Világunk uralkodói I. rész - Az európai család

Frissítve: 2022.09.15-én.

Az alábbi cikkekben a ma fennálló európai monarchiák uralkodóiról tárnék fel egy-egy rövid ismertetőt. A legtöbb uralkodóról bizton hallottunk már, mivel manapság a média valóságos "celebekként" kezeli a nagy dinaszták tagjait, akiknek a magánélete, öröme és botrányai szinte a nyilvánosság előtt zajlik. Az alábbi írások a történelem felől közelítenék meg személyüket, valamint dinasztiájukat.

Az Egyesült Királyság és a Nemzetközösség

Uralkodó: III. Károly.
Született: 1948. november 14. Buckingham-palota, London, Egyesült Királyság.
Uralkodik: 2022. szeptember 8-tól.
Dinasztia: Windsor.
Trónörökös: Fia, Vilmos Wales hercege.

A Windsor-ház uralkodói Nagy-Britannia és Észak-Írország, valamint a Nemzetközösség országainak államfői. A dinasztia eredete a XVIII. század elejére nyúlik vissza. Nagy-Britannia trónjára 1714-ben került az első Hannover-házi király, I. György (ural: 1714-1727). Hannover családnéven az utolsó uralkodó Viktória királynő volt (ural: 1837-1901), ugyanis az Albert herceggel való házassága miatt utódaik már az apa vezetéknevét örökölték, a Szász-Koburg és Gotha nevet, ezt 1917-ben a németellenes hangulat miatt az angolosabb hangzású Windsorra változtatták.

Károly 1948-ban született a későbbi II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg első gyermekeként. Tanulmányait az Egyesült Királyságban végezte, de egy évet Ausztráliában is tanult, alapdiplomáját a Cambridge-i Egyetemen szerezte. 1971 és 1976 között a légierőnél és a haditengerészetnél teljesített katonai szolgáltot.

1980-ban Diana Spencerrel kezdett járni, s a következő évben az eljegyzésre és az esküvőre is sor került. Két fiúk született, 1982-ben Vilmos, 1984-ben Harry. A házaspár hamar elhidegült egymástól, és 1986-tól mindketten szeretőt tartottak, végül 1996-ban elváltak, a következő évben pedig Diana autóbalesetben elhunyt. Károly 2005-ben újraházasodott, régi szerelmét és társát, Camilla Parker Bowlest vette feleségül.

Károly 1969-től anyja nevében hivatalos feladatokat is ellátott. Elkötelezett a rászorulók segítése mellett, ami érdekében alapítványokat és segélyszervezeteket hozott létre. Rajong az építészet iránt, amiért egy kísérleti várost is alapított, amit saját építészeti ízlése szerint tervezhetett meg. Elkötelezett a természetvédelem mellett is, támogatja az organikus gazdaságokat és ellenzi a genetikailag módosított élelmiszereket.

Hetven év uralkodás után, 2022 szeptemberében II. Erzsébet királynő elhunyt. Károly a brit történelem legtöbb ideig szolgáló trónörököse volt, és a legidősebb brit király, aki elfoglalhatta a trónt. III. Károlyként 73 évesen lett belőle király.

A Spanyol Királyság

Uralkodó: VI. Fülöp (Felipe VI).
Született: 1968. január 30. Madrid, Spanyolország.
Uralkodik: 2014. június 19-től.
Dinasztia: Bourbon.
Trónörökös: Lánya, Leonor, Asztúria hercegnője.

A Bourbon dinasztia Európa egyik leghíresebb uralkodóháza, nevük egybeforrt Franciaország, de a kora újkortól Spanyolország történetével is. Jelenleg Spanyolországban és Luxemburgban uralkodnak. A spanyol koronát nem épp zökkenőmentesen szerezték meg, trónigényük egész Európát háborúba taszította, ez volt a spanyol örökösödési háború (1700-1713). A háborút követően V. (Bourbon) Fülöp lehetett a spanyol király, azzal a kikötéssel, hogy Spanyolország sosem fog egyesülni Franciaországgal.

A Bourbonok ez idáig kétszer hagyták el a madridi trónt. Először 1808 és 1813 között, amikor Napoléon elfoglalta Spanyolországot és bátyját tette királlyá. Több mint száz évvel a Bourbon restauráció után, 1930-ban kikiáltották a köztársaságot, amely később a Franco diktatúrába torkollott. 1930 és 1975 között nem volt királya Spanyolországnak, de Franco halála után megtörtént az átmenet az alkotmányos monarchiába.

Fülöp 1968-ban a Franco-rezsim idején született. Hét évre rá apja, I. János Károly lett Spanyolország királya. Felsőfokú végzettségét jogból és külkapcsolatokból szerezte. Több nyelven beszél, anyanyelvén kívül katalánul, franciául, angolul és szerényen, de görögül is. Katonai kiképzése során elsajátította a harci helikopterek vezetését. A sport sem áll távol tőle, kiváló vitorlázó, az 1992-es barcelonai olimpián is részt vett.

Spanyol trónörökösként reprezentálnia kellett az államot, hivatalos ügyekben helyettesítenie a királyt és kapcsolatot tartania a kormányszervekkel. Számtalan külföldi látogatáson vett részt, a világ minden táján támogatva az Európai Unió és Spanyolország nemzetközi kulturális és gazdasági kapcsolatait. 2004-ben feleségül vette az elvált Letizia Ortiz Rocasolano, televíziós szerkesztőt. Két lányuk született, 2005-ben Leonor, 2007-ben Sofía.

2014. június 2-án apja bejelentette lemondását és június 19-én VI. Fülöp néven követte őt a trónon. A király a spanyol alkotmány védelmezője. Nem rendelkezik végrehajtói hatalommal, de támogathatja és tanácsaival láthatja el a kormányt.

VI. Fülöp nyugtalan időkben kezdhette meg uralkodását. A botrányok és korrupciós ügyek miatt a királyi család egyre népszerűtlenebb, emellett napirenden van Katalónia függetlenedése, amivel a spanyol állam egysége került veszélybe. Június végén a király Katalóniába látogatott és Gironában katalánul mondott beszédet, amivel a madridi kormány és a függetlenségiek közötti közvetítő szerepét öltötte magára.

A Norvég Királyság

Uralkodó: V. Harald.
Született: 1937. február 21. Skaugum, Norvégia.
Uralkodik: 1991. január 17-től.
Dinasztia: Glücksburg.
Trónörökös: Fia, Haakon koronaherceg.

A jelen norvég királyi ház múltja összefonódik a többi skandináv állam történetével. Norvégia évszázadokig más skandináv országok fennhatósága alatt állt. A XIV. század végétől az ún. Kalmari Unió egyesítette egész Skandináviát, amiből a XVI. században Svédország kilépett, míg Norvégia gyenge volt a függetlenséghez, így dán-norvég unió jött létre, 1814-ig. Mivel Dánia-Norvégia a napoléon-i háborúkból vesztesen szállt ki, a békében Dániának le kellett mondania norvég területeiről Svédország javára. Létrejött a svéd-norvég unió, egészen 1905-ig, amikor végre békésen elszakadt Norvégia Svédországtól.

A norvég parlament nem a svéd uralkodó háznak ajánlotta fel a koronát, hanem a Dániában trónon lévő háznak, így a Glücksburgok azóta uralkodnak Norvégiában. Érdekesség, hogy a jelen uralkodó, ti. V. Harald az első norvég uralkodó, 1370 óta, aki Norvégiában született. Az előző király, V. Olaf, aki V. Harald apja, Angliában született.

A Svéd Királyság

Uralkodó: XVI. Károly Gusztáv (Carl Gustaf).
Született: 1946. április 30. Haga Palota, Svédország.
Uralkodik: 1973. szeptember 15-től.
Dinasztia: Bernadotte.
Trónörökös: Lánya, Viktória koronahercegnő.

A XIX. század elején a svéd vezetés dilemma előtt állt, mivel a királynak nem volt gyermeke. A parlamentnek (Riksdag) új királyt kellett meghívnia a svéd trónra. Ám ebben az időben Napoléon uralta Európa jelentős részét és befolyása több független államra is kiterjedt. 1810-ben a britek kivételével, nem volt kihívója Franciaországnak. A Riksdag ezért úgy határozott, hogy kifejezve közeledési óhaját a francia császárnak, meghívták svéd uralkodónak a francia Bernadotte marshallt.

Bernadotte a svéd király halála után, 1818-tól kezdte meg uralkodását, mint XIV. Károly János. Ő alapította meg tehát a jelenleg is hatalmn levő svéd királyi házat, ami ezek szerint francia származású. Érdekesség, hogy mikor XIV. Károly János meghalt, akkor találták meg azt a tetoválást a mellkasán, amit még a Francia Forradalom idején tetováltatott magára, és ami így szólt: "Halál az uralkodókra!"

XVI. Károly Gusztáv magányosan töltötte gyermekkorát, a családjával szinte semmi féle kapcsolata nem volt, az udvari etikett szigorúsága nem volt tekintettel a gyermekek érzelmi szükségleteire. Károly, mint svéd királynak a legközismertebb szereplése, amikor minden évben megnyitja és vezeti a Nobel-díj kiosztó gálát.

A Dán Királyság

Uralkodó: II. Margit (Margrethe).
Született: 1940. április 16. Amalienborg Palota, Dánia.
Uralkodik: 1972. január 14-től.
Dinasztia: Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg.
Trónörökös: Fia, Frederik koronaherceg.

A Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg elnevezés valójában a Glücksburg-ház teljes neve, ugyanazé a házé, ami Norvégiában uralkodik. Ez a dinasztia a néhai Oldenburg-ház örököse. Az Oldenburgok Európa szerte képviseltették magukat, szinte mindegyik királyi családban. Dániában a XV. század közepétől uralkodtak, 1863-ig, amikor az Oldenburgok dán ága kihalt, és a trónra a család egy oldalágából hívtak új királyt, ez az ág volt a Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg, akik ma is a dán trón birtokosai.

Margit születésekor Dánia már egy hete német megszállás alatt volt. 1944-ig izlandi hercegnő is volt a fiatal lány, egészen a sziget függetlenségééig. Az izlandiak adták Margitnak a Thorhildur (Þórhildur) nevet, ami a harcot, küzdelmet szimbolizálta a megszállók ellen.

II. Margit az első nő uralkodó a dán történelemben. A dán politikai élettől távol marad, próbál objektív maradni, helyette a művészeteknek hódol, maga is rendszeresen fest, illusztrál, műveket fordít dánra és ruhákat is tervez. Igen kedveli a színekben gazdag, talán már csicsás ruhadarabokat.

Érdekesség még, hogy a királynő láncdohányos és mivel a dán parlament (Folketing) szigorúan szabályozza a publikus dohányzást, ezért 2006-ban az udvar közzé tette, hogy a királynő többé nem fog nyilvánosan dohányozni, ami amúgy mindennapos volt, hanem ezt a tevékenységet csak otthon fogja űzni.

A Holland Királyság

Uralkodó: Vilmos-Sándor (Willem-Alexander).
Született: 1967. április 27. Utrecht, Hollandia.
Uralkodik: 2013. április 30-tól.
Dinasztia: Orange-Nassau.
Trónörökös: Lánya, Katalin-Amália Orange hercegnője.

A Nassau és az Orange család meghatározó szerepet vállalt a XVI-XVII. századi holland szabadságharcban, amit Spanyolország ellen vívtak. Az említett két klán XVI. századi házasságából jött létre az Orange-Nassau dinasztia. Hollandia 1648-as függetlenségét követően továbbra is részt vettek a politikai életben, míg az 1795-ös francia invázió miatt a család emigrációra kényszerült. 1815-ben, Napoléon bukása után immár uralkodót is adtak Németalföldnek, s azóta folyamatosan uralkodnak Hollandiában.

Vilmos-Sándor 1967-ben, Utrechtben született, Beatrix Hollandia hercegnőjének első gyermekeként. Keresztanyja II. Margit dán királynő. Tanulmányai nagy részét Hollandiában végezte, de Wales-ben is tanult két évig. Édesanyja 1980-as trónra lépésétől a Holland Királyság trónörököse lett, 1985-től, vagyis 18 éves korától kezdve pedig az Államtanácsnak, a holland kormány tanácsadó szervének lett tagja.

1985-1987 között katonai szolgálatát töltötte a haditengerészetnél, s 1987 után tartalékos katonatiszt maradt, egészen a 2013-as királlyá koronázásáig. Uralkodói pozíciója elfoglalása miatt ki kellett lépnie a hadsereg kötelékeiből, mivel a holland alkotmány nem teszi lehetővé, hogy az államfő hivatásos katona legyen. A hadseregből való 1987-es távozását követően a Leideni Egyetemen kezdte meg felsőfokú tanulmányait és 1993-ban történelemből diplomázott. A holland nyelv mellett angolul, spanyolul és németül is beszél.

2002-ben megházasodott, felesége az argentin származású Máxima Zorreguieta Cerruti. Házasságából három lánya született: Katalin-Amália, Alexia és Ariana. Vilmos-Sándor szenvedélyei közé tartozik a repülés, a futás és a korcsolyázás. Érdeklődéssel tekint a vízkezelési témák felé, s több nemzetközi vízügyi szerv tagja.

2013. február 28-án anyja Beatrix királynő, aki az államügyeket egy új generáció kezébe kívánta helyezni, bejelentette lemondását fia javára. Április 30-án a királynő leköszönt és Vilmos-Sándort Hollandia királyává koronázták.

A Belga Királyság

Uralkodó: Fülöp (Philippe/Filip).
Született: 1960. április 15. Brüsszel, Belgium.
Uralkodik: 2013. július 21-től.
Dinasztia: Szász-Koburg és Gotha (Belgiumi).
Trónörökös: Lánya, Elisabeth, Brabant grófnője.

A belga királyi dinasztia eredetileg a Szász-Koburg és Gotha család, kik közeli rokonai a brit Windsoroknak. A belga királyi udvar, hasonló okokra hivatkozva, mint brit rokonaik, az I. világháború alatt megváltoztatták a németes hangzású dinasztianevüket és attól kezdve beszélhetünk Belgiumi dinasztiáról.

Fülöp katonai oktatásban részesült és 20 évesen hadnagyi rangot szerzett. Felsőfokú tanulmányait politológiából végezte Oxfordban és az amerikai Stanford Egyetemen. E mellett ejtőernyős és kommandós kiképzésben is részesült, 1989-ben ezredesi rangot kapott. Az elkövetkezendő években sem hanyagolta el a hadseregbeli karrierjét, s 2001-ben a szárazföldi és légierő vezérőrnagya, míg a haditengerészet ellentengernagya lett.

1999-ben kötött házasságot Mathilde d'Udekem d'Acoz-val (Matild hercegné), aki négy gyermeket szült Fülöpnek: Elisabeth, Gabriel, Emmanuel és Eléonore.

Fülöp apja, II. Albert király 2013. július 3-án jelentette be, hogy lemond a trónról fia javára. Formálisan ez július 21-én történt meg, amikortól Fülöp Belgium királya lett. A királyi udvar azóta szakított a fiúági öröklési renddel és bevezette a nőági öröklést, vagyis nemtől függetlenül az elsőszülött örökli a koronát.

A Luxemburgi Nagyhercegség

Uralkodó: Henri.
Született: 1955. április 16. Betzdorf Kastély, Luxemburg.
Uralkodik: 2000. október 7-től.
Dinasztia: Bourbon-Párma.
Trónörökös: Fia, Guillaume Luxemburg örökös nagyhercege.

A Bourbon-Párma dinasztia 1964 óta van hatalmon Luxemburgban, egy házasság révén kerültek a luxemburgi trónra, mivel Charlotte luxemburgi nagyhercegnő (Henri nagyanyja) ebből a családból választott férjet. Ez a ház eredetileg a francia Bourbonoktól származik, akik Pármában uralkodtak a XIX. század közepéig, ami után elvesztették hatalmukat, míg 100 év múlva egy másik (jelen) országban újra a trónra kerülhettek.

Henri politológus végzettségű nagyherceg, s még diákévei alatt találkozott későbbi feleségével, María Teresa Batistával, aki szintén politológus hallgató volt. 1981-ben keltek egybe. Az uralkodói pár fő prioritása az ország képviselete a nemzetközi kapcsolatokban.

Az Andorrai Hercegség

Uralkodó: Joan Enric Vives Sicília és Emmanuel Macron.
Született: 1949. július 24. Barcelona, Spanyolország / 1977. december 21. Amiens, Franciaország.
Uralkodik: 2003. május 12. / 2017. május 14.

Andorra államformája parlamentáris társ-hercegség, mely kialakulása a X. századra nyúlik vissza, amikor Andorra területét II. (Kopasz) Károly német-római császár az urgell-i gróf földbirtokává tette. A grófi család később az urgell-i egyházmegyének adományozta a területet. A XI. században az urgell-i püspök a szomszédos földesuraktól tartva egy katalán nemes védelme alá helyezte hercegségét, mígnem 1278-ban szerződésben megerősítették az urgell-i püspök és Foix grófja Andorra feletti megosztott uralmát, mely révén mindkét társ-hercegi cím örökletessé vált. Háromszáz évvel később, 1589-ben Henrik, Navarra királya és Foix grófja Franciaország uralkodója lett, 1607-ben pedig szentesítette, hogy Andorra egyik társ-hercege a mindenkori francia államfő lesz.

Andorra uralkodói pozíciója a mai napig megosztott a mindenkori urgell-i püspök és a francia államfő között. A monarchia egy speciális változatával kerülünk tehát szembe, nem csak a társ-hercegi cím az érdekes, hanem, az a páratlan helyzet is, hogy a francia köztársasági államformából adódóan egy személy demokratikus választások útján kerülhet trónra. Probléma viszont, hogy nem az andorraiak választják meg saját uralkodójukat, hanem egy másik nemzet állampolgárai.

A társ-hercegek nem rendelkeznek végrehajtói hatalommal, szűkebb jogosultságaik az andorrai parlament által elfogadott törvények hitelesítésére terjed ki, valamint a miniszterelnök javaslatára feloszlathatják a parlamentet és új választást írhatnak ki.

2003 óta Joan Enric Vives Sicília, Urgell püspöke Andorra egyik társ-hercege, uralmát azóta négy francia államfővel osztotta meg, 2017. május 14-e óta Emmanuel Macron elnökkel.

A Monacói Hercegség

Uralkodó: II. Albert.
Született: 1958. március 14. Hercegi Palota, Monaco.
Uralkodik: 2005. április 6-tól.
Dinasztia: Grimaldi.
Trónörökös: Nővére, Caroline Hannover hercegnője.

A Grimaldi család Genovából származik, még a távoli XII. században emelkedtek fel. A Ligur-tenger partvidékén voltak érdekeltségeik, a hatalmi harcokba is bekapcsolódott a család. A XIV. század végén kihasználva Genova háborús helyzetét, a Grimaldik Monacót saját birtokukban vették és a XVIII. század közepéig uralkodtak a város felett.

A Grimaldi hercegek férfi ága kétszer szakadt meg, először 1731-ben, amikor egy Grimaldi hercegnő férje, egy francia nemes örökölte trónt, aki felvette a Grimaldi nevet, ezzel biztosítva a dinasztikus folytonosságot. Ugyanez a történet járszódott le 1949-ben, mikor szintén Grimaldi hercegnő férje örökölt és változatott nevet. Így gyakorlatilag a mai napig a Grimaldik uralkodnak Monacóban, ezzel az egyik legrégebbi uralkodó ház Európában.

II. Albert politológus végzettsége ellenére a sport vált igazi szenvedélyévé, fiatalabb éveiben olimpiai versenyeken is részt vett. Ő az első és egyetlen államfő, aki járt az Északi Sarkon (Pólus). Mint uralkodó elkötelezettje lett a természetvédelemnek és 2006-ban megalapította a Monacói II. Albert Herceg Alapítványt, ami támogatja a klímaváltozás elleni küzdelmet, a megújuló energiaforrások fejlesztését, a biodiverzitás megmentését, a tiszta vízhez jutást és a sivatagosodás meggátlását.

A Liechtenstein-i Hercegség

Uralkodó: II. Hans-Adam.
Született: 1945. február 14. Zürich, Svájc.
Uralkodik: 1989. november 13-tól.
Dinasztia: Liechtenstein.
Trónörökös: Fia, Alois Liechtenstein örökös hercege.

A Liechtenstein család a középkortól kezdve birtokolt több földet német, majd osztrák területeken és a család a Habsburg uralkodókkal is szoros kapcsolatban állt. A XVIII. század elején jutottak azonban a hercegi címhez, amit VI. Károly német-római császár adományozott a familiának és hatalmuk a jelenlegi országukra terjedt ki, amivel Liechtenstein a Német-római Birodalom egy újabb tagállamává vált. Uralmuk azóta is szakadatlan, s Európa egyik legrégebbi uralkodó házává váltak.

II. Hans-Adam herceg az LGT (The Liechtenstein Global Trust) Bankcsoport tulajdonosa. A herceg és a család össz vagyona megközelítőleg 12 milliárd dollár, amivel a herceg a világ egyik leggazdagabb államfője és Európa leggazdagabb uralkodója. Hatalmas műveszeti műkincs gyűjteménnyel is rendelkezik, amit Bécsben lehet megtekinteni a Lichtenstein Múzeumban.

A Vatikán

Uralkodó: Ferenc (Franciscus).
Született: 1936. december 17. Buanos Aires, Argentína.
Uralkodik: 2013. március 13.

A katolikus pápa Róma püspöke és a világ katolikusainak a vezetője, valamint a Pápai Állam, a Vatikán uralkodója. A pápa halála vagy lemondása után konklávét (con clave: kulcsra zárva) hívnak össze, amelyen a Vatikánban tartózkodó legalább 80 bíboros vesz részt. A bíborosok feladata, hogy maguk közül megválasszák az új pápát. Minden felszentelt katolikus bíboros választó és választható (aktív és passzív választójog). A konklávét a Sixtus-kápolnában tartják, ahol titkos szavazással, kétharmados többséggel választanak pápát. Ha nem kap senki kétharmadot, akkor fekete füsttel jelzik a külvilág felé az eredménytelenséget. Abban az esetben viszont, ha valaki elérte a kétharmados többséget, a fehér füst felszállása szimbolizálja az új pápa megválasztását.

Jorge Mario Bergoglio Buenos Airesben olasz szülők gyermekeként látta meg a napvilágot 1936-ban. Fiatalon vegyésztechnikusként dolgozott, de huszonévesen papneveldébe került a jezsuitákhoz, s 1969-ben szentelték pappá.  

1973-1979 között az argentin jezsuiták tartományfőnöki tisztségét töltötte be, majd az 1980-as években az oktatásban helyezkedett el. 1992-ben püspökké szentelését követően Buenos Aires segédpüspöke lett, amíg 1997-ben az argentin főváros koadjutor érsekének jelölték, vagyis az érsek halálakor ő jogosult a tisztségre, amit 1998-ban be is töltött. 2001-ben II. János Pál pápa bíborossá szentelte Bergoglio-t.

Bergoglio bíboros alázatos és egyszerű életvitelével tisztelet vívott ki magának. Visszafogott lakásban élt, a tömegközlekedést használta és saját magára főzött. 2005-ben, II. János Pál halála után, ő is esélyes volt a pápai trónra, de helyette Ratzinger bíboros került megválasztásra, aki, mint XVI. Benedek pápa 2013 februárjában megdöbbenést keltve lemondott tisztségéről. Egy hónapra rá, március 13-án az összehívott konklávén Jorge Mario Bergoglio-t választották utódjául.

Az új katolikus egyházfő Assisi Szent Ferenc után - aki többek között a szegények iránti jótéteményei által lett ismertté - választotta uralkodói címének a Ferenc nevet. A pápa elmondása szerint megválasztása pillanatában a brazil bíboros átölelte és a fülébe suttogta, hogy „Ne feledd a szegényeket!” Ekkor jutott eszébe Szent Ferenc és döntött e név mellett.

Facebook: Szórakoztató történelem

Olvass tovább: Monarchiák a XX. században