Kedves Látogató!

Ha szereted a történelmet és érdekel a politika, akkor a lehető legjobb helyen jársz! Évek óta gyűjtöm ide a különböző történelmi témákban írott cikkeimet, és ahogy időm engedi, folyamatosan bővítem a bejegyzések sorát. 

Fontosnak tartom leszögezni, hogy az oldal nem oktató jellegű, nem motivált se politikailag, se ideológiailag, se vallásilag. Tényszerű és objektív próbálok lenni, amennyire ezt az emberi természet lehetővé teszi. 

Remélem, írásaim valamelyike felkelti érdeklődésed, kattints tovább, és jó szórakozást kívánok! :)

Amennyiben szeretnél napi szinten történelmi témájú bejegyzéseket olvasni vagy csak mosolyogni néhány mémen, akkor kérlek, kövess a Facebookon is: Szórakoztató történelem.

A cikkek rövidített változatait és további érdekes blog-bejegyzéseket, valamint történelmi képeket és térképeket találhatsz másik honlapunkon: www.szortori.hu

Blog

Irán története - II. rész: A XX. századtól az 1979-es iszlám forradalomig

2013.01.17 12:03
A Brit-orosz vetélkedés Perzsiáért és az I. világháború: Nasszer sah 1896-os halála után fia, Mozaffar od-Din sah (ural. 1896-1907) került Perzsia trónjára. Mozaffar sah pazarló életet élt, európai utazásait külföldi hitelekből fedezte, s legfőbb hitelezője Oroszország volt, amivel Moszkva tovább...

Irán története - I. rész: A Perzsa Birodalomtól a XX. századig

2013.01.09 18:18
Az ókori "világbirodalmak": A mai Irán területén, amit a Zagrosz hegyvidék, az Elburz és a Kelet-iráni hegyvidék övez, avagy a történelmi Perzsia vidékén már történelmünk hajnalán számos nép jelent meg. A kereskedelmi utak (Selyemút) kereszteződésében elterülő térség gazdasági fejlődésének...

Budapesti Duna-hidak, III. rész

2012.07.29 13:02
K-híd Átadás ideje: 1955. Szerkezettípus: Rácsos acélhíd K elemekből. Teljes hosszúság: 98 méter. Szélesség: 3,7 méter. Tervező: FŐMTERV. A gyorsan összeszerelhető, katonai hídelemekből épült K-hidat 1955-ben adták át. A híd rendeltetése az volt, hogy az Óbudai Hajógyár szigete közvetlen...

Budapesti Duna-hidak, II. rész

2012.07.26 16:32
Szabadság híd Átadás ideje: 1896. október 4. Szerkezettípus: Rácsos Gerber-híd. Teljes hosszúság: 333,6 méter. Szélesség: 20,1 méter. Tervező: Feketeházy János (1842-1927). Egy, az 1885. évben meghozott törvény szerint, amint a hídvámokból befolyt éves jövedelem meghaladja a 650.000 forintot,...

Budapesti Duna-hidak, I. rész

2012.07.23 12:58
Széchenyi Lánchíd Átadás ideje: 1849. november 20. Szerkezettípus: Függőhíd. Teljes hosszúság: 380 méter. Szélesség: 14,8 méter. Tervező: William Tierney Clark (1783-1852). Az első budapesti dunai híd megépítésének terve és kivitelezése kezdeti akadályokba ütközött. A mérnökök egy olyan széles...

A vandálok története

2012.07.06 12:35
A vandálok eredettörténete a ködös múltba vész. A származásukkal foglalkozó kutatások kiindulópontja maga a nép neve, amiből következtetéseket próbálnak levonni, hogy e germán nép őshazáját lokalizálhassák. E kutatások három lehetséges magyarázattal szolgálnak, amelyek szerint három skandináv...

Lappföld (Sápmi) története

2012.06.10 14:45
Számi zászló, amit 1986-ban a Számi Tanács alkotott meg. Lappföld (Sápmi) egy földrajzi értelemben vett régió, ami Skandinávia északi részén terül el, s jelenleg négy ország területrészeit fedi le: egész Észak-Norvégiát, kb. Trondheimtól északra; Észak-Svédország nagy részét, kb....

A 2008-as orosz-grúz háború története

2012.06.08 17:27
Hogy mikor és hol kezdődött, azt senki sem tudja pontosan. Az orosz-grúz háború egy jó példa a modern, XXI. századi háborúkra, melyeknek se kezdetük, se végük nincs, a háború célja pedig éppoly homályos, mint az indítéka. Az orosz-grúz konfliktus eredete a múltba nyúlik vissza, konfrontációjuk...

A Jugoszláv Királyság végnapjai

2012.05.06 19:09
1934. október 9. I. Sándor, Jugoszlávia királya, halott. Jugoszlávia a megalakulása óta terhelt volt a szűnni nem akaró  belső feszültségektől. Az 1918. december 1-én létrehozott Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban (1929-től Jugoszláv Királyság) egyértelműen érezhető volt a szerb dominancia,...

2011 halottai

2012.03.07 23:30
A történelem színpadáról gyakran csendesen távoznak a nagyon, gyakran múltbeli cselekedeteik, szerepük a feledés homályába merül. Bár akadnak kivételek, akik halála szenzációt kelt, főleg azokra jellemző, akik rettegést keltettek egy közösségben vagy a világban. A halált látva mégis...
Összes cikk
<< 1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>

Kezdőlap

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása