett, és ez a választási eredményén is megmutatkozott (0,13 százalék).

Létrehozva: 2018.08.11.

FRISSÍTÉS ALATT

Momentum Mozgalom Párt

Indítsuk be Magyarországot!

Alapítása: 2017. március 4.
Vezetője: Fekete-Győr András.
Ideológiája: Liberalizmus, konzervativizmus, patriotizmus, europanizmus, centrizmus.

A Momentum Mozgalom 2015 elején jött létre, de országos ismeretségre 2017 januárjában tett szert, amikor megkezdte a NOlimpia-kampányát a 2015 nyarán született döntés ellen, amikor is Magyarország a fővárosa számára megpályázta a 2024-es nyári olimpiai játékok megrendezését. 2017. január 19-én a Momentum aláírásgyűjtésbe kezdett egy budapesti helyi népszavazás kiírása érdekében, mely kérdése a következő lett volna:

Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?"

A kampányhoz az Együtt, az LMP, a PM, valamint a Kétfarkú Kutya Párt is csatlakozott. Harminc nappal később több mint 260 ezer aláírást gyűjtöttek össze, majdnem kétszer annyit, amennyire szükség lenne a helyi népszavazás kiírásához. Viszont öt napra rá a kormányfő, a MOB elnöke és a főpolgármester közösen úgy döntött, visszavonják Budapest olimpiarendezési kérelmét, ezért a helyi kezdeményezés okafogyottá vált.

2017 márciusában a Mozgalom a párttá alakulás mellett döntött. Pártszervezetként úgy véli, hogy öt témával kell rendszerszinten foglalkozni, amelyek alapvető reformra szorulnak Magyarországon, ez az egészségügy, az oktatás, a közlekedés, a lakhatás és a megélhetés. Elvetik az ideológiai harcokat, amelyek megosztják az országot, a fejlődést együttműködéssel látják megvalósíthatónak, amivel befejezetté tehetnék a rendszerváltást is.

2017 folyamán több akciójukkal is felhívták magukra a figyelmet, ezek főleg a kormány propaganda-kampányainak ellenválaszai voltak, míg a május 1-jei az EU-párti „Európához tartozunk” tüntetésükön tízezren vettek részt. A közéleti ügyekben aktívan fellépő Momentum próbálja ismertségét kiterjeszteni a választók szélesebb rétegei között, amely elengedhetetlen annak érdekében, hogy a jövő évi választáson sikert érhessen el.

Létrehozva: 2017.08.06-án.

Facebook: Szórakoztató történelem

Olvass tovább: A jelen Parlament pártjai, Az egykor parlamenti pártok

„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés a vonatkozó jogszabályok módosításával az egész országra kiterjessze és egységesen kötelezővé tegye a szociális kártya rendszerét, annak érdekében, hogy az adófizetők által befizetett adóból kifizetett segélyeket ne lehessen alkoholra, cigarettára és uzsorára elkölteni?”
 

Téma: Magyar politikai pártok III. rész - A Parlamentbe be nem jutottak

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása