Lappföld (Sápmi) története

Számi zászló, amit 1986-ban a Számi Tanács alkotott meg.

Lappföld (Sápmi) egy földrajzi értelemben vett régió, ami Skandinávia északi részén terül el, s jelenleg négy ország területrészeit fedi le: egész Észak-Norvégiát, kb. Trondheimtól északra; Észak-Svédország nagy részét, kb. Közép-Svédországtól; Finnország északi, Lappföld nevű régióját és az Oroszországban található Kola-félsziget északi sávját, ami Lappföld keleti határa.

Lappföld földrajzi és kulturális kiterjedése.

Lappföld és Észak-Európa őslakói a számi (lapp) nép, akik ma is úgy tartják, hogy ők voltak Lappföld legelső lakói. A számi nép sosem hozott létre önálló államalakulatot, megmaradtak a tradicionális halászó, vadászó és pásztorkodó életmódnál. A rénszarvasvadászat központi eleme volt életüknek, s akik ezt a tevékenységet űzték azok egész életstílusa e köré épült, mivel követték a rénszarvascsordák vonulását. A rénszarvas-nomádság is kialakult, mivel sokaknak sikerült a szarvasokat megszelídíteni, tartani és tenyészteni.

A VIII-X. századokban a régióban történő viking terjeszkedés és agresszió miatt a számik egyre északabbra húzódtak, ami a vikingek közé történő asszimilációjukból is adódott. A vikingekkel ugyanakkor kereskedelmi kapcsolatba is kerültek. A későbbi norvég törzsfőnökök kiterjesztették befolyásukat a számikra is és adóztatták őket, ami a lappok számára inkább pozitív volt, mivel védelmül szolgált a keletről közeledő finnugor törzsek ellen. A XI. században létrejött Norvég Királyság észak felé kezdett hódítani, de a lapokkal mégis békés viszonyt alakítottak ki, alkalmi kereskedelmi kapcsolatokkal.

Skandinávia a XI. század elején. Finnmark a lappok területe, ami a norvég király adófieztője volt.

A Svéd Királyság a XIII. századtól észak és kelet felé is kiterjesztette befolyását és az orosz fejedelemségek is egyre fenyegetőbbekké váltak a XV. századra. A gond ott kezdődött, hogy a számik három birodalom érdekszférájában találták magukat és mind a három hatalom magának követelte a számik adóztatásának a jogát. Lappföldet tehát három nagyhatalom között osztották fel: svéd, orosz és dán (1380-tól dán-norvég perszonálunió volt).

A XVII. században a dánok (norvégok) és svédek szerződésben osztották fel egymás között a számi földeket. A svéd uralom egyre elnyomóbb lett Lappföldön, a számi lakosság szegény életkörülményei miatt nem tudták az adókat teljesíteni, amiért kártalanítás nélkül elvették földjeiket és másoknak adták, akik jobb adófizetői voltak az államnak.

A dán-norvég területeken a XVIII. században lutheránus térítések kezdődtek a számik körében. Tiltották a tradicionális számi vallási eszközök használatát (pl.: sámán dobok), amiket gyakran el kellett pusztítatniuk. Ugyanakkor a kereskedem területén a számik még mindig nagyobb szabadságot élvezhettek, és az orosz-norvég határ nyitottsága miatt kétfelé is tudtak kereskedni.

A Svéd Királyság kiterjedése a XVII. században (Nagy-Svédország).

1809-ben Oroszország megszerezte Svédországtól Finnországot, amivel nagyobb lapp területeket csatoltak az Orosz Birodalomhoz. 1814-ben a dánok elvesztették Norvégiát, mely területet Svédország kaptott meg. Lappföldön tehát ez úttal két birodalom osztozkodott. A norvég és orosz határvonal immár konkrétan ki lett jelölve, mivel előtte ez tisztázatlan volt és az önkormányzó kis közösségek kvázi-önállósága volt jellemző, a központi hatalom hiánya miatt. A határok pontos kijelölése azonban negatív hatással volt a számi rénszarvaspásztorokra, mivel a csordákat télen Finnországban tartották, míg nyáron Norvégiába terelték őket, a svéd (norvég) és orosz (finn) határszerződéssel pedig megszűnt ez a szabad mozgásuk a térségben, 1826-tól a határok lezárultak a számi pásztorok előtt.

Skandinávia 1871-1905 között.

Az 1840-es években a svédek a lutheránus tanok terjesztésébe kezdtek Lappföldön, ami a számik vallását és kultúráját erősen korlátozta, és ez gyakran ellenségeskedést generált. Kautokeino, Norvégia és Lappföld legészakibb adminisztratív területén az 1850-es években számi felkelések törtek ki a svéd elnyomás ellen. A felkelést leverték és a vezetőket kivégezték vagy bebörtönözték, de a számi vallási öntudatra ébredés mindenképpen megtörtént. Ugyanakkor az 1860-as évektől a norvég nacionalizmus is előtérbe került, ami korlátozta a számi nyelvhasználatot és vallásgyakorlást.

