Magyar politikai pártok I. rész - A jelen Parlament pártjai

2012.01.31 18:51

A politika körülvesz minket, valamennyiünket érint, és a legtöbbünk figyelemmel kíséri a politikai történéseket, foglalkozik vele, esetleg műveli is. A politikai pártok nézeteinket, identitásainkat, minket képviselnek. Számuk sosem fog ritkulni, inkább gyarapodik, hiszen különbözőek vagyunk, érzelmek sokasága köt minket össze, s melyek szét is választhatnak bennünket. A politikai pártok identitást adhatnak, összetartozás-tudatot generálhatnak, de ellentéteket és gyűlöletet is szíthatnak közöttünk. Rajtunk áll, hogy engedünk ennek, vagy ellenállunk neki, de egy biztos: a politikát sosem zárhatjuk ki az életünkből.

Fontosnak tartom kiemelni, hogy az alábbiakban bemutatott pártok sorrendje NEM preferencia-sorrend, amit NEM befolyásolt semmilyen politikai nézet, párt-szimpátia, nincs a sorok között rejtett üzenet, bátorítás, buzdítás, kampány, stb. A sorrendet szigorúan a 2014-es parlamenti választáson elért eredmények alapján alakítottam ki, vagyis, hogy az adott párt országosan hány százalékot ért el a választáson.

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Új többség, erős Magyarország

Alapítása: 1988. március 30.
Vezetője: Orbán Viktor.
Ideológiája: Nemzeti konzervativizmus, kereszténydemokrácia, populizmus, euroszkepticizmus.
Magyar Parlamentben: 1990-től. Jelenleg 117 képviselővel.
Európai Parlamentben: 2004-től. Jelenleg 11 képviselővel.
Kormányzás: 1998-2002. / 2010-től.

Az 1988-ban alapított liberális-radikális Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) aktív szereplője volt az 1989-es demokratikus átmenetnek. Az első szabad választáson, 1990-ben 8,95 százalékkal került be a Parlamentbe. Néhány év múlva a jobboldali konzervativizmus felé kezdett orientálódni, amiért többen elhagyták a pártot. Az útkeresés nem kedvezett a Fidesz támogatottságának, 1994-ben 7,7 százalékos eredményt ért el a választásokon. 1995-től, mint Fidesz - Magyar Polgári Párt, magabiztosan növelte népszerűségét és az MDF-fel összefogva az MSZP-SZDSZ baloldali blokkal szemben egy konzervatív polgári alternatívát kínált a választópolgároknak. Az 1998-as választáson az MSZP 34,7 százalékot, míg a Fidesz 29,2 százalékot szerzett, ám az MDF-fel és a kisgazdákkal létrejött koalíciójának köszönhetően a fiatal demokraták alakíthattak kormányt. Orbán Viktor első miniszterelnöksége alatt csökkent az államadósság, az infláció, a munkanélküliség és növekedtek a reálbérek.

2002-ben a Fidesz-MDF szövetség a szavazatok 48,7 százalékát szerezte meg, de az ellenzéki MSZP-SZDSZ páros ötven százalék felett teljesített, amivel leváltották a Fidesz-kormányt. A vereséget követően a Fidesz újabb átalakuláson ment keresztül, amikor létrehozta a Magyar Polgári Szövetséget, amely egyesítette a konzervatív jobboldalt, a pártvezetés pedig centralizálódott, Orbán Viktorral az élén.

A Fidesz erős és aktív ellenzéki szereplővé vált, ám 2006-ban ismét választást veszett (42,5 százalék), amely dátum a KDNP-vel kötött koalíciójának nyitánya. A 2006. májusi őszödi beszéd után a Fidesz még erőteljesebben kezdett fellépni az MSZP ellen, s ahogy a szocialisták támogatottsága csökkent, úgy növekedett a Fidesz népszerűsége. A 2009-es EP választások eredménye jelzésértékű volt: a szavazatok 56,36 százalékát szerezte meg. 2010-ben az „Itt az idő!” szlogennel a Fidesz-KDNP nagy fölénnyel, 52,73 százalékkal győzedelmeskedett az országgyűlési választáson, és a parlamenti helyek 2/3-át tudhatta magáénak. Az ország miniszterelnöke Orbán Viktor lett.

A győzelmet követő kezdeti eufória után következtek a társadalmat és a nemzetközi közösséget is megbotránkoztató intézkedések: 2010. decemberi médiatörvény, 2011 tavaszán új alkotmány (Alaptörvény) elfogadása, 2012-től új választójogi törvény, 2013. júliusi trafiktörvény. Elhatalmasodott a korrupció és megkezdődött az „egypárti” kormányzás kiépülése az országban, miközben a gazdaság talpra állítására nem történtek határozott lépések. A romokban heverő gazdaságot nem sikerült stabilizálni, amire a kormány elhibázott gazdaságpolitikai lépései mellett a lassú nyugat-európai növekedés és az exportpiacok stagnálása is kihatott. Noha 2013-2014 fordulóján a hazai gazdaság enyhe növekedésnek indult a közép-kelet-európai államok gazdasági fejlődése megelőzte és lehagyta a magyar bővülést.

