Magyar politikai pártok I. rész - A jelen Parlament pártjai

Utoljára frissítve: 2022.08.19-én.

A politika körülvesz minket, valamennyiünket érint, és a legtöbbünk figyelemmel kíséri a politikai történéseket, foglalkozik vele, esetleg műveli is. A politikai pártok nézeteinket, identitásainkat, minket képviselnek. Számuk sosem fog ritkulni, inkább gyarapodik, hiszen különbözőek vagyunk, érzelmek sokasága köt minket össze, s melyek szét is választhatnak bennünket. A politikai pártok identitást adhatnak, összetartozás-tudatot generálhatnak, de ellentéteket és gyűlöletet is szíthatnak közöttünk. Rajtunk áll, hogy engedünk ennek, vagy ellenállunk neki, de egy biztos: a politikát sosem zárhatjuk ki az életünkből.

Fontosnak tartom kiemelni, hogy az alábbiakban bemutatott pártok sorrendje NEM preferencia-sorrend, amit NEM befolyásolt semmilyen politikai nézet, párt-szimpátia, nincs a sorok között rejtett üzenet, bátorítás, buzdítás, kampány, stb. A sorrendet szigorúan a 2014-es parlamenti választáson elért eredmények alapján alakítottam ki, vagyis, hogy az adott párt országosan hány százalékot ért el a választáson.

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Nekünk Magyarország az első!

Alapítása: 1988. március 30.
Vezetője: Orbán Viktor.
Ideológiája: Nemzeti konzervativizmus, nacionalizmus, kereszténydemokrácia, populizmus, euroszkepticizmus.
Magyar Parlamentben: 1990-től. Jelenleg 117 képviselővel.
Európai Parlamentben: 2004-től. Jelenleg 12 képviselővel.
Kormányzás: 1998-2002. / 2010-től.

Az 1988-ban alapított liberális-radikális Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) aktív szereplője volt az 1989-es demokratikus átmenetnek. Az első szabad választáson, 1990-ben 8,95 százalékkal került be a Parlamentbe. Néhány év múlva a jobboldali konzervativizmus felé kezdett orientálódni, amiért többen elhagyták a pártot. Az útkeresés nem kedvezett a Fidesz támogatottságának, 1994-ben 7,7 százalékos eredményt ért el a választásokon. 1995-től, mint Fidesz - Magyar Polgári Párt, magabiztosan növelte népszerűségét és az MDF-fel összefogva az MSZP-SZDSZ baloldali blokkal szemben egy konzervatív polgári alternatívát kínált a választópolgároknak. Az 1998-as választáson az MSZP 34,7 százalékot, míg a Fidesz 29,2 százalékot szerzett, ám az MDF-fel és a kisgazdákkal létrejött koalíciójának köszönhetően a fiatal demokraták alakíthattak kormányt. Orbán Viktor első miniszterelnöksége alatt csökkent az államadósság, az infláció, a munkanélküliség és növekedtek a reálbérek.

2002-ben a Fidesz-MDF szövetség a szavazatok 48,7 százalékát szerezte meg, de az ellenzéki MSZP-SZDSZ páros ötven százalék felett teljesített, amivel leváltották a Fidesz-kormányt. A vereséget követően a Fidesz újabb átalakuláson ment keresztül, amikor létrehozta a Magyar Polgári Szövetséget, amely egyesítette a konzervatív jobboldalt, a pártvezetés pedig centralizálódott, Orbán Viktorral az élén.

A Fidesz erős és aktív ellenzéki szereplővé vált, ám 2006-ban ismét választást vesztett (42,5 százalék), amely dátum a KDNP-vel kötött koalíciójának nyitánya. A 2006. májusi őszödi beszéd után a Fidesz még erőteljesebben kezdett fellépni az MSZP ellen, s ahogy a szocialisták támogatottsága csökkent, úgy növekedett a Fidesz népszerűsége. A 2009-es EP választások eredménye jelzésértékű volt: a szavazatok 56,36 százalékát szerezte meg. 2010-ben az „Itt az idő!” szlogennel a Fidesz-KDNP nagy fölénnyel, 52,73 százalékkal győzedelmeskedett az országgyűlési választáson, amivel a parlamenti helyek 2/3-át megszerezte. Az ország miniszterelnöke ismét Orbán Viktor lett.

A győzelmet követő kezdeti eufória után következtek a társadalmat és a nemzetközi közösséget is felkavaró intézkedések: 2010. decemberi médiatörvény, 2011 tavaszán új alkotmány (Alaptörvény) elfogadása, 2012-től új választójogi törvény, 2013. júliusi trafiktörvény. Elhatalmasodott a korrupció és megkezdődött az „egypárti” kormányzás kiépülése az országban, miközben a gazdaság talpra állítására nem történtek határozott lépések, amire a kormány elhibázott gazdaságpolitikai lépései mellett a lassú nyugat-európai növekedés és az exportpiacok stagnálása is kihatott. Noha 2013-2014 fordulóján a hazai gazdaság enyhe növekedésnek indult, a közép-kelet-európai államok gazdasági fejlődése megelőzte és lehagyta a magyar bővülést.

A kormány a 2014-es választásokra készülve a társadalom felé tett gesztusokat, mint a rezsicsökkentés bevezetése és a 4-es metró átadása. Az új választójogi törvény beváltotta a Fidesz várakozásait: az egyéni körzetek 90 százalékát szerezte meg, országosan azonban 45,23 százalékot szerzett, de az új szabályok szerint mégis megtarthatta kétharmados többségét a Parlamentben. A májusi EP választáson 51,48 százalékos eredményt ért el.

Az Európára nehezedő menekültválság 2015 nyarára elérte Magyarországot. A kormány a szerb határon műszaki határzár létestésítését jelentette be, amely intézkedés belföldön és külföldön is nagy felháborodást keltett. 2016 tavaszától a bevándorlási krízis megszűnt, de a kormányretorikában állandósult a válság, amit a párt támogatottságának növelésére használnak fel. A párt időközben újabb ideológiai változáson ment keresztül: a polgári demokratikus értékektől eltávolodva, a nemzeti-keresztény konzervativizmus eszméje felé nyitott.

A Fidesz harmadik ciklusa alatti mérsékelt gazdasági növekedést a nagymértékű uniós támogatásokból finanszírozták, ami csökkentette az államháztartási hiányt, de a költségvetés felhasználása továbbra sem volt produktív. Az egészségügy helyzete kritikussá vált, a kórházak mindennapos működési problémákkal küzdenek és a szakképzett munkaerő külföldre áramlik. Az oktatás színvonala csökken, egyre több fiatal távozik külföldre, ami rontja az ország versenyképességét. A sportra fordított állami támogatások viszont növekedtek, 2010-től stadionépítések kezdődtek, melyek hasznossága megkérdőjelezhető. Mindezek fejében a kormány a megújuló energiaforrások helyett a költséges Paks-2 erőműbővítés mellett döntött, mely beruházás az államadósság nagyarányú növekedésével járt.

