Világunk uralkodói I. rész - Az európai család

2012.01.22 19:02

Az alábbi cikkekben a ma fennálló európai monarchiák uralkodóiról tárnék fel egy-egy rövid ismertetést. A legtöbb uralkodóról bizton hallott már az Olvasó, mivel manapság a média valóságos "celebekként" kezeli a nagy dinaszták tagjait, akikről a legtöbbször olyan eseményeket közölnek, amelyek a minennapi életükkel kapcsolatosak. A magam részéről a történelem felől közelíteném meg személyüket, hogy honnan is származnak, az eredetükre kívánok rávilágítani az alábbi írásaimban.

Az Egyesült Királyság és a Nemzetközösség

Uralkodó: II. Erzsébet (Elizabeth).
Született: 1926. április 21. Mayfair, Egyesült Királyság.
Uralkodik: 1952. február 6-tól.
Dinasztia: Windsor.
Trónörökös: Fia, Károly (Charles) Wales hercege.

Nagy-Britannia és Észak-Írország, valamint a Nemzetközösség országainak a királynője a Windsor-ház sarja. Ez a dinasztia hivatalosan 1917 óta regnál a brit szigetek felett, de valójában 1901 óta, mivel 1917-ben az I. világháború németellenes hangulata miatt a királyi család megváltoztatta korábbi németes hangzású nevét, a Szász-Koburg és Gotha nevet és az angolosabb Windsorra cserélte.

Az angol uralkodói család mégsem tagadhatja német gyökereit. A Szász-Koburg és Gotha ház egy német uralkodói ház, amivel a brit uralkodók Viktória királynő (ural: 1837-1901) és Albert herceg házasságával lépett kapcsolatba, ugyanis Albert az említett házból származott. De ugyan úgy Viktória királynő is német ősökre tekinthetett vissza, ő a német Hannover-ház brit képviselője volt, ami a XVIII. század elején került Nagy-Britannia trónjára.

Erzsébet a 30-as években találkozott először későbbi férjével Philip herceggel, akibe 13 évesen beleszeretett. Az akkor 18 éves Philip viszonozta a lány érzelmeit és 1947-ben egybe keltek, s azóta is házasok. Egy évre rá megszületett első gyermekük, a jelenlegi trónörökös Károly herceg, majd követte őt még három testvére: Anne, Adrew és Edward.

Erzsébet apja VI. György 1952-es halála után lett királynő, és az 1953-as koronázását a történelem során először a brit televízió élőben közvetítette. II. Erzsébet szemtanúja volt a hatalmas Brit Birodalom darabokra hullásának, az 1960-as, 1970-es években végbemenő dekolonizációs hullámnak köszönhetően, amikor az Egyesült Királyság elvesztette gyarmatbirodalmát és világhatalmi pozíciója alapjaiban kérdőjeleződött meg.

A brit politikai életbe az uralkodó a ceremoniális szerepén kívül nem igen avatkozik be, de nem hivatalosan ellenezte a Margaret Thatcher féle neokonzervatív politikát, míg a Tony Blair féle harmadik utas szocál-baloldali kormányzás már szimpatikusabb volt a királynőnek.

2011 májusában Erzsébet és férje ellátogatott Írországba, ahol 1911 óta nem járt brit uralkodó. A látogatás szimbolizálta a brit-ír kapcsolatok normalizálását.

II. Erzsébet 59 éve uralkodik, amivel a második leghosszabb ideje uralkodó királynő a brit történelemben, mivel Viktória királynő 63 évét még nem érte el, de négy év múlva kiderül, hogy születik e új rekord!

A Spanyol Királyság

Uralkodó: VI. Fülöp (Felipe VI).
Született: 1968. január 30. Madrid, Spanyolország.
Uralkodik: 2014. június 19-től.
Dinasztia: Bourbon.
Trónörökös: Lánya, Leonor, Asztúria hercegnője.

A Bourbon dinasztia Európa egyik leghíresebb uralkodóháza, nevük egybeforrt Franciaország, de a kora újkortól Spanyolország történetével is. Jelenleg Spanyolországban és Luxemburgban uralkodnak. A spanyol koronát nem épp zökkenőmentesen szerezték meg, trónigényük egész Európát háborúba taszította, ez volt a spanyol örökösödési háború (1700-1713). A háborút követően V. (Bourbon) Fülöp lehetett a spanyol király, azzal a kikötéssel, hogy Spanyolország sosem fog egyesülni Franciaországgal.

A Bourbonok ez idáig kétszer hagyták el a madridi trónt. Először 1808 és 1813 között, amikor Napoléon elfoglalta Spanyolországot és bátyját tette királlyá. Több mint száz évvel a Bourbon restauráció után, 1930-ban kikiáltották a köztársaságot, amely később a Franco diktatúrába torkollott. 1930 és 1975 között nem volt királya Spanyolországnak, de Franco halála után megtörtént az átmenet az alkotmányos monarchiába.