A kormány a 2014-es választásokra készülve a társadalom felé tett gesztusokat, mint a rezsicsökkentések és a 4-es metró átadása. A Paks 2 megállapodás ugyan nagy felháborodást keltett, a Fidesz támogatottságán ez nem változtatott. 2014-ben az új választójogi törvény értelmében a parlamenti helyek (199) több mint felét az egyéni jelöltek adják, ahol a Fidesz köztudottan kedvezőbb eredményt ér el, mint az ellenzék. Ez 2014-ben sem történt másként: a Fidesz-KDNP az egyéni körzetek 90 százalékát szerezte meg, míg országosan 45,23 százalékot kapott. Habár ötven százalék alatti eredménye született, újfent megszerezte a parlamenti helyek 2/3-át, köszönhetően az új szabályozásnak. Mindazonáltal a májusi EP választáson elért 51,48 százalékos eredménye nem vitatható.

2015 nyarán a Közel-Keletről megindult menekültek tömegei elérték Magyarországot. A kormány júniusban bejelentette egy műszaki határzár létestésítését a szerb határon az illegális átkelések megakadályozására. A kerítés belföldön és külföldön is nagy felháborodást keltett, de lebontására nem került sor. Októberben a horvát határnál is kerítésépítés kezdődött. 2016 tavaszától a bevándorlási krízis megszűnt, de a kormány a retorikájában állandósította a válságot, amit támogatottságának növelésére használ fel. Időközben a Fidesz újabb ideológiai változáson ment át: a polgári demokratikus értékektől eltávolodott, és a nemzeti-keresztény konzervativizmus eszméje felé tendál.

Az utóbbi évekre jellemző mérsékelt gazdasági növekedést a nagymértékű uniós támogatásokból finanszírozták, ami csökkentette az államháztartási hiányt, de a költségvetés felhasználása továbbra sem produktív. Az egészségügy helyzete kritikus, a kórházak mindennapos működési problémákkal küzdenek és a szakképzett munkaerő külföldre áramlik. Az oktatás színvonala csökken, egyre több fiatal távozik külföldre, ami rontja az ország versenyképességét. A sportra fordított állami támogatások viszont növekednek, 2010-től folyamatosak a stadionépítések, melyek hasznossága megkérdőjelezhető. Mindezek fejében a kormány a megújuló energiaforrások helyett a költséges Paks 2 erőműbővítés mellett döntött, mely beruházás nagyarányú államadósság növekedéssel jár.

A Fidesz kormányzása alatt erős állami kontroll valósult meg. Az energiaszektor jelentős része állami tulajdonba került, a bankrendszerbe és a médiába is beférkőzött az állam vagy a kormányközeli magántulajdonosok. A közmédia régóta a kormány kiszolgálója, felvásárlásokkal és ellehetetlenítéssel pedig elhallgatatják a kormányzatnak nem tetsző, a politikáját nem támogató médiumokat (Népszabadság, Origo, Figyelő, Magyar Nemzet, stb.).

A Fidesz 2018-as országos választási kampánya teljesen eltért az eddig megszokottaktól. Se gazdasági, se jóléti ígéretekkel nem kampányolt, helyette a már két éve nem aktuális bevándorlási krízissel riogatott, kihasználva az emberek tájékozatlanságát és félelmeit, valamint a Soros György-féle ellenségkép megalkotásával fokozta az indulatokat. Ebben a közmédia is támogatta, mely a kormány propaganda közvetítőjévé vált. A Fidesz ezzel a stratégiájával végül sikert könyvelhetett el, ismételten a KDNP-vel együtt indulva 49,6 százalékot ért el, több mint fél millióval több szavazatot szerezve, mint négy évvel korábban, viszont mandátumszáma változatlan maradt, ugyanis az ellenzéki pártok több egyéni körzetet tudtak elvinni, mint az előző választáson.

A Fidesz továbbra is széleskörű támogatást élvez, amihez hozzájárul a baloldal válsága és szétaprózódása is. 2018-ban újra megmutatkozott, hogy a magyar politika palettáján nincs olyan erő, amely úgy egyesíthetné a tömegeket, mint a Fidesz, ennek hiányában pedig a kormánypártok hosszú távra tervezhetik a hatalomban maradásukat.

Frissítve: 2018.06.06.

Jobbik Magyarországért Mozgalom

A nép pártján!

Alapítása: 2003. október 24.
Vezetője: Sneider Tamás.
Ideológiája: Nemzeti radikalizmus, nacionalizmus, anticionizmus, euroszkepticizmus, antiglobalizmus, antikommunizmus.
Magyar Parlamentben: 2010-től. Jelenleg 26 képviselővel.
Európai Parlamentben: 2009-től. Jelenleg 3 képviselővel.
Kormányzás: Soha.

Az 1999-ben alapított Jobboldali Ifjúsági Közösségből 2003-ban jött létre a Jobbik Magyarországért Mozgalom. A MIÉP által a magyar szélsőjobboldalon hagyott politikai űrt a Jobbik több mint sikeresen töltötte ki, és vált a radikális jobboldal vezető erejévé. A párt ideológiájára jellemző a hagyományőrzés, a konzervativizmus, a nacionalizmus és a nemzeti-kereszténység, míg módszereiben a radikális utat választotta.