A Fidesz kormányzása alatt erős állami kontroll valósult meg. Az energiaszektor jelentős része állami tulajdonba került, a bankrendszerbe és a médiába is beférkőzött az állam, illetve a kormányközeli magántulajdonosok. A közmédia régóta a kormány kiszolgálója, felvásárlásokkal és ellehetetlenítésekkel pedig elhallgatatják a kormányzatnak nem tetsző, a politikáját nem támogató médiumokat, súlyosan veszélyeztetve ezzel a hazai médiaszabadságot.

A Fidesz 2018-as országos választási kampányában immár se gazdasági, se jóléti ígéretekkel nem készült, helyette a már rég nem aktuális bevándorlási krízissel riogatott, kihasználva az emberek tájékozatlanságát és félelmeit, valamint a Soros György-féle ellenségkép megalkotásával fokozta az indulatokat. A Fidesz ezzel a stratégiájával végül sikert könyvelhetett el, a KDNP-vel együtt 49,6 százalékot ért el, több mint fél millióval több szavazatot szerezve, mint négy évvel korábban, viszont mandátumszáma változatlan maradt, ugyanis az ellenzéki pártok több egyéni körzetet tudtak elvinni, mint az előző választáson. Orbán Viktor ezzel az első miniszterelnök lett a magyar történelemben, aki negyedszer is kormányt alakíthatott. A 2019-es Európai Parlamenti választás során is a Fidesz kapta a legtöbb szavazatot, 52,56 százalékot.

Az újabb választási győzelmet a Fidesz a hatalomban maradás bebetonozására használta fel. A médiumok felvásárlása tovább folytatódott, amelyekben a kormányzati propaganda a szélesebb nyilvánossághoz is eljuthatott. A gazdaság enyhe növekedése továbbra sem volt elegendő ahhoz, hogy az életszínvonalra érezhető hatást gyakoroljon, és a megélhetési problémák miatt még mindig tömegek kénytelenek külföldön munkát vállalni, ezzel pedig az ország elesik a szakképzett munkavállalóitól. A minimálbér ugyan majdnem megduplázódott 2010 óta, de ez az összeg csak az utolsó harmadik helyen áll az Európai Unióban.

A munkaerő-elvándorlás és a kellő állami támogatás hiányában a magyar egészségügy évről-évre rosszabb állapotba kerül, s így érte el az országot 2020-ban a Covid-19 járvány, ami új kihívás elé állította a Fideszt. A járványkezelésben kezdetben követve a világtrendet, a szigorú korlátozások és lezárások stratégiáját választotta, de rövid időn belül a korlátozások feloldása újabb járványhullámokhoz vezetett, amely következtében lakosságarányosan hetekig Magyarország volt a világelső a napi elhunytak számában, ez pedig rávilágított a kormány járványkezelési stratégiájának ésszerűtlenségére és a magyar egészségügy kritikus állapotára.

A 2022-es választások előtt aktivizálódott a Fidesz propagandagépezete, amely újra felsorakoztatta a régi témákat (Soros György, Gyurcsány Ferenc, bevándorlás, Brüsszel), és újakkal is kiegészült, mint az LMBTQ-közösség elleni szisztematikus támadás, amit törvénykezéssel is támogattak. A választások előtt kirobbant ukrajnai háború okozta döbbenetet a Fidesz propagandacélokra használta fel, s hamis fenyegetettségérzetet gerjesztve mozgósította a szavazókat a maga oldalára. Az ellenzék az eddigi legszélesebb összefogással indult a választáson, a Fidesz-KDNP mégis fölényes győzelmet aratott, s a több mint hárommillió szavazata (54,13 százalék) történelmi győzelmet jelentett.

A választások után a kormánynak gazdasági kihívásokkal kellett szembenéznie. A Covid-19 járvány utáni és az ukrajnai háború okozta világgazdasági problémák és nyersanyagár-növekedések időszakában a kormány pénzügyi támogatásokkal ösztönözte a lakossági fogyasztást, ami viszont az árak általános növekedését és inflációt okozott. Az uniós politikával való szembehelyezkedése pedig a támogatások megakadását eredményezték, tovább mélyítve a pénzügyi válságot, ami csakhamar a forint értékvesztésében, az államadósság meredek növekedésében, valamint a fogyasztói árak emelkedésében realizálódott. A kormány a bevételek növelését népszerűtlen, a laskosságra súlyos anyagi terheket rovó intézkedésekkel (nyereségadó törvény és KATA szabályozás megváltoztatása, rezsicsökkentés részleges feloldása) próbált úrrá lenni a válságon, ami viszont országszerte kormányellenes demonstrációkhoz vezetett.

A Fidesz az utóbbi években ideológiailag vitathatatlanul a szélsőjobboldalra sodródott. A populista politika, az euroszkepticizmus, a túlfűtött nacionalizmus, a sejtetett antiszemitizmus, az LMBTQ-ellenesség, az egypárti rendszer kiépítésére tett kísérletek, valamint a háborús válság alatt is megingathatatlan Oroszország-pártiság mind igazolni látszanak a Fidesz szélsőségességét, míg Orbán Viktor a 2022-es tusványosi beszédében nyíltan a fajelméletről beszélt.

A Fidesz több éves hintapolitikája a Nyugat és Oroszország között nem lett kifizetődő. Az ország 2022-re a gazdasági összeomlás szélére került, ami mégsem okozta a Fidesz népszerűségvesztését, mivel az általa uralt médiában a felelősséghárítás eszközével megtéveszti a szavazóit és a lakosság olyan rétegeit, akikhez nem ér el más médium. A Fidesz által évek alatt felépített stabil szavazóbázisa, a médiafölénye, a megtévesztés és a szétaprózott ellenzék miatt a Fidesz-KDNP-kormány talán még a politikája által okozott gazdasági válságot is képes lesz átvészelni.

Frissítve: 2022.07.28-án.

Kereszténydemokrata Néppárt

A családokért

Működése: 1943-1949. / 1956.
Újraalapítása: 1989. március 10.
Vezetője: Semjén Zsolt.
Ideológiája: Kereszténydemokrácia, nemzeti konzervativizmus, szociálkonzervativizmus.
Magyar Parlamentben: 1990-1998. / 2006-tól. Jelenleg 17 képviselővel.
Európai Parlamentben: 2009-től. Jelenleg 1 képviselővel.
Kormányzás: 1990-1994. / 2010-től.

A Kereszténydemokrata Néppárt az ún. történelmi pártjaink sorába tartozik, amit eredetileg 1943-ban, a keresztény értékek védelmére hozták létre, s 1945-től Demokrata Néppártként ismert. A párttagok, érthető okokból a nácik üldöztetésének voltak kitéve, de a kommunisták sem kímélték a vallásos alapokon nyugvó szervezetet. A világháború után a magyarországi pártok felszámolását a kereszténydemokraták sem kerülhették el, 1949-ben a DNP megszűnt, habár 1956-ban öt napra újraalakult, tartósan csak 1989-ben szervezhették újra.