1905-ben Norvégia elszakadt Svédországtól, 1917-ben (hivatalosan 1920-ban) pedig Finnország vált függetlenné Oroszországtól. Lappföld így a XX. század elejére négy ország fennhatósága alá került, amely állapotok a mai napig adottak. A norvégok igen határozottan kezdték korlátozni a számi kultúrát, mivel a korai függetlenségükben a saját identitásukat próbálták erősíteni. 1940-ig a norvégok határozott célja volt, hogy a számi kultúrát eltörlik, a népet asszimilálják. A korábbi Kautokeino önkormányzat a Finnmark elnevezést vette fel, ahol a „gazdátlan” földek, amiket korábban a lappok használtak vagy műveltek, norvég állami tulajdonba kerültek. Aki ezeket a földeket meg kívánt vásárolni vagy bérbe venni, annak bizonyítania kellett a norvég nyelvtudását, ami a számik diszkriminációjához vezetett.

Pirossal  kiemelve a norvégiai Finnmark tartomány.

Svédország kormányzatilag nem nyomta el a számikat annyira, mint Norvégia, de az észak-svédországi vasércbányák megnyitása és a vasúthálózat fejlesztése gyakran a számi földek kárára történt. Másrészt a svéd fajbiológiai kutatások támogatására önkényesen sajátították ki az ősi lapp emlékeket. Ezek a kutatások faji alapon történtek, vagyis rasszizmussal párosultak, amikor a kutatók a számi nép alsóbbrendűségét próbálták bizonyítani és odáig mentek, hogy rengeteg számi nőt sterilizáltak.

Az I. világháború elkerülte Lappföldet, de az utána dúló szovjet-orosz polgárháború és intervenció alatt a Kola-félsziget brit, amerikai és francia megszállás alá került, 1918-1920 között. 1921-től a szovjet-orosz vezetés vette át a hatalmat a terület felett. A kommunista hatalomátvételt követően a számi lakosságot sem kímélték a kollektivizálástól. A Kola-félszigeten - ami az Orosz Szovjet Szocialista Tagköztársaság része - termelőszövetkezetekbe kényszerítették a rénszarvaspásztorokat és a mezőgazdasági munkásokat. A tradicionális számi pásztorkodást fokozatosan felszámolták. A Kola-félszigetre mesterségesen telepítettek be orosz etnikumokat, ami mára azt eredményezte, hogy a félsziget csak mintegy 0,2%-a számi etnikumú.

A II. világháborúban Norvégia és Finnország hadviselő felek voltak Németország oldalán, a Szovjetunió ellen. A lappok tehát egymás elleni harcra voltak kényszerítve. Mindazonáltal Lappföld évekig háborúmentes zóna maradt, mígnem 1944 őszén Finnország átállt a szövetségesek oldalára. A németek Norvégia felől megpróbálták megszállni az országot, amivel kitört az ún. lappföldi háború. A finnek korábbi szövetségesük ellen fordultak, hogy kiűzzék őket Észak-Finnországból (Lappföldről). A harcok 1945 tavaszáig tartottak, amikor a finnek visszaszorították a németeket és a norvég területekre is betörtek. Ez a háború noha sikeres volt, mégis súlyosan érintette a terület lapp népességet, az észak-finn és észak-norvég számi házak szinte mindegyike elpusztult, az utak és az infrastruktúra megsemmisült a területeken, ami nagy csapást mért a számi kultúrára is.

Sodankylä lerombolt faluja Finnországban 1944 októberében.

Finn győzelem a lappföldi háborúban. Zászlóállítás a norvég-finn határon.

A világháború után a károsult területek újjáépítése vette kezdetét. Norvégia lazított valamennyire a számi kultúra elnyomásán, de a gazdasági fejlődését arra használta fel Lappföldön, hogy a számi kultúrát réginek, nevetségesnek és maradinak tüntetesse fel, amivel arra próbált ösztönözni, hogy hagyják hátra a lapp hagyományokat. A számi régiók oktatás-, kommunikációs- és ipari fejlődése elsősorban azt célozta meg, hogy a számi identitást elveszítsék az emberek és erősödjön a norvég öntudat.

A XX. század második felében a skandináv államokban sorra alakultak a számi parlamentek: 1973. november 9-én Finnországban; 1989. október 9-én Norvégiában és 1993. január 1-én Svédországban kerültek felállításra.

Finnország Lappföld tartományának északi vonulata, a Számi Őslakos Régió autonóm státuszhoz jutott. Noha itt is többségében finnek élnek, mégis a számi lakosok száma és kultúrája miatt kapták meg ezt a fajta politikai önkormányzatiságot. Az 1973-ban létrehozott Finnországi Számi Parlamentet négyévente választják meg a helyiek, és csak számi lakosok választhatók meg az intézménybe. Az Inrai-ban lévő Parlamentbe 21 fő kerül megválasztásra.  A Parlament jogosítványai azonban szűkek, fő feladata a pénzügyi támogatások elosztása és főként a helyi ügyekkel foglalkozik, a számi kultúra támogatásával és fenntartásával.

Finnország Számi Őslakos Régió autonóm területe kékkel kiemelve és az Inrai-ben lévő Számi Parlament épülete.

A norvég Finnmark tartomány önkormányzatisága egyedi, mivel az ún. Finnmark Rend intézi a helyi ügyeket, ami egy hatfős tanács (kvázi-kormány), mely tagjait a helyi közigazgatásból és a Norvégiai Számi Parlamentből választják. A Parlament Kárásjohka városában van és fő feladata a Számi Pénzügyi Alap feletti rendelkezés. Másrészt védi és képviseli a számi kultúrát, kulturális örökséget és nyelvet. 39 számi parlamenti képviselő választható meg négy évre, s utoljára 2009 szeptemberében voltak parlamenti választások, amit a Norvég Munkáspárt nyert meg 26%-al. Második helyen végzett a Norvég Számi Szövetség 21%-al, a harmadik helyen pedig a 2008-ban alakult Árja párt végzett 10%-al. Utóbbi párt eredménye kimagasló, mivel a választásokkor még csak egy éve működött. Az Árja párt követeli a Számi Parlament jogköreinek kiterjesztését.

A Norvégiai Számi Parlament épülete Kárásjohkában.

A Svédországi Számi Parlament Kiruna városában található és elsőnek 1993-ban alakult meg, amit a svéd király, XVI. Károly Gusztáv nyitott meg. A 31 képviselőt négyévente választják meg. A Parlament hatásköre elég szűk, valójában a számi bennszülöttek védelmét testesíti meg az intézmény. A Parlamenttel szimbolizálják a számi nép kulturális autonómiáját.

A Svédországi Számi Parlament épülete Kirunában.

1956-ban alapították a Számi Tanácsot (Sámiráđđi), egy nem-kormányzati szervezetet, ami a norvég, svéd, finn és orosz számi szervezetek gyűjtőhelye, s nyolc ilyen szervezet vesz benne részt. 1986-ban a Tanács felavatta a ma is használatos számi zászlót.

2000-ben a norvég és finn számi parlamentek megalapították a Számi Parlamentáris Tanácsot, amihez 2002-ben a svéd Számi Parlament is csatlakozott. 7-7 képviselőt küldenek mindhárom országból, és számi megfigyelőket Oroszországból. A Tanács a határon átnyúló együttműködést támogatja és képviseli a külföldi számikat.

Oroszországban nincs számi parlament, de törekvések vannak a létrehozatalára. 2008-ban az Orosz Számik Kongresszusán bejelentették ennek az igényét. A Kongresszuson megválasztották a Képviselők Tanácsát, ami feladata, hogy kidolgozza az orosz számi parlament megalapításának a tervét, másrészt ez a Tanács képviseli az oroszországi számi népet.

1992 óta február 6-a a számi nemzeti nap. Ma Lappföldön, mint régióban 133.400 számi nemzetiségű él. Ebből Norvégiában 60.000-100.000 fő közötti a számuk, ami a legnagyobb számi kisebbséget jelenti. Svédországban 15.000-25.000 körül, Finnországban 6000-9000 fő, míg Oroszországban 2000 számi élhet. Európán kívül az USA-ban is számottevő számi él, kb. 30.000-en, s főleg Alaszkában jelentősek.

Lappföld története nem csupán egy terület, ill. régió története, de egy nép története is. Egy olyan nép története, akik kevesen vannak, és akiktől sokmindent tanulhatunk. A számiknak sosem volt saját országuk és egymástól szétszakítva éltek évszázadokig, mégis megőrizték hagyományaikat, tradícióikat, nyelvüket, kultúrájukat, önmagukat. A múltjuk ma is létezik és ezt nem valami ellenében tartják életben, hanem valami mellett, ami a multikulturalizmus remek példája. A számik megtanulták hogyan képes több kultúra békésen egymás mellett élni és a sok nehézség, elnyomás és gyűlölet ellenére is képesek voltak fennmaradni, ami több mint tiszteletreméltó.

Számi család 1900-ban Norvégiában.

Számi család ma.

Számi hölgy rénszarvassal.

Tradicionális számi település, számi sátrakkal.

Facebook: Szórakoztató történelem

Olvass tovább: Wales bukása, Margit dán k irálynő, Vikingek Amerikában.