Magyar politikai pártok III. rész - A Parlamentbe be nem jutottak

Utoljára frissítve: 2022.08.25-én.

A harmadik részben azokat a pártokat vesszük sorra, amelyek noha indultak a választásokon, sosem sikerült mandátumot szerezniük. A leírások nem tartalmaznak kampányt, nem buzdít, nem próbál meg befolyással lenni vagy állást foglalni valamely szervezet mellett.

Magyar Kétfarkú Kutya Párt

Az egyetlen értelmes választás

Alapítása: 2014. szeptember 8.
Vezetője: Kovács Gergely és Döme Zsuzsanna.        
Ideológiája: Zöldpolitika.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt elődszervezete 2006-ban alakult meg egyesületként. Tevékenysége arra irányult, hogy a politikai paródia és a street art (utcai művészet) eszközeivel kifigurázza a közéletet, miközben felhívja a figyelmet annak aggasztó elemeire, mint a korrupció, a megtévesztés és a demokrácia-deficit.

A Szegeden létrehozott egyesület főleg ehhez a városhoz kapcsolódott, míg lassan országos ismeretségre tett szert. A kezdeti időkben nem bejegyzett pártként kezdett kampányolni a választások előtt, de indulásukra nem volt mód és szándék sem. 2013-ban határoztak a tényleges párttá alakulásról, hogy részt tudjanak venni a 2014-es választásokon. A bíróság azonban elutasította a bejegyzési kérelmüket, a pártnév megtévesztő és valótlan tartalmára, valamint a pártlapítási szándék komolytalanságára hivatkozva. Az MKKP az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, mivel szerinte a bírósági döntés alkotmányellenes, amivel korlátozza az egyesüléshez való jogot, de kifogásolta a nevét ért kritikát is. A Kúria 2014 nyarán döntést hozott, hogy a Kétfarkú Kutya Párt bejegyezhető politikai párttá, ám ekkorra már lecsúsztak az országgyűlési választáson való részvételről. A pártként való bejegyzésük is elhúzódott, s szeptemberben ugyan ez megvalósult, az önkormányzati választáson már nem tudtak indulni, ugyanis éppen lemaradtak a jelöltállításról.

2015-ben azzal szereztek országos ismeretséget, hogy a kormány bevándorlás-ellenes plakátjaira ellen-kampányt indítottak, humoros, de kritikus hangvételű plakátjaik kihelyezésével. Közadakozásból hárommillió forint támogatást kívántak összegyűjteni, de napok alatt több mint 33 millió forintot kaptak, így kampányuk a társadalom széles köréhez eljuthatott.

A 2016-os kvótanépszavazás ellen is felléptek, ami során arra buzdították a szavazópolgárokat, hogy érvénytelen szavazatot adjanak le. Újabb közadakozásból fedezték kampányukat, amire további 28 millió forint jött össze. Végül a népszavazáson a szavazók 6,2 százaléka, azaz 225 ezer ember adott le érvénytelen szavazatot.

2018-ban elérkezett az ideje, hogy az országos választáson is megmérettessék magukat, de végül nem sikerült bejutniuk a Parlamentbe, az elért 1,75 százalékkal viszont állami támogatásban részesülhettek, ami segítheti erőfeszítéseiket, hogy jelenlétükkel továbbra is színesíthessék a magyar politikai palettát. 2019-ben az Európai Parlamentbe sem sikerült képviselőt küldeniük, de 2,62 százalékukkal megelőzték az LMP-t.

A választás után a párt a vidéki ismeretségének elmélyítésén dolgozott, aktivistahálózat („passzivisták”) kialakításával. A 2022-es országgyűlési választásokra alakult ellenzéki együttműködésben az MKKP nem vett részt, noha az ellenzék esélyeit sem akarják rontani, ezért csak listán indulnak, egyéni jelölteket nem állítanak. Az MKKP így az ellenzéki összefogás pártjaival szemben szkeptikus, de nem Fidesz támogató szavazókat kíván megnyerni maga mellett, akiket arról is biztosít, hogy a Parlamentbe kerülésével sem fog koalícióra lépni egyik erővel sem, ugyanakkor támogatja az Orbán-rendszer lebontását. A választáson végül 3,29 százalékot szerezve ismét nem jutott parlamenti helyhez, azonban közel kétszer annyian szavaztak a pártra, mint négy évvel korábban, ami jelzi az MKKP támogatottságának lassú, de egyértelmű növekedését.

Frissítve: 2022.08.25-én.

Megoldás Mozgalom

Bízva egymásban

Alapítása: 2021. december 24.
Vezetője: Huszár Viktor.         
Ideológiája: Centrizmus.

Gattyán György milliárdos üzletember 2021-ben jelentette be pártalapítása szándékát, és az év végére létrehozta a Megoldás Mozgalmat.

A Megoldás Mozgalom magát egy mérsékelt és szabadelvű politikai pártként jellemzi, amely rendszerszintű változásokban gondolkodik ahhoz, hogy az ország gazdaságilag versenyképessé válhasson, ehhez pedig egy új politikai közösséget kell létrehozni. A Mozgalom hisz a korszerű, modern európai megoldásokban, az ideológia-mentes gyakorlati politikai programban és a közvetlen demokráciában, ahol a társadalomnak nagyobb beleszólása van a politikai döntéshozatalba és a közvagyon elosztásába.

A Megoldás Mozgalmat éles kritika érte a 2022-es országgyűlési választás előtti felbukkanása miatt, amivel megosztotta a szavazókat, és lényegében ezzel a Fidesz-KDNP-t segítette. Felmerült, hogy a Mozgalomnak a kormánypártokkal is kapcsolatban van, amit viszont Gattyán tagadott.

Mindennek ellenére a párt a választáson elért eredménye (1,05 százalék) elegendő lett ahhoz, hogy állami támogatásban részesüljön, amit felhasználhat arra, hogy tovább erősítse ismeretségét a választópolgárok között. Megmaradása vagy eltűnése a magyar politikai életből választ fog adni a kérdésre, hogy vajon kamupártról van-e szó.

Frissítve: 2022.08.25-én.

Normális Élet Pártja

Vigyázzunk a jövőnkre!

Alapítása: 2020 november.
Vezetője: Gödény György.          
Ideológiája: Konzervativizmus.

Gödény György testépítő, fitneszedző 2020 novemberében alapította meg, immár második pártját, a Normális Élet Pártját. A szervezet főleg a Covid-járvány során hozott korlátozó intézkedések ellen lépne fel, valamint Magyarország WHO (Egészségügyi Világszervezet) tagságát is felülvizsgálná.

A 2022-es országgyűlési választások előtt a kormány minden járványkezelésre hozott intézkedést és korlátozást megszüntetett, így a NÉP programja is kiüresedett. Ennek ellenére a párt a választáson közel 40 ezer szavazatot kapott, ami viszont csak 0,71 százalékos eredményt jelentett, így nem juthatott állami támogatáshoz, ami sokak szerint a szervezet elsődleges célja volt.

Tekintettel arra, hogy Gödény már 2017-ben is alapított egy pártot (Közös Nevező Párt) azért, hogy a 2018-as választásokon indulhasson, majd a választási kudarc után feloszlatta azt, valószínűleg a Normális Élet Pártja is egy újabb kamupárt, amely jövője kétséges.

Frissítve: 2022.08.25-én.

Magyar Munkáspárt:

Világ proletárjai, egyesüljetek!

Alapítása: 1989. december 17.
Vezetője: Thürmer Gyula.
Ideológiája: Kommunizmus, marxizmus-leninizmus, euroszkepticizmus.

A Kádár-rendszer meghatározó (és egyetlen) pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) többsége az 1989-es rendszerváltás idején a reform-szocializmus (szociáldemokrácia) útja mellett határozta el magát, de a kisebbség ezt nem fogadta el, ezért a pártkongresszuson a kettészakadás mellett döntöttek. A szociáldemokrácia hívei létrehozták a Magyar Szocialista Pártot, míg a keményvonalas kommunisták, akik kiálltak a marxista út folytatása mellett a Magyar Szocialista Munkáspártba tömörültek. Az MSZMP kettészakadása nem egyenlő feltételek mellett valósult meg, az MSZP lett a korábbi állampárt hivatalos jogutódja, ezért a pártvagyont is a szocialisták örökölték, s nem a munkáspártiak. A Munkáspárt ezért gyakorlatilag mind pénzügyileg, mind pártszervezetileg a nulláról indult. Első lépésben a párt strukturális átalakítását valósították meg, eszmeileg pedig továbbra is elkötelezték magukat a marxizmus ideológiája mellett, és a kommunizmus történelmi hagyományainak fontosságát hangsúlyozták. A párt a munkások, a szellemi dolgozók, a parasztság és a nyugdíjasok érdekeit egyaránt próbálja képviselni, és tiszteletben tartja az alkotmányos rendet, s elfogadja a versengő többpártrendszert is, vagyis nem törekszik az egypárti diktatúra visszaállítására.

A Munkáspárt 1989-es alapításakor választotta elnökének Thürmer Gyulát, aki azóta is tisztségében maradt. A következő évi országos választásokon a Munkáspárt is megjelent, amely során 3,7 százalékot szerzett, amivel csupán 0,3 százalékkal maradt le a Parlamentbe jutásról. Az elkövetkező pár évben a fokozott kommunizmus-ellenes hangulat miatt heves támadások érték a szervezetet. 1990-ben a párttagok megtartották első Kádár-megemlékezésüket, ami azóta hagyománnyá vált, és minden évben megrendezésre kerül. 1991-ben Thürmer a pártérdeknek megfelelően a Szovjetunió fennállását és a szovjet kommunisták hatalomátvételét támogatta, mely attitűd egyáltalán nem kedvezett pártja hazai népszerűségének.