1990-ben 6,46 százalékkal bekerült az első demokratikusan választott Parlamentbe, s az MDF-fel és az FKgP-vel koalícióban kormánypárttá vált. Az 1994-es a választáson 7,03 százalékot szerzett, s ellenzéki oldalról politizált tovább. 1995-től a Fideszhez és az MDF-hez kezdett közeledni, ám 1996-ban a belső hatalmi harcok és pereskedések szétzilálták a pártot, több politikusa az MDF-nél és a Fidesznél folytatta karrierjét.

A KDNP 2002-ben rendezte sorait, de vezetői mindinkább elköteleződtek a Fidesz felé, mivel e párt színeiben juthattak mandátumhoz. A Fidesz-kötődés erősödött, és 2006 óta a két párt együtt indul a választásokon. A Fidesz előretörésével garantált a kereszténydemokrata politikusok magyar és európai parlamenti jelenléte, Semjén Zsolt pártvezető pedig 2010 óta tölti be a miniszterelnök-helyettesi tisztet.

A KDNP az Országgyűlés legaránytalanabbul felülreprezentált pártja. Támogatottsága nem mérhető, feltehetően önállóan nem jutna be a Parlamentbe, míg a Fidesszel karöltve tizennyolc képviselői helyet és több kormányzati pozíciót is kapott. A két párt szövetségéből adódó előny, hogy ezáltal a kormány két országgyűlési frakciócsoportot alakíthat, így kétszer hallathatja hangját a különböző ügyekben.

A közel húsz év alatt a KDNP olyannyira szimbiózisba került a Fidesszel, hogy kérdésessé vált a párt önállósága. A KDNP szervezetileg ugyan független a Fidesztől, de a két párt identitása és céljai szinte teljesen lefedik egymást. Az ún. kettős tagság, vagyis, hogy a legtöbb KDNP párttag egyszerre a Fidesz tagja is, általánossá vált, és a KDNP vezetése nem is kíván ezen változtatni. A Fidesz a vallásos közösségek között is népszerűségnek örvend, ezért ha a KDNP valaha is egyedül indulna a választásokon, nem tudná sikeresen kijátszani a vallásos kártyát, más eredeti karakterrel pedig nemigen rendelkezik. A KDNP minden bizonnyal a jövőben is a magyar politika színpadán fog maradni, mint a Fidesz szatellit-pártja.

Frissítve: 2022.08.02-án.

Demokratikus Koalíció

A legeurópaibb párt

Alapítása: 2011. október 22.
Vezetője: Gyurcsány Ferenc.
Ideológiája: Szociálliberalizmus, liberalizmus, feminizmus, internacionalizmus, Európa-pártiság.
Magyar Parlamentben: 2014-től. Jelenleg 15 képviselővel.
Európai Parlamentben: 2014-től. Jelenleg 4 képviselővel.
Kormányzás: Soha.

Az MSZP 2010-es választási vereségét követően Gyurcsány Ferenc eltökélte, hogy alapjaiban reformálja meg a Szocialista Pártot. Elképzelései szerint az MSZP az Orbán Viktorral és kormányával szembehelyezkedők gyűjtőpártjává válna, terve viszont a pártvezetés ellenállásába ütközött, mire a volt miniszterelnök 2011 októberében kilépett a pártból, és híveivel létrehozta a Demokratikus Koalíciót.

2014 elejére Gyurcsány Ferenc pártjával immár jelentős szereplőként kellett számolni, így a Kormányváltás választási szövetség felkérte a csatlakozásra. Az áprilisi választásokat követően a DK a Kormányváltás révén négy képviselőt küldhetett a Parlamentbe, ám a májusi EP választáson önállóan elért 9,75 százaléka reprezentálta a párt valós erejét (csupán harmincezer szavazat választotta el az MSZP-től).

A választás után a DK rendezte sorait és konszolidálta szervezetét, annak érdekében, hogy kormányzásképessé válhasson. 2016 végén egyeztetésre került sor egy újabb ellenzéki összefogásról a következő választásra, viszont az egyre magabiztosabb DK nem tudott megegyezni az MSZP-vel, ezért 2017 szeptemberében a tárgyalások megszakadtak. A DK ezért egyedül indult a 2018. áprilisi országgyűlési választáson, amin 5,41 százalékot szerzett. A 2019-es Európai Parlamenti választáson szintén önállóan indult, s meglepetésszerű eredményt ért el, a Fidesz után a második helyen végzett 16,05 százalékkal, megelőzve az MSZP-t és a Jobbikot is, mely két párt összeadott szavazatai sem érte el a DK-ra leadott voksok számát.

A DK ugyanakkor felismerte, hogy önállóan egyik ellenzéki párt sem képes leváltani a Fidesz-kormányt, ezért 2020 decemberében csatlakozott a hatpárti ellenzéki összefogáshoz, amellyel 2022-re közös programot, közös képviselőjelölteket és közös miniszterelnök-jelöltet állítottak a Fidesszel szemben. Azonban a közös miniszerelnök-jelölt körül vita alakult ki a hat párt vezetője között, ezért 2021 őszén előválasztásra bocsátották a képviselőjelöltekről és a miniszterelnök-jelöltről való döntést. A DK jelöltje Dobrev Klára lett, aki az előválasztás első fordulóját ugyan megnyerte (34,76 százalék), de a második fordulóban alul maradt Márki-Zay Péterrel szemben.

A 2022-es országgyűlési választáson az Egységben Magyarországért ellenzéki összefogás vereséget szenvedett (34,62 százalék), viszont az összefogott pártok közül a DK nyerte el a legtöbb mandátumot, amivel 15 képviselőt küldhetett az Országgyűlésbe.

A DK elkötelezett az európai integráció, a szabadságjogok, a fenntartható fejlődés, a környezet- és állatvédelem mellett. Kiáll a megkülönböztetés nélküli élet mellett, ezért a nők, a gyermekek és az LMBTQ közösség jogait is támogatja. Az átlagember egyszerű nyelvén szólal meg, érthetően fejezi ki céljait, a valós problémákról folytat diskurzust, ugyanakkor a szakmai felkészültsége is adott a sikeres politizáláshoz.

Fennállása óta a DK jelentős támogatói bázisra tett szert, szavazótábora pedig egyre gyarapszik. Gyurcsány Ferenc karizmája, nyílt Orbán-ellenessége és a demokratikus értékek melletti határozott kiállása sokakat állított a párt mellé, amivel a magyarországi baloldal vezető erejévé válhatott. A jövő kérdése, hogy a DK növekedése tovább folytatódik-e, esetleg magába tud-e integrálni más baloldali szervezeteket, amivel határozottabb kihívója lehetne a Fidesznek.

Frissítve: 2022.08.03-án.

Momentum Mozgalom Párt

Új arcok, új Magyarország

Alapítása: 2017. március 4.
Vezetője: Gelencsér Ferenc.
Ideológiája: Liberalizmus, patriotizmus, feminizmus, Európa-pártiság.
Magyar Parlamentben: 2022-től. Jelenleg 10 képviselővel.
Európai Parlamentben: 2019-től. Jelenleg 2 képviselővel.
Kormányzás: Soha.

A Momentum Mozgalom 2015 elején jött létre, de országos ismeretségre 2017 januárjában tett szert, amikor megkezdte a NOlimpia-kampányát a 2015 nyarán született döntés ellen, amikor is Magyarország a fővárosa számára megpályázta a 2024-es nyári olimpiai játékok megrendezését. A Momentum 2017. január 19-én egy budapesti helyi népszavazás kiírása érdekében aláírásgyűjtésbe kezdett, a kérdés a következő lett volna:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?"

A kampányhoz az Együtt, az LMP, a PM, valamint a Kétfarkú Kutya Párt is csatlakozott. Harminc nappal később több mint 260 ezer aláírást gyűjtöttek össze, majdnem kétszer annyit, amennyire szükség lett volna a helyi népszavazás kiírásához. Öt napra rá a kormányfő, a MOB elnöke és a főpolgármester közösen úgy döntött, visszavonják Budapest olimpiarendezési kérelmét, ezért a helyi kezdeményezés okafogyottá vált, de a Momentum így is elérte célját.

2017 márciusában a Mozgalom a párttá alakulás mellett döntött. Pártszervezetként úgy véli, hogy öt témával kell rendszerszinten foglalkozni, amelyek alapvető reformra szorulnak Magyarországon, ez az egészségügy, az oktatás, a közlekedés, a lakhatás és a megélhetés. Elvetik az ideológiai harcokat, amelyek megosztják az országot, a fejlődést együttműködéssel látják megvalósíthatónak, amivel befejezetté tehetnék a rendszerváltást.

2017 folyamán több akciójukkal is felhívták magukra a figyelmet, ezek főleg a kormány propaganda-kampányainak ellenválaszai voltak. Május 1-jén, az EU-párti „Európához tartozunk” tüntetésükön tízezren vettek részt. A közéleti ügyekben aktívan részt vettek, de kezdeti lendületük lassan alábbhagyott. A párt ismeretsége a választók szűk körére korlátozódott, inkább a fővárosi fiatal értelmiségiek között vált népszerűvé. A 2018-as választáson végül 3,08 százalékot szerzett, amivel parlamenti helyhez nem, de állami támogatáshoz jutott, amit a szavazóbázisa növelésére fordíthatott. A 2019-ben megtartott Európai Parlamenti választáson szinte kétszer annyian szavaztak a Momentumra, mint egy évvel korábban az országgyűlési választáson, és így a 9,93 százalékával a harmadik helyen végzett, megelőzve ezzel az MSZP-t és a Jobbikot is.

2020 decemberében a Momentum is csatlakozott a hatpárti ellenzéki együttműködéshez, amivel a 2022-es országgyűlési választáson indultak. A miniszterelnök-jelöltjükről 2021 őszén előválasztáson döntöttek, közöttük Fekete-Győr András is indult, aki csupán 3,4 százalékot szerzett. A kiábrándító eredmény miatt Fekete-Győr András lemondott pártvezetői posztjáról, helyét Donáth Anna vette át. A 2022-es országgyűlési választáson végül nem győzött az ellenzéki összefogás, azonban a Momentum tíz képviselővel bejuthatott az Országgyűlésbe.

2022. május végén a párt új elnököt választott, Gelencsér Ferenc személyében. Gelencsér új lendületet kíván adni a Momentumnak, s megismertetni a párt céljait a választópolgárokkal. Jelenleg a Momentum a kormányellenes tüntetések élén áll és aktívan képviseli a KATA törvénymódosítás károsultjainak érdekeit.

Frissítve: 2022.08.04-én.

Magyar Szocialista Párt

Tradíció, Tudás, Tapasztalat!

Alapítása: 1989. október 9.
Vezetője: Komjáthi Imre és Kunhalmi Ágnes.
Ideológiája: Demokratikus szocializmus, szociáldemokrácia, Európa-pártiság.
Magyar Parlamentben: 1990-től. Jelenleg 10 képviselővel.
Európai Parlamentben: 2004-től. Jelenleg 1 képviselővel.
Kormányzás: 1994-1998. / 2002-2010.

A Magyar Szocialista Párt az egykori állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként jött létre, 1989 őszén. A rendszerváltás pillanatában az MSZP nem örvendett nagy népszerűségnek, ennek ellenére 10,89 százalékkal bejutott az első demokratikusan választott Parlamentbe. A rendszerváltás és a jobboldali kormánykoalíció nem „hozta el” a sokak által áhított jólétet, mire az emberek nosztalgiával kezdtek visszagondolni a régi rendszerre. E hangulat kedvezett a szocialistáknak, akik 1994-ben megnyerték a választást (32,99 százalék), s az SZDSZ-szel alkotott koalícióval a parlamenti helyek 2/3-át birtokolhatták. Horn Gyula kormánya hozzáfogott a szabad piaci feltételek megteremtéséhez, de a privatizáció és a gazdaság megnyitása negatívan hatott az életszínvonalra, az 1995-ös Bokros-csomag pénzügyi kiigazítás programja pedig tovább súlyosbította a helyzetet. A vezetés szociális támogatások bevezetésével próbált úrrá lenni a kegyvesztettségen, ennek ellenére az MSZP 1998-ban választási vereséget szenvedett (32,25 százalék).

A szocialisták ellenzéki oldalról igyekeztek rávilágítani az Orbán-kormány hibáira, s 2002-ben a „nagy ígértek” kampányukkal (béremelés, tizenharmadik havi nyugdíj) meggyőzték a választók többségét és nyertek (42,05 százalék). Medgyessy Péter az SZDSZ-szel együtt alakított kormányt, amely szövetség 2004-re megroppant, Medgyessy távozását és Gyurcsány Ferenc színre lépését eredményezve.

2006-ban az MSZP 43,21 százalékkal ismét megnyerte a választást, s az SZDSZ-szel megalakult a második Gyurcsány-kormány, amivel gazdaságpolitikai irányváltás vette kezdetét. Elvetették az előző kormányok hitelekből táplált intézkedéseit és a valós gazdasági fejlődésre helyezték a hangsúlyt. A neoliberális gazdaságpolitika eszközeivel (megszorítások, kiadások csökkentése, áfa emelés, új adók) csökkent az államháztartási hiány, ugyanakkor emelkedett az infláció és lassult a gazdasági növekedés. Az új irány az életszínvonal romlásával járt és az MSZP népszerűtlensége a Fidesz malmára hajtotta a vizet. Ebben a helyzetben érte el Magyarországot a 2008-as globális pénzügyi válság, amely kezelésére a miniszterelnök kidolgozta 12 pontos javaslatát, ami újabb megszorításokat és nemzetközi hitelfelvételt jelentett. Az elhibázott gazdaságpolitikai intézkedések és Gyurcsány őszödi beszéde 2006 őszétől országos tüntetésekhez vezetett. A Fidesz a megmozdulások élére állt, előrehozott választásokat követelve, de a kormány 2009-ig kitartott.

