Világunk uralkodói II. rész - Az iszlám fejedelmek

Frissítve: 2021.03.14-én.

Amint megismerkedtünk az európai dinasztiákkal, tegyünk egy nagyobb lépést, egy másik világ uralkodói felé, és tárjuk fel az iszlám monarchiák jelen uralkodóinak a portréit. Noha sokkal kevésbé ismert fejedelemkről és családokról lesz szó, múltjuk és uralkodásuk az adott országban a történelem évszázadaiba nyúlik vissza. Az Európa-centrikus világnézetünk miatt gyakran megfeledkezünk a világ más részeiről, s azok jelentékeny hagyományairól és múltjáról. 

Az iszlám világot manapság a sok sztereotípiának köszönhetően egy agresszív, harcos, elvakult, talán visszamaradott világnak vélhetnénk. Természetesen háborúra és vérontásra, üldözésekre és elnyomásra bőven akad példa, főleg az arab világban, mégis az iszlám monarchiák bizonyultak a legbékésebb államoknak, és a monarchikus tradíciókhoz való ragaszkodásuk mellett a fejlődés és modernizáció mellett igen határozottan kiállnak ezek a fejedelmek.

Kutatásom során rájöttem mennyire kevest tudok erről a lentebb leírt világról, ezért remélem, hogy az Olvasó számára is érdekesek lesznek a következő sorok.

A Marokkói Királyság

Uralkodó: VI. Mohamed.
Született: 1963. augusztus 21. Rabat, Marokkó.
Uralkodik: 1999. július 23-tól.
Dinasztia: Alaouite.
Trónörökös: Fia, Moulay Hassan koronaherceg.

Az Alaouite-ok a XVII. századtól uralkodtak a mai Marokkó területén, kezdetben csak Délkelet-Marokkó egy apró részén, de folyamatosan terjeszkedtek és egyesítették uralmuk alatt Marokkót. 1912-ben az ország területe francia protektorátus alá került, amivel azonban a királyság nem szűnt meg, ám az északi területeket át kellett adniuk a spanyoloknak, ahova a király hatalma már nem terjedhetett ki. A francia jelenlét gazdasági-technológiai fejlődéssel járt, de a függetlenedésért mégis harcok indultak, amit 1956-ban értek el.

VI. Mohamed király trónra kerülésekor ígéretett tett a szegénység és korrupció felszámolására, valamint, hogy munkahelyeket teremt és növeli az emberi jogok szerepét az országban. Szembehelyezkedik az konzervatív  iszlamista politikával, amiért gyakran a fundamentalisták ellenszenvét váltja ki. Uralkodása alatt a marokkói nők jogait jelentősen bővítették.

2010 végén korrupciós ügyletekben indult nyomozás, mely szálai a királyi udvarig értek, amivel Mohamed politikája és szavahihetősége is megkérdőjeleződött. 2011 elejére a lakosság egyre elégedetlenebb lett, hiányolják a polgári szabadságjogokat, felháborító a gazdagok és szegények közötti hatalmas szakadék, a korrupció, az egészségügy fejlettlensége, a szabad választások hiánya, ami végül a 2011. február 20-i felkeléshez vezetett, s mely ellenállás ma sem fejeződött be.

A Szaúd-Arábiai Királyság

Uralkodó: Szalman ibn Abdul-Aziz Al Szaúd.
Született: 1935. december 31. Rijád, Szaúd-Arábia.
Uralkodik: 2015. január 23-tól.
Dinasztia: Szaúd.
Trónörökös: Fia, Mohamed bin Szalman koronaherceg.

A Szaúd klán már a XV. századtól meghatározó szereplője volt az Arab-félsziget hatalmi harcainak. 1744-ben saját államot szerveztek: Szaúd-Arábiát, ahol királyokként uralkodtak. 1818-ban ugyan a török-egyiptomi seregek szétzúzták a Szaúdok országát és a dinasztia tagjait lemészárolták vagy bebörtönözték, 1824-ben mégis új erőre kaptak, és restaurálták államukat. A Szaúd-dinasztia ma a világ egyik leggazdagabb és legnagyobb hatalommal bíró családja, akik jelenleg több ezer tagot (kb. 15.000) számlálnak maguk között.

Szalman 1935-ben, Ibn Szaúd király (1932-1953) 25. fiaként látta meg a napvilágot. Tanulmányait követően először a főváros, Rijád, majd Rijád tartomány kormányzója lett, egészen 2011-ig. A főváros és az ország legfontosabb tartományának vezetőjeként sokban hozzájárult ahhoz, hogy Rijád egy közepes méretű városból metropolisszá válhatott.

2011 végén Szalman a miniszterelnök második helyettese, védelmi miniszter és a Nemzetvédelmi Tanács tagja lett. Védelmi miniszterként elkötelezett a bahreini felkelés leverése mellett, amely érdekében 1000 fős katonai egységet küldött az országba. Minisztersége alatt növelte a katonai célú kiadásokat, s ennek eredményeképpen Szaúd-Arábia lett a negyedik olyan ország a világon, amely a legtöbbet fordít hadseregére. Szaúd-Arábia 2014-től az Iszlám Állam ellen fellépő katonai koalíció tagja, s folyamatos bombatámadásokkal sújtja a terrorista szervezet szíriai és iraki támaszpontjait.

Szalman, Abdullah király (2005-2015) öccse 2012-től trónörökös, amely kinevezése betudható a megfontolt és kompromisszumra képes természetének, valamint a kiterjedt szociális, kulturális és diplomáciai kapcsolatainak. A király 2015-ös halálát követően Szalman lépett Szaúd-Arábia trónjára, akinek konzervatív felfogása nem enged arra következtetni, hogy szociális és politikai reformok következhetnének be a szaúdi királyságban. 

A Jordán Királyság

Uralkodó: II. Abdullah.
Született: 1962. január 30. Amman, Jordánia.
Uralkodik: 1999. február 7-től.
Dinasztia: Hashim.
Trónörökös: Fia, Hussein koronaherceg.

A Hashim dinasztia Mohamed prófétától származtatja magát. Az Arab-félszigeten évszázadokig harcoltak a különböző arab klánokkal a hatalomért. A Török Birodalomban a család Hejaz helytartói lettek, ami az Arab-félsziget nyugati partvonalát foglalta magában. Az I. világháború alatt azonban a klán felkelt a törökök ellen és kikilátották Hejaz királyságát. 1925-ben ez az ország megszűnt létezni és Szaúd-Arábiába olvadt bele, a Hashim-ok pedig szétszéledtek a világba.

A Hashim család azonban 1921-től Transzjordánia Emirátusában is uralkodtak, brit mandátm alatt, majd 1946-tól, a függetlenség után, mint Jordánia királyai uralkodnak a mai napig.

II. Abdullah fő prioritása az ország gazdasági teljesítményének a növelése, amit az uralkodása során el is ért. Támogatja a térség gazdasági összefogását és az USA-val több szabad kereskedelmi megállapodást kötött, ami a térségben egyedülálló dolognak számít. Az iszlám vallást a béke ösvényének nevezte, ő is találkozott a pápával és támogatja a vallások iránti toleranciát és a békés egymás mellett létezésüket.

II. Abdullah 2010-ben elnyerte a negyedik legbefolyásosabb muszlim címet. A király megrögzött Star Trek rajongó és 1996-ban még egy rövid jelenetben is feltűnt a Star Trek sorozatban. A Transformers második részének néhány jelenetét Jordániában forgatták, amihez minden segítséget biztosított király.

Az Ománi Szultanátus

Uralkodó: Hajszam bin Tárik Ál Szaíd.
Született: 1955. október 13. Maszkat, Omán.
Uralkodik: 2020. január 11-től.
Dinasztia: Ál Szaíd.
Trónörökös: Fia, Thejazid bin Hajszam Ál Szaíd.

Omán évszázadokig harcolt a függetlenségéért Perzsiával szemben, amiben az Ál Szaíd-dinasztia jelentős szerepet vállalt. 1744-ben döntő győzelmet arattak a perzsák felett, és a független Omán élére az Ál Szaíd-ok kerültek, mint imámok (vezetők). 1783-tól az imám titulus helyett a szultán megnevezéssel illetik az uralkodókat. Az Ál Szaíd-ok a mai napig Omán uralkodódinasztiája, s 1964-ig az afrikai Zanzibár szultánjai is e házból kerültek ki, míg a forradalom el nem törölte ott a monarchiát, amivel nem sokára Zanzibár beolvadt Tanzániába.

Hajszam 1955-ben született, de nem szultáni gyermekként, ugyanis akkor a nagybátyja, III. Szaíd uralkodott, akit aztán 1970-ben a fia, Kábúsz letaszított a trónról. Hajszam tehát távol helyezkedett el a trónutódlástól, s habár Kábúsznak nem volt gyermeke, évtizedekig utódot sem jelölt ki.

Hajszam Oxfordban végezte felsőfokú tanulmányait, 1979-ben diplomázott. Feleségétől, Ahad-tól négy gyermeke született, két fia és két lánya. Legidősebb fia, Thejazin a jelenlegi trónörökös. Hajszam az 1980-as évektől politikai tisztségeket töltött be, főleg a külkapcsolatokban tevékenykedett, 2016-ban például ő fogadta az országba látogató brit trónörököst, Károly herceget és feleségét, Camillát.

Kábúsz szultán 2020 januárjában bekövetkezett halála után a végakarata alapján az uralkodói család Hajszamot nevezte ki Omán új szultánjává, egyben az ország miniszterelnöke és a védelmi minisztere is lett. Szultánként kiállt a békés külpolitika folytatása és a gazdasági fejlődés mellett. Első intézkedései között kiterjesztette az országra a szabad szólás- és véleményszabadságot, megtiltotta a lakosság elektronikus és papíralapú levelezésének állami ellenőrzését, a szociális médiába való betekintést. Továbbá engedélyezte a szabad vallásgyakorlást, amíg az nem sérti a közrendet. Hajszam szultánt nyugati, modern beállítottságú uralkodónak tartják, aki a lakosság körében is népszerűségnek örvend.

Az Egyesült Arab Emirátusok

Az Egyesült Arab Emirátusok politikai rendszere egyedülálló a világon. Egyfajta monarchikus föderációról beszélhetünk, amely hét emirátust egyesítő szövetségi állam. A hét emirátus élén egy-egy emír áll. A térképen látható hét emirátus a következő: Abu Dhabi, Ajman, Fujairah, Sardzsa, Dubaj, Rász el-Haima, Umm al-Quwain. A föderáció fővárosa Abu Dhabi.

A jelenlegi hét emír, az előbbi sorrendben: Kalifa bin Zayed Al Nahyan, Humaid bin Rashid Al Nuaimi, Hamad bin Mohamed Al Sharqi sejk, Szultan bin Mohamed Al-Qasimi, Mohamed bin Rashid Al Maktoum, Szaúd bin Saqr al Qasimi, Szaúd bin Rashid Al Mu'alla.

Kalifa bin Zayed Al Nahyan elnök és Mohamed bin Rashid Al Maktoum alelnök és miniszterelnök.

Közösségi szinten a hatalmat a föderáció elnöke gyakorolja, akit a hét emír választ meg, bár hagyományosan mindig Abu Dhabi emírje tölti be ezt a tisztet. A miniszterelnököt is a hét emír választja és hasonlóan, mint az elnöknél, a mindenkori dubaj-i emír látja el a kormányfői feladatokat (aki mellesleg alelnök is). A hatalmi ágak nincsenek elválasztva, a kormány gyakorolja a végrehajtói, a törvényhozói hatalmat és az igazságszolgáltatás is a kezében van.

A Katari Emirátus

Uralkodó: Tamim bin Hamad Al Thani sejk.
Született: 1980. június 3. Doha, Katar.
Uralkodik: 2013. június 25-től.
Dinasztia: Thani.
Trónörökös: Nincs kijelölt, legidősebb fia Hamad bin Tamim Al Thani sejk.

Az Al Thani klán a XIX. század óta vezeti Katart, s a század végétől a katari emírek is közülük kerülnek ki. Tamim bin Hamad Al Thani az előző sejk Hamad bin Kalifa sejk negyedik fia és 2003 óta Katar trónörököse. Tanulmányait Nagy-Britanniában végezte, majd biztonsági és gazdasági feladatokat ruháztak rá. Tamim szenvedélyes sportember és aktívan részt vesz a nemzetközi sportszervezetek munkájában. Érdekli a történelem és a nemzeti hagyaték, s kiválóan beszél angolul és franciául.

2013. június 25-én Hamad bin Kalifa sejk bejelentette lemondását fia javára, amivel Tamim lett Katar emírje. Személye sok kérdést vetett fel, többek között, hogy vajon folytatja e apja kimért politikáját? Katar továbbra is támogatni fogja a szíriai felkelőket és az emír vallásos meggyőződése befolyással lesz e a katari politikára?

A Bahreini Királyság

Uralkodó: Hamad bin Isa Al Kalifa.
Született: 1950. január 28. Riffa, Bahrein.
Uralkodik: 1999. március 6-tól.
Dinasztia: Al-Kalifa.
Trónörökös: Fia, Salman bin Hamad bin Isa Al Kalifa koronaherceg.

Az Al Kalifa család Kuvaitból származik és 1783 óta adják Bahrein uralkodóit. Kezdetben a kuvaiti fejedelem megnevezése hakim volt, ami vezetőt jelentett, majd 1971-től az emír megszólítást használják.

Hamad a fiatalkori tanulmányait és katonai képzését Angliában és az USA-ban végezte. Uralkodása kezdetén felszámolta apja már-már totalitárius intézkedéseit, szabadon bocsátotta a politikai foglyokat és több állambiztonsági intézményt megszüntetett. Ennek hatására több emigráns is visszatért az országba. 2002-ben királynak kiáltotta ki magát.

Az Arab tavasz hatására 2011 februárjában tüntetéssorozat vette kezdetét Bahreinben, az erre felhívó Facebook oldalt egy hét alatt több mint 90.000-en like-olták, az egymilliós országban. A kormányzat igyekezett leverni a tüntetést, amiért immár a király lemondását követelik a demonstrálók és ma sem értek véget a tüntetések az országban. A 2011 áprilisában rendezett William herceg és Kate Middleton esküvőjén nem tudott a király megjelenni a tüntetések miatt.

A Kuvaiti Emírátus

Uralkodó: Misál el-Ahmad al-Dzsábir Ál Szabáh.
Született: 1940. szeptember 27., Kuvaitváros, Kuvait.
Uralkodik: 2023. december 16-tól.
Dinasztia: Szabáh.
Trónörökös: Jelenleg nem megnevezett.

A Szabáh család a XVIII. század elején vándorolt Arábiából a mai Kuvait területére, ahol 1752 óta uralkodnak. Kuvait kezdetben Oszmán uralom alatt állt, míg 1899-től brit protektorátus volt egészen az 1961-ben elnyert függetlenségéig.

Misál Kuvaitban nevelkedett és folytatta tanulmányait, míg felsőfokú képesítését az Egyesült Királyságban rendvédelmi főiskolán szerezte. Diplomája megszerzése után visszatért Kuvaitba, ahol a belügyminisztériumban helyezkedett el. 1967 és 1980 között a belügyminisztérium hírszerző és állambiztonsági szolgálatának a vezetője volt. 2004 és 2020 között a Nemzeti Gárda helyettes vezetője, ami az egyik legbefolyásosabb és legkiváltságosabb pozíció Kuvaitban. Ezen időszak alatt Misál sokat tett a belvédelmi szervekben eluralkodó korrupció felszámolása érdekében.

2020-ban, féltestvére Navaf emír örökösévé tette, amivel Misál koronaherceg lett. A nyolcvan éves koronaherceg volt az akkori világ legidősebb trónörököse. 2022-ben Misál képviselte Kuvaitot II. Erzsébet királynő temetésén.

Bátyja halála után, 2023 decemberében vált Kuvait emírjévé. Két feleségtől tizenkét gyermeke született, öt fiú és hét lány.

A Malajziai Királyság

Uralkodó: Al-Szultan Abdullah Billah.
Született: 1959. július 30. Pekan, Malajzia.
Uralkodik: 2019. január 31-től.

Malajzia hivatalos államformája alkotmányos föderatív választott monarchia. Föderatív állam, ami tizenhárom ország szövetségéből áll, melyek közül kilenc monarchia, négy pedig köztársaság. Az államfő az uralkodó, avagy a Jang di-Pertuan Agong (jelentése: akit úrrá tettek), de az egyszerűség kedvéért csak királynak hívják. A titulus arra utal, hogy az öt évre szóló méltóság nem öröklés útján, hanem választással nyerhető el. A közös uralkodót a monarchiák fejei egymás közül választják, a köztársaságok vezetői nem rendelkeznek szavazati joggal, és nem is választhatók. Viszont a szavazás csak formális aktus, ugyanis hagyományosan a kilenc király sorrendben követi egymást a föderáció élén.

Malajziában szövetségi szinten kétkamarás parlament, a tagállami szinteken helyi parlamentek működnek. A szövetségi Alsóház tagjai az állampolgárok szavazata alapján jutnak mandátumhoz, a Felsőház (Szenátus) tagjainak egy részét a helyi parlamentek választják, míg egy részüket a miniszterelnök javaslatára a király delegálja. A hatalmi ágak elválnak, a végrehajtói hatalom letéteményese a miniszterelnök és a kormány, a maláj királynak szimbolikus, ceremoniális szerepe van.

Abdullah Pahang államban született, tanulmányai java részét az Egyesült Királyságban folytatta, ott is diplomázott nemzetközi kapcsolatokból. Két felesége is van, az elsővel 1986-ban, a másodikkal 1991-ben házasodott meg, s kilenc gyermeke született tőlük, de van egy örökbefogadott fia is. Apja, Hadzsi Ahmad szultán kétszer is kinevezte régensnek, először 1979 és 1984 között, amikor betöltötte Malajzia választott királya tisztséget, majd egészségi állapotának romlása miatt 2016-tól 2019-ig.

2019. január 11-én apja trónról való lemondásával Pahang szultánja lett. Nem sokkal előtte, 2019. január 6-án Malajzia királya, V. Mohamed váratlanul és indoklás nélkül lemondott a trónról, amire a maláj történelemben még nem volt példa. A maláj uralkodók január 24-én Abdullah-ok választották királlyá, akit 31-én be is iktattak.

A Brunei-i Szultanátus

Uralkodó: Hassanal Bolkiah.
Született: 1946. július 15. Bandar Seri Begawan, Brunei.
Uralkodik: 1967. október 4-től.
Dinasztia: Istana Nurul Iman.
Trónörökös: Fia, Al-Muhtadee Billah koronaherceg.

Hassanalt  fiatal korában II. Erzsébet királnynő ütötte lovaggá, mivel Brunei 1984-ig brit protektorátus alatt volt. A szultán nem csak államfő, de a miniszterelnöki, a védelmi és pénzügy miniszteri posztokat is a magáénak tudja. Az olajbevételekből az állam biztosítja az ingyenes oktatást és orvosi ellátást az állampolgároknak, valamint az országban nincs személyi jövedelemadó.

Érdekesség, hogy a szultánnak 1932 darab autója van, köztük több száz Mercedes, Ferrari, Bentley; valamint több mint száz darab BMW-vel, Jaguárral, Porschéval és 20 darab Lamborghinivel rendelkezik.

Facebook: Szórakoztató történelem

Olvass tovább: Monarchiák a XX. században, Muszlim Testvériség