2006-ban a MIÉP-pel együtt indult a választásokon, de nem sikerült parlamenti helyet szerezniük (2,2 százalék). 2006 végétől Vona Gábor vette át a Jobbik elnöki tisztségét, 2007-ben pedig nyilvánosságra hozták a párt programját: államosítások, a privatizáció felülvizsgálata, bevándorlás korlátozása, kötelező erkölcs- vagy hittanoktatás, a "cigánybűnözés" megállítása, stb. A Jobbik újraélesztette a "cigánybűnözés" fogalmát, amiért több oldalról is támadások érték, de militarista jellege is a felé irányuló kritikákat erősítette. A 2007-ben Vona Gábor vezetése alatt felállított Magyar Gárda egyfajta pártmilíciára hajazott, amit a magyarság fizikai, lelki és szellemi védelmére hozták létre. 2009 nyarán a Fővárosi Ítélőtábla feloszlatta a szervezetet, viszont pár napra rá megalakult a hasonló alapokon nyugvó és ma is aktív Új Magyar Gárda.

A párt 2009-ben aratta első nagy győzelmét, amikor 14,77 százalékot szerzett az Európai Parlamenti választáson. Kommunikációjában a „Harmadik Erőként” határozta meg önmagát, de hamar céljává tette az MSZP megelőzését („legyőzését”). 2010-es „Radikális változás” nevű programjában az alapcélok újakkal egészülte ki: a "politikusbűnözés" megfékezése, politikusi álláshalmozás tilalma, közbiztonság erősítés, devizahitelesek helyzetének segítése, stb.

A 2010-es országos választáson a 16,67 százalékos eredményével egyértelműen az ország harmadik legerősebb pártja lett. A radikális megnyilvánulásai 2010 után csökkentek, s a Parlamentbe kerülésével egyfajta konszolidáció vette kezdetét. Ebből látszik, hogy míg a szocialista kormányokkal határozottan szembe helyezkedett, addig az Orbán-kormánnyal sok tekintetben kerülte a komolyabb konfrontációt. Emellett erősödött a párt cionizmus ellenessége, a Holocaustra emlékező Élet Menetével szemben megrendezésre került a Magyar Élet Menete, s bár a rendezvény éle inkább a Fidesz-kormány felé hajlik, az elnevezése mindenképpen sokatmondó.

A 2014-es Jobbik kampány egy teljes arculatváltást mutatott be. A párt visszafogott radikalizmusából, s inkább a tradíciókra, a családcentrikusságra és a biztonságra helyezte a fő hangsúlyt. A vidéki lakosság körében nagy népszerűségre tett szert, míg a 2013-ban alapított Magyar Tavasz Mozgalommal a fiatal szélsőjobboldali érzületű értelmiséget próbálta összefogni. A Jobbik évek óta próbált az MSZP-n felülkerekedni és a baloldal eróziója miatt nagy reményeket fűzött az áprilisi országgyűlési választáshoz, ám csalódnia kellett, 20,3 százalékával ismét a harmadik helyen végzett, a májusi EP választást viszont sikernek könyvelte el, hiszen 14,67 százalékával megelőzhette az MSZP-t, ezzel a Fidesz mögött a második legtöbb szavazatot kapott párt lett. Ennek ellenére talán nem a Jobbik erősödése, hanem az MSZP gyengülése eredményezhette a hőn áhított második helyet.

A 2014-es választások megmutatták, hogy a Jobbik támogatottsága enyhén növekszik, de társadalmi és politikai ereje gyakorlatilag stagnál. 2016-ban ebből a hullámvölgyből terveztek kitörni, amikor Vona Gábor országjáráson kívánta a lehető legtöbb helyre és társadalmi réteghez eljuttatni a Jobbik üzenetét és növelni a párt szavazóbázisát. A Jobbik arculatváltása folytatódott, a radikális szemléletű tagokat a háttérbe szorították és elindultak a mérsékeltebb néppártosodás útján. Ennek jegyében 2017-ben a Jobbik már minden magyar ember képviseletét magára vállalta, valamint eltávolodott a korábbi antiszemita és rasszista megnyilvánulásitól. 2017 áprilisától kormánykritikus plakátkampányba kezdett, amit a Fidesz kegyeiből kiesett Simicska Lajos pénzügyi támogatásából fedeztek. A Fidesz ezt törvénysértőnek találta, és igyekezett eltávolítani a plakátokat, mire a Jobbik a szólásszabadság korlátozásával vádolta a kormányt.

A Fidesz és a Jobbik harca a 2018. áprilisi országgyűlési választásokig húzódott, amikor is sor kerülhetett a nagy megmérettetésre. A Jobbik az arculatváltás, az ismeretség növelése és a Simicska-pénzek miatt a Fidesz kihívójának tekintette magát, és bízott benne, hogy képes lesz a kormányváltásra. Ehhez képest a választási eredménye szinte ugyanannyi lett, mint négy évvel korábban: 19,06 százalék. Parlamenti helyeinek számát ugyan növelni tudta a korábbi 23-ról, 26-ra, ám ez kevésnek bizonyult a Fidesz legyőzéséhez. Noha a párt a Fidesz után a második helyen végzett, szavazóinak száma csak néhány tízezerrel gyarapodott az előző választáshoz képest. Mindezt a párt vezetése kudarcnak értékelte, Vona Gábor bejelentette lemondását és kivonulását a politikai életből. Egy hónappal később Sneider Tamás vette át a párt vezetését, aki elkötelezett a Vona-féle néppártosodás mellett, ugyanakkor ellenzői is megerősödtek a párton belül, az elégedetlenség növekedése pedig a párt szakadásához is vezethet.