Gyurcsány egy évvel a választások előtt lemondott, s helyét Bajnai Gordon szakértői kormánya vette át. Bajnai nem tudott e rövid idő alatt érdemi reformokat bevezetni, az MSZP hatalomhoz való ragaszkodása pedig tovább tüzelte a társadalom ellenszenvét. Az EP választások jelzésértékűek voltak: a szocialisták 2004-ben 34,3 százalékot, míg 2009-ben már csupán 17,37 százalékot szereztek. Vereségük 2010-ben vált teljessé, amikor az országos választásokon a húsz százalékot sem érte el a párt (19,3 százalék). A szocialisták támogatottsága gyakorlatilag a felére csökkent a 4-5 évvel azelőtti eredményekhez képest. Mesterházy Attilának, az MSZP új elnökének nehéz feladat jutott osztályrészül: újra el kellett nyernie a választók bizalmát. Mindazonáltal az Orbán-kormány támogatottsága kitartott, Mesterházy pedig nem rendelkezett olyan karizmával, amellyel tömegeket győzhetett volna meg a Szocialista Párt számára.

2010 után új pártok osztották meg a politikai baloldalt, ami az MSZP hosszú távú gyengüléséhez vezetett. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a Fidesszel szemben az MSZP egyedül nem lesz képes választást nyerni, ellenben egy baloldali összefogással siker érhető el. A szocialisták mindenképpen vezető szerepet kívántak betölteni az összefogásban, fenntartva a miniszterelnök jelölés jogát. A konzultációk elhúzódtak, s csak 2014 januárjában egyeztek meg arról, hogy az MSZP választási szövetséget köt az Együtt-PM-mel, a DK-val és a Liberálisokkal. A „Kormányváltás” elnevezésű koalíció viszont csúfosan leszerepelt, a szavazatok csupán 25,57 százalékát szerezte meg. Az MSZP kudarcát súlyosbította a májusi EP választás, amin 10,92 százalékkal a harmadik helyre, a Jobbik mögé került. Mesterházy lemondott, s a júliusi tisztújításig Botka László látta el a pártelnöki teendőket, amikor megválasztásra került Tóbiás József.

Az MSZP hanyatlása tovább folytatódott: tagság-csökkenés, pénzügyi gondok, székház eladása. 2016 júniusában Tóbiást Molnár Gyula váltotta az elnöki székben. 2016 végén a következő választásra készülve egy ismételt baloldali összefogást sürgettek, ám ez nehézkesen haladt, míg 2017 elején az MSZP bejelentette, hogy Botkát jelöli miniszterelnöknek. Botka viszont októberben visszalépett, mert nem sikerült egyesítenie maga mögött a politikai baloldalt. Ez a törekvés olyannyira kudarcba fulladt, hogy egyik baloldali párt sem kívánt az MSZP-vel közösen indulni, kivéve a Párbeszéd Magyarországért. A szocialisták új miniszterelnök jelöltet sem tudtak állítani, ezért beleegyeztek, hogy a PM-es Karácsony Gergely legyen a közös jelöltjük.

Az MSZP-PM 2018 áprilisában újabb választási vereséget szenvedett, a 11,91 százalékos eredményükkel a harmadik helyen végeztek, és a Jobbik lett a második legerősebb parlamenti párt, ami az MSZP számára történelmi mélypontot jelentett. A pártvezetőség lemondott, s júniusban megválasztották az új pártelnököt, Tóth Bertalant.

A 2019-es Európai Parlamenti választáson a Párbeszéddel együtt indult, de ismét kudarcos eredményt ért el, amikor 6,61 százalékot szerzett, ami egyetlen képviselői helyet biztosított számára Brüsszelben. Ráadásul a negyedik helyen végzett, s nem csak a Fidesz, hanem a DK és a Momentum is megelőzték, előbbi több mint kétszer annyi szavazattal, mint amennyit az MSZP-PM kapott. A párt erodálódása folytatódott, kizárásokra és átpártolásokra került sor. 2020 szeptemberétől két társelnök látja el a párt irányítását, Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan. A 2022-es választásra a hatpárti összefogáshoz csatlakozott, de a választási vereséget szenvedtek. Az MSZP csak tíz mandátumot kaphatott, ellentétben a négy évvel korábbi tizenhat hellyel.

A 2002 és 2010 közötti MSZP kormányok hibái és a vezetés makacssága extrém módon megerősítette a magyar jobboldalt, amely jelenségre a szocialisták azóta sem tudtak kellőképpen reagálni. Az MSZP hibát követett el akkor is, amikor felöltötte az „elit/értelmiségi párt” szerepét, aminek köszönhetően a szocialisták szinte csak a fővárosban és a nagyobb városokban vannak jelen, míg a vidéket „átadták” a Fidesznek. Nem képesek úgy megszólítani az egyszerű embereket, mint a jobboldal, a vidéki lakosság számára az MSZP mondanivalója pedig nem több egy nehezen értelmezhető, üres üzenetnél. Emellett a baloldalon is kihívója akadt a pártnak, a Demokratikus Koalíció, amely mára népszerűbb és nagyobb támogatottságot élvez, mint az MSZP. Amennyiben el kívánja kerülni a megszűnést, a Szocialista Pártnak azonnali és átfogó reformokra lenne szüksége és újra meg kellene találnia a közös hangot a választópolgárokkal.

Frissítve: 2022.08.08-án.

Jobbik - Konzervatívok

A magyar néppárt

Alapítása: 2003. október 24.
Vezetője: Gyöngyösi Márton.
Ideológiája: Nacionalizmus, konzervativizmus, zöldpolitika, ökoszocializmus, Európa-pártiság, keresztényszocializmus.
Magyar Parlamentben: 2010-től. Jelenleg 10 képviselővel.
Európai Parlamentben: 2009-től. Jelenleg 1 képviselővel.
Kormányzás: Soha.

Az 1999-ben alapított Jobboldali Ifjúsági Közösségből 2003-ban jött létre a Jobbik Magyarországért Mozgalom. A MIÉP által a magyar szélsőjobboldalon hagyott politikai űrt a Jobbik több mint sikeresen töltötte ki, és vált a radikális jobboldal vezető erejévé. A párt ideológiájára jellemző volt a hagyományőrzés, a konzervativizmus, a nacionalizmus és a nemzeti-kereszténység, míg módszereiben a radikális utat választotta.

2006-ban a MIÉP-pel együtt indult a választásokon, de nem sikerült parlamenti helyet szerezniük (2,2 százalék). 2006 végétől Vona Gábor vette át a Jobbik elnöki tisztségét, 2007-ben pedig nyilvánosságra hozták a párt programját: államosítások, a privatizáció felülvizsgálata, bevándorlás korlátozása, kötelező erkölcs- vagy hittanoktatás, a "cigánybűnözés" megállítása, stb. A Jobbik újraélesztette a "cigánybűnözés" fogalmát, amiért több oldalról is támadás érte, de militarista jellege is a felé irányuló kritikákat erősítette. A 2007-ben Vona Gábor vezetése alatt felállított Magyar Gárda egyfajta pártmilíciára hajazott, amit a magyarság fizikai, lelki és szellemi védelmére hoztak létre. 2009 nyarán a Fővárosi Ítélőtábla feloszlatta a szervezetet, viszont pár napra rá megalakult a hasonló alapokon nyugvó Új Magyar Gárda.