1994-ben a választásokon hasonló eredményt ért el, mint négy évvel korábban, ez úttal 3,2 százalékot. Ezt követően a Munkáspárt aktívabban lépett fel bizonyos közügyekben, így tiltakozott Magyarország NATO-csatlakozása ellen és az Észak-atlanti Szövetség Jugoszlávia bombázásai ellen is felszólalt. A következő, 1998-as választásokon szerzett 4,08 százalékával 1990-ben mandátumot szerzett volna az Országházban, de a választási küszöb (ami felett egy párt bekerülhet a Parlamentbe) a korábbi 4 százalékról 5 százalékra emelkedett, így a Munkáspárt változatlanul Parlamenten kívüli párt maradt. 2002-re sok szavazóját elvesztette és már csak 2,1 százalékot szerzett, ami ellenére az Európai Parlamenti választásokon is indult, ahol ennél is kevesebbet, 1,8 százalékot kapott.

2005-ben a kommunista szóval egészült ki a pártnevük (Magyar Kommunista Munkáspárt), egy törvénymódosítás következtében azonban ezt 2013-ban el kellett hagynia. 2006-ban a pártvezetés ellen fellépőket kizárták a Munkáspártból, akik megalakították saját szervezetüket: a Magyarországi Munkáspárt 2006-ot. Sok párttag csatlakozott az új szerveződéshez, ami pont a választások előtt jelentősen legyengítette az eredeti Munkáspártot, így 2006-ban csak 0,4 százalékot ért el, amivel az állami támogatás is elúszott, amit 1 százalékos küszöbtől kapnak a pártok. Ugyanakkor a Munkáspárt 2006 még csúfosabb eredményt ért el, 0,023 százalékot.

A Munkáspárt tehát 2006 óta önfenntartó, tagdíjak, adományok és kiadványok bevételeiből fedezi működését. 2008-ra rendezte sorait, új lendülettel vetette bele magát a közéletbe, és próbálta kiaknázni az internet adta lehetőségeket. 2009-ben az Európai Parlamenti választáson 0,96 százalékot ért el, 2010-ben a hazai mezőnyön pedig csak 0,11 százalékot szerzett, vagyis 5606 szavazója volt.

2012. szeptember 3-án Thürmer Gyula kihirdette a Munkáspárt új programját, melyben figyelemreméltó a nemzeti jelleg kifejeződése, felkarolása, ezzel háttérbe szorítva a kommunizmus internacionalizmusát. A program kiemelt figyelmet szentel az ország eladósodottságának, a társadalmi elszegényedésnek és a korrupciónak. A párt megadóztatná a gazdagokat és a külföldi vállalatokat, valamint korlátozná a bankok mozgásterét. A befolyó pénzeket munkahelyteremtésre, iskola- és egészségügyi reformokra fordítanák. A magyar mezőgazdaságot és a magyar ipart - ez utóbbit államosítással - felfejlesztenék. A kis- és középvállalatok támogatásával a biztosabb munkahelyek megteremtését várnák. A külpolitika terén az orosz és kínai kapcsolatok fokozását támogatják. Választójogi reformmal nem lenne Parlamentbe jutási küszöb, tehát a legtöbb induló párt mandátumhoz juthatna. Az országgyűlési képviselők jobb ellenőrzését és visszahívhatóságát valósítanák meg.

A 2014-es választásokon jobban szerepelt, mint négy évvel előtte, s kikerült ugyan a történelmi mélypontból, amibe 2010-ben esett, azonban a 0,56 százalékos eredménye még mindig igen távol áll a ’90-es évek „sikereitől”. Az EP választáson nem indult, és szavazóit a választás bojkottálására szólította fel.

2018-ban ismét kudarcosan szerepelt a választáson, majdnem feleannyi szavazatot szerzett, mint négy évvel korábban, csak 0,27 százalékot ért el. 2019-ben viszont újra indult az EP választáson, ahol 0,42 százalékot szerzett, habár szavazóinak száma nagyjából annyi volt, mint az előző évi országgyűlési választáson, tehát úgy tűnik, hogy jelenleg a Munkáspártnak ez a tizenötezer körüli szavazóbázisa stabilizálódott. A 2022-es választásra viszont nem tudott listát állítani, csak egyéni jelölteket. 

Frissítve: 2022.08.19-én.

Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom

Veled vagyunk!

Alapítása: 2020. június 14.
Elnök: Huszti Andrea
Ideológiája: Szociáldemokrácia, szocializmus, Európa-pártiság, zöldpolitika.

A pártot az MSZP-ből kiábrándult politikusok, az Együtt volt tagjai és a Magyar Szolidaritás Mozgalom hozták létre 2020 nyarán. A párt alternatívát kíván nyújtani a baloldali szavazóknak, valamint fő célja az országot sújtott szociális, morális és környezeti válság felszámolása. Továbbá tisztességes nyugdíjat, családtámogatást, elérhető jóllétet és a minimálbér megduplázását ígéri.

A 2022-es országgyűlési választásra országos listát nem tudtak állítani.

Frissítve: 2022.08.19-én.

Kövess minket Facebookon is: Szórakoztató történelem

Olvass tovább: A jelen Parlament pártjai, Az egykor parlamenti pártok