A Jobbik válaszút elé érkezett 2018-ban, ami után meg kell fontolnia, milyen irányba halad tovább, hogy érdemben növelhesse szavazóinak számát. Ennek a törekvésnek azonban gátat vethet a Fidesz töretlen népszerűsége és a baloldal esetleges megújulása.

Frissítve: 2018.06.26.

Magyar Szocialista Párt

Esély a változásra, remény mindenkinek!

Alapítása: 1989. október 9.
Vezetője: Tóth Bertalan.
Ideológiája: Szociáldemokrácia.
Magyar Parlamentben: 1990-től. Jelenleg 16 képviselővel.
Európai Parlamentben: 2004-től. Jelenleg 2 képviselővel.
Kormányzás: 1994-1998. / 2002-2010.

A Magyar Szocialista Párt az egykori állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként jött létre, 1989 őszén. A rendszerváltás pillanatában az MSZP nem örvendett nagy népszerűségnek, ennek ellenére 10,89 százalékkal bejutott az első demokratikusan választott Parlamentbe. A rendszerváltás és a jobboldali kormánykoalíció nem „hozta el” a sokak által áhított jólétet, mire az emberek nosztalgiával kezdtek visszagondolni a régi rendszerre. E hangulat kedvezett a szocialistáknak, akik 1994-ben megnyerték a választást (32,99 százalék), s az SZDSZ-szel alkotott koalíciójával a parlamenti helyek 2/3-át birtokolhatták. Horn Gyula kormánya hozzáfogott a szabad piaci feltételek megteremtéséhez, de a privatizáció és a gazdaság megnyitása negatívan hatott az életszínvonalra, az 1995-ös Bokros-csomag pénzügyi kiigazítás programja pedig tovább súlyosbította a helyzetet. A vezetés szociális támogatások bevezetésével próbált úrrá lenni a kegyvesztettségen, ám az MSZP 1998-ban választási vereséget szenvedett (32,25 százalék).

A szocialisták ellenzéki oldalról igyekeztek rávilágítani az Orbán-kormány hibáira, s 2002-ben a „nagy ígértek” kampányukkal (béremelés, tizenharmadik havi nyugdíj) meggyőzték a választók többségét és nyertek (42,05 százalék). Medgyessy Péter az SZDSZ-szel együtt alakított kormányt, amely szövetség 2004-re megroppant, Medgyessy távozását és Gyurcsány Ferenc színre lépését eredményezve.

2006-ban az MSZP 43,21 százalékkal ismét megnyerte a választást, s az SZDSZ-szel megalakult a második Gyurcsány-kormány, amivel gazdaságpolitikai irányváltás vette kezdetét. Elvetették az előző kormányok hitelekből táplált intézkedéseit és a valós gazdasági fejlődésre helyezték a hangsúlyt. A neoliberális gazdaságpolitika eszközeivel (megszorítások, kiadások csökkentése, áfa emelés, új adók) csökkent az államháztartási hiány, ugyanakkor emelkedett az infláció és lassult a gazdasági növekedés. Az új irány az életszínvonal romlásával járt és az MSZP népszerűtlensége a Fidesz malmára hajtotta a vizet. Ebben a helyzetben érte Magyarországot a 2008-as globális pénzügyi válság, amely kezelésére a miniszterelnök kidolgozta 12 pontos javaslatát, ami újabb megszorításokat és nemzetközi hitelfelvételt jelentett. Az elhibázott gazdaságpolitikai intézkedések és Gyurcsány őszödi beszéde 2006 őszétől országos tüntetésekhez vezetett. A Fidesz a megmozdulások élére állt, előrehozott választásokat követelve, de a kormány 2009-ig kitartott.

Gyurcsány, egy évvel a választások előtt lemondott, s helyét Bajnai Gordon szakértői kormánya vette át. Bajnai nem tudott e rövid idő alatt érdemi reformokat bevezetni, az MSZP hatalomhoz való ragaszkodása pedig tovább tüzelte a társadalom ellenszenvét. Az EP választások jelzésértékűek voltak: a szocialisták 2004-ben 34,3 százalékot, míg 2009-ben már csupán 17,37 százalékot szereztek. Vereségük 2010-ben vált teljessé, amikor az országos választásokon a húsz százalékot sem érte el a párt (19,3 százalék). A szocialisták támogatottsága gyakorlatilag a felére csökkent a 4-5 évvel azelőtti eredményekhez képest. Mesterházy Attilának, az MSZP új elnökének nehéz feladat jutott osztályrészül: újra el kellett nyernie a választók bizalmát. Mindazonáltal az Orbán-kormány támogatottsága kitartott, Mesterházy pedig nem rendelkezett olyan karizmával, amellyel tömegeket győzhetett volna meg a Szocialista Párt számára.

2010 után új pártok osztották meg a politikai baloldalt, ami az MSZP hosszú távú gyengüléséhez vezetett. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a Fidesszel szemben az MSZP egyedül nem lesz képes választást nyerni, ellenben egy baloldali összefogással siker érhető el. A szocialisták mindenképpen vezető szerepet kívántak betölteni az összefogásban, fenntartva a miniszterelnök jelölés jogát. A konzultációk elhúzódtak, s csak 2014 januárjában egyeztek meg arról, hogy az MSZP választási szövetséget köt az Együtt-PM-mel, a DK-val és a Liberálisokkal. A „Kormányváltás” elnevezésű koalíció viszont csúfosan leszerepelt a választáson, a szavazatok csupán 25,57 százalékát szerezte meg. Az MSZP kudarcát súlyosbította a májusi EP választás, amin 10,92 százalékkal a harmadik helyre, a Jobbik mögé került. Mesterházy lemondott, s a júliusi tisztújításig Botka László látta el a pártelnöki teendőket, amikor megválasztásra került Tóbiás József.