A párt 2009-ben aratta első nagy győzelmét, amikor 14,77 százalékot szerzett az Európai Parlamenti választáson. Kommunikációjában a „Harmadik Erőként” határozta meg önmagát, de hamar céljává tette az MSZP megelőzését („legyőzését”). 2010-es „Radikális változás” nevű programjában az alapcélok újakkal egészülte ki: a "politikusbűnözés" megfékezése, politikusi álláshalmozás tilalma, közbiztonság erősítés, devizahitelesek helyzetének segítése, stb.

A 2010-es országos választáson a 16,67 százalékos eredményével egyértelműen az ország harmadik legerősebb pártja lett. A radikális megnyilvánulásai 2010 után csökkentek, s a Parlamentbe kerülésével egyfajta konszolidáció vette kezdetét. Ebből látszik, hogy míg a szocialista kormányokkal határozottan szembehelyezkedett, addig az Orbán-kormánnyal sok tekintetben kerülte a komolyabb konfrontációt. Emellett erősödött a párt cionizmus ellenessége, a Holocaustra emlékező Élet Menetével szemben megrendezésre került a Magyar Élet Menete, s bár a rendezvény éle inkább a Fidesz-kormány felé hajlott, az elnevezése mindenképpen sokatmondó.

A 2014-es Jobbik kampány egy újabb arculatváltást mutatott be. A párt visszafogott radikalizmusából, s inkább a tradíciókra, a családcentrikusságra és a biztonságra helyezte a fő hangsúlyt. A vidéki lakosság körében nagy népszerűségre tett szert, míg a 2013-ban alapított Magyar Tavasz Mozgalommal a fiatal szélsőjobboldali érzületű értelmiséget próbálta összefogni. A Jobbik évek óta próbált az MSZP-n felülkerekedni és a baloldal eróziója miatt nagy reményeket fűzött az áprilisi országgyűlési választáshoz, ám csalódnia kellett, 20,3 százalékával ismét a harmadik helyen végzett, a májusi EP választást viszont sikernek könyvelte el, hiszen 14,67 százalékával megelőzhette az MSZP-t, ezzel a Fidesz mögött a második legtöbb szavazatot kapott párt lett. Ennek ellenére talán nem a Jobbik erősödése, hanem az MSZP gyengülése eredményezhette a hőn áhított második helyet.

A 2014-es választások megmutatták, hogy a Jobbik támogatottsága enyhén növekszik, de társadalmi és politikai ereje gyakorlatilag stagnál. 2016-ban ebből a helyzetből terveztek kitörni, amikor Vona Gábor országjáráson kívánta a lehető legtöbb helyre és társadalmi réteghez eljuttatni a Jobbik üzenetét és növelni a párt szavazóbázisát. A Jobbik arculatváltása folytatódott, a radikális szemléletű tagokat a háttérbe szorították és elindultak a mérsékeltebb néppártosodás útján. Ennek jegyében 2017-ben a Jobbik már minden magyar ember képviseletét magára vállalta, valamint eltávolodott a korábbi antiszemita és rasszista megnyilvánulásitól. 2017 áprilisától kormánykritikus plakátkampányba kezdett, amit a Fidesz kegyeiből kiesett Simicska Lajos pénzügyi támogatásából fedeztek. A Fidesz ezt törvénysértőnek találta, és igyekezett eltávolítani a plakátokat, mire a Jobbik a szólásszabadság korlátozásával vádolta a kormányt.

A Fidesz és a Jobbik harca a 2018. áprilisi országgyűlési választásokig húzódott, amikor is sor kerülhetett a nagy megmérettetésre. A Jobbik az arculatváltás, az ismeretség növelése és a Simicska-pénzek miatt a Fidesz kihívójának tekintette magát, és bízott benne, hogy képes lesz a kormányváltásra. Ehhez képest a választási eredménye szinte ugyanannyi lett, mint négy évvel korábban: 19,06 százalék. Parlamenti helyeinek számát ugyan növelni tudta a korábbi 23-ról, 26-ra, ám ez kevésnek bizonyult a Fidesz legyőzéséhez. Noha a párt a Fidesz után a második helyen végzett, szavazóinak száma csak néhány tízezerrel gyarapodott az előző választáshoz képest. Mindezt a párt vezetése kudarcnak értékelte, Vona Gábor bejelentette a lemondását és kivonulását a politikai életből.

Egy hónappal később Sneider Tamás vette át a párt vezetését, aki a Vona-féle néppártosodás mellett szállt síkra, ugyanakkor ellenzői is megerősödtek a párton belül, ez pedig a párt szakadásához vezetett. Toroczkai László (a másik esélyes pártelnök Sneider mellett) kizárása a Jobbikból lavinát indított el, és tömegével léptek ki a pártból, sokan a Toroczkai vezette Mi Hazánk Mozgalom Párthoz csatlakoztak. A Jobbik 2019-ben tehát alaposan meggyengülve indult az Európai Parlamenti választáson, és katasztrofális vereséget szenvedett, míg 2014-ben a második legtöbb szavazatot kapta, 2019-ben csak az ötödik helyen végzett, és a 6,34 százalékával csupán egy képviselőt küldhetett Brüsszelbe. Ezután az elnökség lemondott, és 2020 januárjában a tisztújító kongresszus Jakab Pétert választotta pártelnökké.

Jakab elnökségével a Jobbik teljes arculatváltása vette kezdetét, és rövid időn belül egy nemzeti konzervatív jobbközép párttá vált, amely fordulattal viszont többek nem értettek egyet, és a pártból való távozások újabb hullámához vezetett. A néppárti Jobbik viszont szalonképessé vált az ellenzéki összefogás számára, amit immár a Jobbik is támogatott.

Az ellenzéki hatpárti megegyezés szerint a 2022-es választásra közös képviselőjelölteket és közös miniszterelnök-jelöltet állítanak. 2021 őszén előválasztáson döntöttek a közös miniszerelnök-jelöltről, amin Jakab Péter is megmérettette magát, de az öt jelölt közül negyedikként végzett, 14,1 százalékkal. A 2022-es országgyűlési választás sem hozta el a sikert az összefogásnak, amely ismét vereséget szenvedett, a Jobbik pedig csupán tíz mandátumhoz jutott, a négy évvel ezelőtti (eredeti) 26-hoz képest. A választási kudarcot követően a Jobbikon belül újra elégedetlen hangok csendültek fel, és sokan Jakab ellen fordultak, aki júniusban lemondott a pártelnöki tisztségéről, amit júliustól Gyöngyösi Márton tölt be.

A Jobbik gyors hanyatlása kétségessé teszi a párt jövőbeli sorsát. Míg 2018-ban az ország második legerősebb pártja volt, addig 2022-re a középmezőnybe került. A választási kudarcok és a néppártosodás miatt számos tagja hagyta el a pártot, ráadásul az új irányvonallal a választói egy része sem tudott azonosulni, aminek a hasznát a Mi Hazánk aratja le. A baloldallal való együttműködése, amely nem járt politikai haszonnal tovább gyengítették a Jobbikba vetett bizalmat. A Jobbiknak mielőbb tisztáznia kell ideológiai állását és újra meg kell nyernie a szavazók bizalmát, hogy a jövőben is életképes párt maradhasson.

Frissítve: 2022.08.10-én.

Párbeszéd - A Zöldek Pártja

Zöld, igazságos Magyarországot!

Alapítása: 2013. február 17.
Vezetője: Szabó Rebeka és Tordai Bence.
Ideológiája: Zöldpolitika, Európa-pártiság, szociáldemokrácia, feminizmus, állatvédelem.
Magyar Parlamentben: 2014-től. Jelenleg 6 képviselővel.
Európai Parlamentben: 2014-2019.
Kormányzás: Soha.

2012 közepétől az LMP-t megosztotta a kérdés, hogy részesei legyenek-e az Együtt2014 által szorgalmazott ellenzéki összefogásnak? 2013 elején döntés született arról, hogy az LMP elzárkózik a választási szövetségtől, de az ellenvéleményen lévő Jávor Benedek összefogta a pártban vele hasonlóan gondolkodókat, akikkel létrehozta a Párbeszéd Magyarországért Platformot, majd kiváltak az LMP-ből. 2013 januárjában a PM csatlakozott az összefogáshoz, februárban pedig párttá alakult. Március 8-án szorosabb szövetségre lépett az Együtt-tel, és bejelentették, hogy a választásokon közös jelöltekkel fognak indulni.

A 2014-es országgyűlési és EP választásokat követően egy-egy PM-es képviselő jutott a budapesti és a brüsszeli parlamentekbe. Jávor Brüsszelbe kerülésével lemondott társelnöki posztjáról, helyét Szabó Tímea mellett Karácsony Gergely foglalta el. 2014 októberében Karácsonyt Zugló kerület polgármesterévé választották.

A következő években a Párbeszéd ismeretsége mérséklődni kezdett, és szinte el is tűnt a köztudatból. A 2018-as választásra ésszerű okokból az önálló indulás nem lehetett opció, ezért egyedüliként összefogott az MSZP-vel, és a közös miniszterelnök jelöltet is a PM adta, Karácsony Gergelyt. Az MSZP-PM gyenge teljesítménye ellenére (11,91 százalék) a PM három helyet is szerzett a Parlamentben, amit önállóan aligha érhetett volna el. A 2019-es Európai Parlamenti választáson a PM ismét az MSZP-vel indult közös listán, de a 6,61 százalékos gyenge eredményük csak egy mandátumra volt elég, amit az MSZP töltött be, így öt év után a PM nem küldhetett képviselőt Brüsszelbe.

A PM ismeretsége az egyre népszerűbb Karácsony Gergely személyével kezdett ismét gyökeret verni a köztudatba. Először Zugló polgármestereként szerzett hírnevet magának, majd 2019 őszén az önkormányzati választások alkalmával, amikor az ellenzéki összefogás közös főpolgármester-jelöltje és Tarlós István kihívója lett. A választók Karácsonynak kedveztek, 50,86 százalékkal megszerezte Budapest főpolgármesteri posztját.

Ettől fogva Karácsony személye felértékelődött, és egy ideig úgy tűnt, hogy a 2022-es országgyűlési választásokra összefogó ellenzék miniszterelnök-jelöltségét is megszerezheti. A 2021 őszén rendezett előválasztáson az MSZP és az LMP is a személyét támogatta, s az első fordulóban 27,31 százalékot szerzett, amivel a második helyen végzett, de két nappal a második forduló előtt váratlanul visszalépett. Az országos választáson a hatpárti összefogás megbukott, azonban a PM hét parlamenti helyet is szerzett, története során a legtöbbet. 

A PM kiáll a társadalmi esélyegyenlőség mellett és a gazdasági érdekekkel párhuzamosan a környezeti fenntarthatóságot is szem előtt tartja. A jogállamiság és a demokratikus értékek betartása prioritása, valamint elítéli a faji, nemi, szexuális és társadalmi hovatartozás szerinti megkülönböztetést. Támogatja a politikai és a gazdasági szféra szétválasztását, valamint elítéli a politikai eszközökkel való elnyomást.

A Párbeszéd kis pártként aktív résztvevője a magyar politikai életnek, de valós támogatottsága mindeddig bizonytalan. A fennmaradáshoz rend szerint egy nagyobb párthoz kell csapódnia, korábban az Együtt-höz, legutóbb pedig az MSZP-hez. A szocialistákkal való szövetsége viszont tartósnak bizonyult, ráadásul kölcsönös előnyökkel is jár, mivel az MSZP behúzza a PM-et a Parlamentbe, cserébe a PM szalonképes politikusokkal szolgál. 

Frissítve: 2022.08.15-én.

Mi Hazánk Mozgalom

„Minden magyar felelős minden magyarért!” – Szabó Dezső.

Alapítása: 2018. június 23.
Vezetője: Toroczkai László.
Ideológiája: Nemzeti radikalizmus, nemzeti konzervativizmus, kereszténydemokrácia, euroszkepticizmus, nacionalizmus, szociálkonzervativizmus.
Magyar Parlamentben: 2022-től. Jelenleg 6 képviselővel.
Európai Parlamentben: Soha.
Kormányzás: Soha.

A Mi Hazánk Mozgalom története a Jobbik 2018-as választási vereségével kezdődött. 2018. áprilisban az országgyűlési választáson a Jobbik nem tudta leváltani a Fideszt, a második helyen végzett, ezért Vona Gábor pártelnök lemondott tisztségéről. Az elnöki posztért Toroczkai László és Sneider Tamás indult. A két politikus két ellenkező álláspontot képviselt a párt irányvonalát illetően: Sneider a Vona-féle néppártosodás útját kívánta továbbvinni, míg Toroczkai vissza szeretett volna térni a Jobbik eredeti, radikális elképzeléseihez. A párt végül Sneidert választotta elnökének, mire Toroczkai Mi Magunk néven platformot alakított, de ezt a Jobbik nem fogadta el, és Toroczkait kizárták a pártból. 2018. június 23-án Toroczkai híveivel megalapította a Mi Hazánk Mozgalmat, amihez számos volt jobbikos politikus és párttag csatlakozott.

2019 elején a Mi Hazánk együttműködési megállapodást kötött a MIÉP-pel és a Független Kisgazdapárttal, így a májusi Európai Parlamenti választáson a párt jelöltjei egyben a MIÉP és az FKgP jelöltjei is voltak. Az alig egy éve létező párt az EP választáson 3,29 százalékot ért el, amivel nem jutott mandátumhoz, de megelőzte az LMP-t, és feleannyi szavazatot kapott, mint a Jobbik.