Az MSZP hanyatlása tovább folytatódott: tagság csökkenése, pénzügyi gondok, székház eladása. 2016 júniusában Tóbiást Molnár Gyula váltotta az elnöki székben. 2016 végén a következő választásra készülve egy ismételt baloldali összefogást sürgettek, ám ez nehézkesen haladt, míg 2017 elején az MSZP bejelentette, hogy Botkát jelöli miniszterelnöknek. Botka viszont októberben visszalépett, mert nem sikerült egyesítenie maga mögött a politikai baloldalt. Ez a törekvés olyannyira kudarcba fulladt, hogy egyik baloldali párt sem kívánt az MSZP-vel közösen indulni, kivéve a Párbeszéd Magyarországért. A szocialisták új miniszterelnök jelöltet sem tudtak állítani, ezért beleegyeztek, hogy a PM-es Karácsony Gergely legyen a közös jelöltjük.

Az MSZP-PM 2018 áprilisában újabb választási vereséget szenvedett, a 11,91 százalékos eredményükkel a harmadik helyen végeztek, és a Jobbik lett a második legerősebb parlamenti párt. Az MSZP történelmi mélypontra került, mandátumarányát tekintve fennállása óta ekkor érte el a legrosszabb eredményét. A pártvezetőség lemondott, s júniusban megválasztották új pártelnököt, Tóth Bertalant.

A 2002 és 2010 közötti MSZP kormányok hibái és a vezetés makacssága extrém módon megerősítette a magyar jobboldalt, amely jelenségre a szocialisták nem tudtak kellőképpen reagálni. Az MSZP hibát követett el akkor is, amikor felöltötte az „elit/értelmiségi párt” szerepét, aminek köszönhetően a szocialisták szinte csak a fővárosban és a nagyobb városokban vannak jelen, míg a vidéket „átadták” a Fidesznek. Nem képesek úgy megszólítani az egyszerű embereket, mint a jobboldal, a vidéki lakosság számára az MSZP mondanivalója pedig nem több egy nehezen értelmezhető üzenetnél. Egyértelmű, hogy az MSZP azonnali és átfogó reformokra szorul, s amennyiben el kívánja kerülni a párt teljes erodálódását, újra meg kell találnia a közös hangot a választópolgárokkal.

Frissítve: 2018.07.15-én.

Kereszténydemokrata Néppárt

A családokért

Működése: 1943-1949. / 1956.
Újraalapítása: 1989. március 10.
Vezetője: Semjén Zsolt.
Ideológiája: Kereszténydemokrácia, konzervativizmus.
Magyar Parlamentben: 1990-1998. / 2006-tól. Jelenleg 16 képviselővel.
Európai Parlamentben: 2009-től. Jelenleg 1 képviselővel.
Kormányzás: 1990-1994. / 2010-től.

A Kereszténydemokrata Néppárt az ún. történelmi pártjaink sorába tartozik. Eredetileg 1943-ban a keresztény értékek védelmére hozták létre. 1945-től Demokrata Néppártként ismert. A párttagok, érthető okokból a nácik üldöztetésének voltak kitéve, de a kommunisták sem kímélték a vallásos alapokon nyugvó szervezetet. A világháború után a magyarországi pártok felszámolását a kereszténydemokraták sem kerülhették el, 1949-ben a DNP megszűnt, habár 1956-ban öt napra újraalakult, tartósan csak 1989-ben szervezhették újra.

1990-ben 6,46 százalékkal bekerült az első demokratikusan választott Parlamentbe, s az MDF-fel és az FKgP-vel koalícióban kormánypárttá vált. Az 1994-es a választáson 7,03 százalékot szerzett, s ellenzéki oldalról politizált tovább. 1995-től a Fideszhez és az MDF-hez kezdett közeledni, ám 1996-ban a belső hatalmi harcok és pereskedések szétzilálták a pártot, több politikusa az MDF-nél és a Fidesznél folytatta karrierjét.

A KDNP 2002-ben rendezte sorait, de vezetői mindinkább elköteleződtek a Fidesz felé, mivel e párt színeiben juthattak mandátumhoz. A Fidesz-kötődés erősödött, és 2006 óta a két párt együtt indul a választásokon. A Fidesz előretörésével garantált a kereszténydemokrata politikusok magyar és európai parlamenti jelenléte, Semjén Zsolt KDNP pártvezető pedig 2010 óta tölti be a miniszterelnök-helyettesi tisztet.

A KDNP az Országgyűlés legaránytalanabbul felülreprezentált pártja. Támogatottsága nem mérhető, feltehetően önállóan nem is jutna be a Parlamentbe, míg a Fidesszel karöltve tizenhat képviselői helyet és több kormányzati pozíciót is kap. A két párt szövetségéből adódó előny, hogy ezáltal a kormány két frakciócsoportot alakíthat, így kétszer hallathatja hangját a különböző ügyekben.

Közel húsz év alatt a KDNP olyannyira szimbiózisba került a Fidesszel, hogy kérdésessé vált a párt önállósága. A KDNP szervezetileg ugyan független a Fidesztől, de a két párt identitása és céljai szinte teljesen lefedik egymást. Az ún. kettős tagság, vagyis, hogy a legtöbb KDNP párttag egyszerre a Fidesz tagja is általánossá vált, és a KDNP vezetése nem is kíván ezen változtatni. A Fidesz a vallásos közösségekben is népszerűségnek örvend, ezért ha a KDNP valaha is egyedül indulna a választásokon, nem tudná sikeresen kijátszani a vallásos kártyát, más eredeti karakterrel pedig nemigen rendelkezik. A KDNP minden bizonnyal a jövőben is a magyar politika színpadán fog maradni, mint a Fidesz szatellit pártja.

Frissítve: 2018.07.15-én.

Lehet Más a Politika

Amit meg tudunk mérni, azon változtatni is tudunk.

Alapítása: 2009. február 26.
Vezetője: Szél Bernadett és Keresztes László Lóránt.
Ideológiája: Zöldpolitika, harmadik utasság.
Magyar Parlamentben: 2010-től. Jelenleg 9 képviselővel.
Európai Parlamentben: 2014-től. Jelenleg 1 képviselővel.
Kormányzás: Soha.

A 2009-ben alapított Lehet Más a Politika talán a legösszetettebb ideológiával rendelkező magyarországi párt. Egy, a liberális és konzervatív eszmékből építkező, ugyanakkor a globalizációkritikára (multiellensség) is nyitott zöldpártról beszélhetünk. Az LMP választ próbál adni a környezetvédelmi, a képviseleti demokrácia minőségét érintő és a társadalmi igazságosság kapcsán felmerülő kérdésekre, miközben határozottan fellép a politikai korrupció ellen.

Párttá szerveződését követően a 2009-es Európai Parlamenti választásokon a Humanista Párttal közösen indult. 2,6%-os eredményükkel nem jutottak mandátumhoz, de megelőzték az SZDSZ-t, amit az LMP győzelemként könyvelt el. A kampányidőszakban felszólaltak a kampánypénzek takarékosabb felhasználása érdekében, illetve egy limit megállapítására tettek javaslatot, amit a Fidesz is támogatott, a kezdeményezés mégis eredménytelen maradt.

2009 végén az LMP a magyar országgyűlési választásokra való felkészülésekor a nyílt kampányszámla bevezetését javasolta, amivel az állampolgárok egyértelműen láthatnák a pártok kampányra fordított kiadásainak összegét. Felvetésüket a többi párt nem támogatta, ennek ellenére az LMP, ha egyedül is, de megvalósította az ötletet saját kampányára vonatkozóan.

A 2010-es választáson, alig egy éves fennállását követően 7,48 százalékkal parlamenti párttá vált. Az LMP megalakulásától kezdve hangoztatta távolságtartását mindkét nagy párttól, ti. a Fidesztől és az MSZP-től, s nem kívánja egyiket sem „hatalomra juttatni”, vagy érdekből segíteni. Az LMP önállóan, saját elvei és érdekei mentén kíván politizálni, amit a mai napig tart.

Az Együtt2014 párt a baloldal egyesítésében látta a Fidesz legyőzésének egyetlen lehetőségét, így felkérték az LMP-t is az összefogáshoz való csatlakozásra, de a pártvezetést megosztotta a kérdés. 2013 januárjában a Schiffer András képviselete távolmaradók kerekedtek felül, míg Jávor Benedek a csatlakozásra hajlandó tagokkal elhagyta az LMP-t és a Párbeszéd Magyarországért Pártként csatlakozott a baloldali összefogáshoz. A pártszakadás meggyengítette az LMP-t, parlamenti frakciója is felbomlott. A pártot ért megrázkódtatás után elérkezett 2014, a választások éve. Áprilisban az országgyűlési választáson 5,34 százalékkal az LMP parlamenti párt maradhatott, s a májusi EP választáson elért 5,04 százalékával Brüsszelbe is küldhetett egy képviselőt.

2016 májusában Schiffer András lemondott társelnöki tisztségéről és a parlamenti helyéről, ezután kívülről segítette tovább az LMP működését. Helyét a pártban és az Országházban Hadházy Ákos vette át. 2018-ban az LMP ismét önállóan indult a választáson, és Szél Bernadettet jelölték miniszterelnöknek. Az előző választáshoz képest sokat javított az eredményén, 7,1 százalékot ért el és története során most kapta a legtöbb szavazatot (több mint négyszázezret). Ennek ellenére a vezetés kudarcként élte meg a választást, Hadházy lemondott társelnöki tisztéről, helyét Keresztes László Lóránt vette át. 2018 májusában Schiffer András kilépett az LMP-ből és visszavonult a politikától, azzal indokolva döntését, hogy nem ért egyet a párt új irányvonalával.

Az LMP noha közel táncol a bejutási küszöbhöz, kis pártként évek óta aktívan jelen van a magyar politikai életben. A jövőben mindenképpen arra kell törekednie, hogy még jobban megragadja a választópolgárok figyelmét és egy biztos szavazóbázist alakíthasson ki maga mögött.

Frissítve: 2018.07.15-én.

Demokratikus Koalíció

Sokak Magyarországa

Alapítása: 2011. október 22.
Vezetője: Gyurcsány Ferenc.
Ideológiája: Szociálliberalizmus, Európa-pártiság.
Magyar Parlamentben: 2014-től. Jelenleg 9 képviselővel.
Európai Parlamentben: 2014-től. Jelenleg 2 képviselővel.
Kormányzás: Soha.