2019 nyarán létrejött a Nemzeti Légió, ami a Jobbik eredeti Magyar Gárdájának szellemiségét képviselte. 2020 decemberében a Légió beolvadt a Magyar Önvédelmi Mozgalomba. A párt figyelemfelkeltő felvonulásokkal szerzett ismeretséget, és ismét napirendre tűzte a „cigánybűnözés” témáját. A párt nyíltan homofób és LMBTQ-ellenes, 2020-ban szivárványzászlókat gyaláztak meg, mesekönyvet daráltak be és követelték a „homoszexuális propaganda” törvényi korlátozását.

A 2022-es országgyűlési választásokon a Mi Hazánk önállóan indult, és 5,91 százalékot szerezve bekerülhetett a Parlamentbe.

A Mi Hazánk jelenleg a legradikálisabb szélsőjobboldali párt Magyarországon. Ha valaha kormányra kerülne, akkor kilátásba helyezte az ország kiléptetését az Európai Unióból, a halálbüntetés és a sorkatonaság visszaállítását, valamint erőteljes iparfejlesztésbe fogna. Jelenlegi támogatottsága azonban alacsony, ezért a párt jövője bizonytalan, a léte pedig attól függ, hogyan lesz képes érdemben növelni támogatottságát az elkövetkező években.

Frissítve: 2022.08.16-án.

LMP - Magyarország Zöld Pártja (Zöldek)

Magyarország Zöld Lesz, Vagy Nem Lesz!

Alapítása: 2009. február 26.
Vezetője: Ungár Péter és Schmuck Erzsébet.
Ideológiája: Zöldpolitika, ökoszocializmus, Európa-pártiság.
Magyar Parlamentben: 2010-től. Jelenleg 5 képviselővel.
Európai Parlamentben: 2014-2019.
Kormányzás: Soha.

A 2009-ben alapított Lehet Más a Politika a liberális és konzervatív eszmékből építkező zöldpártként indult, majd egyre inkább a zöldpolitika felé tendált. Az LMP választ próbál adni a környezetvédelmi, a képviseleti demokrácia minőségét érintő és a társadalmi igazságosság kapcsán felmerülő kérdésekre, miközben határozottan fellép a politikai korrupció ellen.

Párttá szerveződését követően a 2009-es Európai Parlamenti választásokon a Humanista Párttal közösen indult. 2,6%-os eredményükkel nem jutottak mandátumhoz, de megelőzték az SZDSZ-t, amit az LMP győzelemként könyvelt el. A kampányidőszakban felszólaltak a kampánypénzek takarékosabb felhasználása érdekében, egy limit megállapítására tettek javaslatot, valamint a nyílt kampányszámla bevezetését kezdeményezték. Ezek közül egyik sem valósult meg, az LMP ennek ellenére nyilvánossá tette kampányszámláját.

A 2010-es választáson, alig egy éves fennállását követően 7,48 százalékkal parlamenti párttá vált. Az LMP megalakulásától kezdve hangoztatta távolságtartását mindkét nagy párttól, ti. a Fidesztől és az MSZP-től, s nem kívánta egyiket sem „hatalomra juttatni”, vagy érdekből segíteni.

Az Együtt2014 párt a baloldal egyesítésében látta a Fidesz legyőzésének egyetlen lehetőségét, így felkérték az LMP-t is az összefogáshoz való csatlakozásra, de a pártvezetést megosztotta a kérdés. 2013 januárjában a Schiffer András képviselete távolmaradók kerekedtek felül, míg Jávor Benedek a csatlakozásra hajlandó tagokkal elhagyta az LMP-t és a Párbeszéd Magyarországért Pártként csatlakozott a baloldali összefogáshoz. A pártszakadás meggyengítette az LMP-t, parlamenti frakciója is felbomlott. A pártot ért megrázkódtatás ellenére a 2014. áprilisi országgyűlési választáson az 5,34 százalékot elért LMP parlamenti párt maradhatott, s a májusi EP választáson szerzett 5,04 százalékával Brüsszelbe is küldhetett egy képviselőt.

Az LMP-t 2013-ig egy országos választmány irányította, amit követően két társelnöke lett a pártnak, az egyikük mindig nő. A párt első két társelnöke 2013-tól Schiffer András és Szél Bernadett volt. 2016 májusában Schiffer lemondott társelnöki tisztségéről és a parlamenti helyéről, ezután kívülről segítette tovább az LMP működését. Helyét a pártban és az Országházban Hadházy Ákos vette át.

2018-ban az LMP ismét önállóan indult a választáson, és Szél Bernadettet jelölték miniszterelnöknek. Az előző választáshoz képest sokat javított az eredményén, 7,1 százalékot ért el és története során ekkor kapta a legtöbb szavazatot (több mint négyszázezret). Ennek ellenére a vezetés kudarcként értékelte a választáson elért eredményt, Hadházy lemondott társelnöki tisztéről, helyét Keresztes László Lóránt vette át.

A választást követően az LMP újabb belső válsággal nézett szembe. 2018 májusában Schiffer András kilépett a pártból és visszavonult a politikától, azzal indokolva döntését, hogy nem ért egyet a párt új irányvonalával. A belső hatalmi harcok áldozatául eső Szél Bernadett októberben hasonló okkal hagyta ez az LMP-t, amivel a szervezet fél év leforgása alatt három kulcsszemélyiségétől esett el. A női társelnök Demeter Márta lett. Minderre következett a 2019. májusi EP választás, ahol az LMP katasztrofálisan leszerepelt. A kilenc listát állító párt közül 2,18 százalékkal a nyolcadik helyen végzett, és nem küldhetett képviselőt Brüsszelbe, a párt elnöksége ezután le is mondott, az új elnök Kendernay János és Schmuck Erzsébet lett. 2020. február 8-tól új nevet vett fel a párt: LMP – Magyarország Zöld Pártja, röviden Zöldek. Augusztusban Kendernay távozott az elnöki posztból, helyét Kanász-Nagy Máté vette át.

A belső válságok és a támogatottság megcsappanása is arra késztették a pártot, hogy a 2022-es országos választáson ne önállóan induljon, hanem a történetében először a baloldali összefogáshoz csatlakozva. Az Egységben Magyarországért választási szövetség ugyan nem érte el a kormányváltást, de az LMP ismét bejuthatott és öt képviselőt küldhetett a Parlamentbe.

Az LMP noha rendre közel táncol a bejutási küszöbhöz, kis pártként évek óta aktívan jelen van a magyar politikai életben. Azonban a belső ellentétek és az ismert politikusainak távozása komoly kihívás elé állíthatják, ami a párt jövőjét is veszélyeztetheti. Az LMP-nek mindenképpen arra kell törekednie, hogy még jobban megragadja a választópolgárok figyelmét és egy biztos szavazóbázist alakíthasson ki maga mellett.

Frissítve: 2022.08.19-én.

Facebook: Szórakoztató történelem

Olvass tovább: Az egykor parlamenti pártok, A Parlamentbe be nem jutottak