Az MSZP 2010-es választási vereségét követően Gyurcsány Ferenc eltökélte, hogy alapjaiban reformálja meg a Szocialista Pártot. Elképzelései szerint az MSZP az Orbán Viktorral és kormányával szembehelyezkedők gyűjtőpártjává válna, terve viszont a pártvezetés ellenállásába ütközött, mire a volt miniszterelnök 2011 októberében kilépett a pártból, és híveivel létrehozta a Demokratikus Koalíciót.

Fennállása óta a DK jelentős támogatói bázisra tett szert, szavazótábora pedig gyarapszik. Gyurcsány Ferenc karizmája, nyílt Orbán-ellenessége és a demokratikus értékek melletti határozott kiállása sokakat állított a párt mellé. A DK az átlagember egyszerű nyelvén szólal meg, érthetően fejezi ki céljait, a valós problémákról folytat diskurzust, ugyanakkor a szakmai felkészültsége is adott a sikeres politizáláshoz.

2014 elejére Gyurcsány Ferenc pártjával immár jelentős szereplőként kellett számolni, így a Kormányváltás választási szövetség felkérte a csatlakozásra. Az áprilisi választásokat követően a DK a Kormányváltás révén négy képviselőt küldhetett a Parlamentbe, ám a májusi EP választáson önállóan elért 9,75%-a reprezentálja a párt valós erejét (csupán harmincezer szavazat választotta el az MSZP-től).

A választás után a DK rendezte sorait és konszolidálta szervezetét, annak érdekében, hogy kormányzásképessé válhasson. 2016 végén egyeztetésre került sor egy újabb ellenzéki összefogásról a következő választásra, viszont az egyre magabiztosabb DK nem tudott megegyezni az MSZP-vel, ezért 2017 szeptemberében a tárgyalások megszakadtak. A DK ezért egyedül indult a 2018. áprilisi országgyűlési választáson, amin 5,41 százalékot ért el.

A DK 2018-ban bebizonyította, hogy nincs többé szüksége a nagyobb MSZP segítségére, mert önállóan is be tud jutni a Parlamentbe. Felvetődik tehát a kérdés, hogy amennyiben az MSZP tovább zsugorodik, a DK újraegyesítheti-e a politikai baloldalt? Az esélyei adottak erre, azonban mindenképpen szüksége van még néhány értékes évre, hogy meghatározó párttá válhasson Magyarországon.

Frissítve: 2018.07.15-én.

Párbeszéd Magyarországért Párt

Kormányváltást, korszakváltást, jó kormányzást!

Alapítása: 2013. február 17.
Vezetője: Karácsony Gergely és Szabó Tímea.
Ideológiája: Zöldpolitika, újbaloldaliság, feminizmus.
Magyar Parlamentben: 2014-től. Jelenleg 3 képviselővel.
Európai Parlamentben: 2014-től. Jelenleg 1 képviselővel.
Kormányzás: Soha.

2012 közepétől az LMP vezetését és tagságát megosztotta a kérdés, hogy részesei legyenek-e az Együtt2014 által szorgalmazott ellenzéki összefogásnak, avagy sem? 2013 elején döntés született arról, hogy az LMP elzárkózik a választási szövetségtől, de az ellenvéleményen lévő Jávor Benedek összefogta a pártban vele hasonlóan gondolkodókat, akikkel létrehozta a Párbeszéd Magyarországért Platformot, majd kiváltak az LMP-ből. 2013 januárjában a PM csatlakozott az összefogáshoz, februárban pedig párttá alakult. Március 8-án szorosabb szövetségre lépett az Együtt-el, és bejelentették, hogy a választásokon közös jelöltekkel fognak indulni.

A PM kiáll a társadalmi esélyegyenlőség mellett és a gazdasági érdekekkel párhuzamosan a környezeti fenntarthatóságot is szem előtt tartja. A jogállamiság és a demokratikus értékek betartása prioritása, valamint elítéli a faji, nemi, szexuális és társadalmi hovatartozás szerinti megkülönböztetést. Támogatja a politikai és a gazdasági szféra szétválasztását, ugyanakkor elítéli a politikai eszközökkel való elnyomást.

A 2014-es országgyűlési és EP választásokat követően egy-egy PM-es képviselő került a budapesti, illetve a brüsszeli parlamentbe. Érdekesség, hogy az Európai Parlamentben Jávor Benedek, mint PM politikus képviseli az Együtt pártot is. Jávor Brüsszelbe kerülésével lemondott társelnöki posztjáról, helyét Szabó Tímea mellett Karácsony Gergely foglalta el. 2014 októberében Karácsonyt Zugló kerület polgármesterévé választották.

A következő években a Párbeszéd ismeretsége mérséklődni kezdett, szinte el is tűnt a köztudatból. A 2018-as választásra ésszerű okokból az önálló indulás nem lehetett opció, ezért egyedüliként összefogott az MSZP-vel, és a közös miniszterelnök jelöltet is a PM adta, Karácsony Gergelyt. Az MSZP-PM gyenge teljesítménye ellenére (11,91 százalék) a PM három helyet is szerzett a Parlamentben, amit önállóan aligha érhetett volna el. Karácsony is mandátumot szerezhetett volna, de lemondott róla, helyette inkább a polgármesterségére koncentrál.

A Párbeszéd kis pártként aktívan jelen van a parlamenti politikában, de valós támogatottsága bizonytalan. A túléléshez mindig egy nagyobb párthoz kell csapódnia (Együtt, MSZP), kérdéses, hogy mi lesz így a PM jövője, és hogy hosszú távon fenntartható lesz-e a szocialistákkal alkotott szövetsége?

Frissítve: 2018.07.29-én.

Együtt – a Korszakváltók Pártja

Bátraké a jövő!

Alapítása: 2013. július 5.
Megszűnése: 2018. június 2.
Utolsó vezetője: Juhász Péter.
Ideológiája: Szociáldemokrácia, szociálliberalizmus, liberalizmus.
Magyar Parlamentben: 2014-től. Jelenleg 1 képviselővel.
Európai Parlamentben: 2014-től. Jelenleg „1” képviselővel.*
Kormányzás: Soha.

Az Együtt egy olyan politikai installációként indult, amely megkísérelte a politikai baloldal pártjait és szervezeteit egy választási szövetségbe integrálni, amitől a Fidesz-KDNP kormány leváltását remélték. 2012 őszén három civil szervezet [Haza és Haladás Egyesület, Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért Egyesület (Milla), Magyar Szolidaritás Mozgalom] fogott össze az Együtt2014 mozgalom, majd 2013 tavaszától, párt létrehozásáért, amely vezéralakjának Bajnai Gordon volt kormányfőt választották.

Az Együtt az alapvető polgári szabadságjogok védelmét és tiszteletben tartását képviseli. Nagy hangsúlyt helyez a sajtó- és vallásszabadság témáira, amely szabadságokra nem lehet befolyással a mindenkori politika. A méltányos és igazságos adórendszert támogatja, továbbá kiáll a demokratikus választójog, az esélyegyenlőség, a független igazságszolgáltatás, valamint a közpénzek és közinformációk átláthatósága mellett.

A nagy érdeklődésnek örvendő Együtt népszerűsége idővel csökkent és főleg a fővárosra korlátozódott, az ellenzéki pártok pedig kezdetben vonakodtak az együttműködéstől. Az LMP 2014 elején visszautasította a csatlakozást, de a belőle kiszakadó Párbeszéd Magyarországért támogatta az összefogást. Ugyanekkor lépett szövetségre az MSZP-vel, a Demokratikus Koalícióval, valamint a Magyar Liberális Párttal. Létrejött tehát az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP Összefogás (később Kormányváltás) választási szövetség. Az áprilisi voksoláson a koalíció gyakorlatilag megbukott (25,57 százalék), az Együtt három képviselőt küldhetett a Parlamentbe. A májusi EP választáson a PM-mel szövetségben 7,22 százalékot szerzett, amely eredmény jelezte a párt valós támogatottságát.

Bajnai 2014 nyarán elhagyta az Együtt-et, és visszavonult a politikától. 2015 februárjától a párt háromtagú vezetését felváltotta az egyszemélyi vezetés, Szigetvári Viktor elnöksége alatt. A következő választásokra az Együtt szinte eltűnt a köztudatból, ismeretsége és népszerűsége elhalványult. 2017 februárjában Juhász Péter, a Milla alapítója lett a pártvezető, de a választársa Szigetvárit tették meg miniszterelnök-jelöltnek. A 2018. áprilisi választáson önállóan mérették meg magukat, és katasztrofális eredményt értek el, 0,66 százalékot szereztek, parlamenti helyük csak azért maradt meg, mivel el tudtak vinni egy egyéni kerületet (Csepel-Soroksár választókerület), habár ezt is úgy sikerült, hogy az összes baloldali jelölt visszalépett az Együtt javára. Ezzel az Együtt egy főt küldhetett a Parlamentbe.

A választási vereség után a pártnak pénzügyi gondokkal kellett megküzdenie, mivel az új szabályozások értelmében az egy százalék alatti eredményt elérő pártoknak vissza kell fizetniük az állami kampánytámogatást, ami az Együtt esetében 150 millió forint volt. Az összeg nagy részét közadakozásból teremtették elő. Szigetvári kilépett a pártból és kivonult a politikai életből, 2018. június 2-án pedig az Együtt kimondta megszűnését.

*A Brüsszelbe küldött képviselője Jávor Benedek, a PM társelnöke, vagyis az Együtt pártot valójában a PM képviseli az Európai Parlamentben.

Frissítve: 2018.07.29-én.

Facebook: Szórakoztató történelem

Olvass tovább: Az egykor parlamenti pártok, A Parlamentbe be nem jutottak

Téma: Magyar politikai pártok I. rész - A jelen Parlament pártjai

név

Dátum: 2018.04.06 | Feladó: Olvasó

Az MSZP-s részben "Medgyessy Ferenc" szerepel Péter helyett!

Re:név

Dátum: 2018.04.09 | Feladó: Roland

Köszönöm a jelzést! :)

Köszi

Dátum: 2016.10.10 | Feladó: Tomi

Köszönöm! Eddig nagyon el voltam veszve a pártok között, szuper pártatlan leírás.

Re:Köszi

Dátum: 2016.11.24 | Feladó: Roland

Kedves Tomi!

Igazán nincs mit, én is köszönöm, hogy a blogomat olvasod! :)

Új hozzászólás hozzáadása