Fülöp 1968-ban a Franco-rezsim idején született. Hét évre rá apja, I. János Károly lett Spanyolország királya. Felsőfokú végzettségét jogból és külkapcsolatokból szerezte. Több nyelven beszél, anyanyelvén kívül katalánul, franciául, angolul és szerényen, de görögül is. Katonai kiképzése során elsajátította a harci helikopterek vezetését. A sport sem áll távol tőle, kiváló vitorlázó, az 1992-es barcelonai olimpián is részt vett.

Spanyol trónörökösként reprezentálnia kellett az államot, hivatalos ügyekben helyettesítenie a királyt és kapcsolatot tartania a kormányszervekkel. Számtalan külföldi látogatáson vett részt, a világ minden táján támogatva az Európai Unió és Spanyolország nemzetközi kulturális és gazdasági kapcsolatait. 2004-ben feleségül vette az elvált Letizia Ortiz Rocasolano, televíziós szerkesztőt. Két lányuk született, 2005-ben Leonor, 2007-ben Sofía.

2014. június 2-án apja bejelentette lemondását és június 19-én VI. Fülöp néven követte őt a trónon. A király a spanyol alkotmány védelmezője. Nem rendelkezik végrehajtói hatalommal, de támogathatja és tanácsaival láthatja el a kormányt.

VI. Fülöp nyugtalan időkben kezdhette meg uralkodását. A botrányok és korrupciós ügyek miatt a királyi család egyre népszerűtlenebb, emellett napirenden van Katalónia függetlenedése, amivel a spanyol állam egysége került veszélybe. Június végén a király Katalóniába látogatott és Gironában katalánul mondott beszédet, amivel a madridi kormány és a függetlenségiek közötti közvetítő szerepét öltötte magára.

A Norvég Királyság

Uralkodó: V. Harald.
Született: 1937. február 21. Skaugum, Norvégia.
Uralkodik: 1991. január 17-től.
Dinasztia: Glücksburg.
Trónörökös: Fia, Haakon koronaherceg.

A jelen norvég királyi ház múltja összefonódik a többi skandináv állam történetével. Norvégia évszázadokig más skandináv országok fennhatósága alatt állt. A XIV. század végétől az ún. Kalmari Unió egyesítette egész Skandináviát, amiből a XVI. században Svédország kilépett, míg Norvégia gyenge volt a függetlenséghez, így dán-norvég unió jött létre, 1814-ig. Mivel Dánia-Norvégia a napoléon-i háborúkból vesztesen szállt ki, a békében Dániának le kellett mondania norvég területeiről Svédország javára. Létrejött a svéd-norvég unió, egészen 1905-ig, amikor végre békésen elszakadt Norvégia Svédországtól.

A norvég parlament nem a svéd uralkodó háznak ajánlotta fel a koronát, hanem a Dániában trónon lévő háznak, így a Glücksburgok azóta uralkodnak Norvégiában. Érdekesség, hogy a jelen uralkodó, ti. V. Harald az első norvég uralkodó, 1370 óta, aki Norvégiában született. Az előző király, V. Olaf, aki V. Harald apja, Angliában született.

A Svéd Királyság

Uralkodó: XVI. Károly Gusztáv (Carl Gustaf).
Született: 1946. április 30. Haga Palota, Svédország.
Uralkodik: 1973. szeptember 15-től.
Dinasztia: Bernadotte.
Trónörökös: Lánya, Viktória koronahercegnő.

A XIX. század elején a svéd vezetés dilemma előtt állt, mivel a királynak nem volt gyermeke. A parlamentnek (Riksdag) új királyt kellett meghívnia a svéd trónra. Ám ebben az időben Napoléon uralta Európa jelentős részét és befolyása több független államra is kiterjedt. 1810-ben a britek kivételével, nem volt kihívója Franciaországnak. A Riksdag ezért úgy határozott, hogy kifejezve közeledési óhaját a francia császárnak, meghívták svéd uralkodónak a francia Bernadotte marshallt.

Bernadotte a svéd király halála után, 1818-tól kezdte meg uralkodását, mint XIV. Károly János. Ő alapította meg tehát a jelenleg is hatalmn levő svéd királyi házat, ami ezek szerint francia származású. Érdekesség, hogy mikor XIV. Károly János meghalt, akkor találták meg azt a tetoválást a mellkasán, amit még a Francia Forradalom idején tetováltatott magára, és ami így szólt: "Halál az uralkodókra!"

XVI. Károly Gusztáv magányosan töltötte gyermekkorát, a családjával szinte semmi féle kapcsolata nem volt, az udvari etikett szigorúsága nem volt tekintettel a gyermekek érzelmi szükségleteire. Károly, mint svéd királynak a legközismertebb szereplése, amikor minden évben megnyitja és vezeti a Nobel-díj kiosztó gálát.

A Dán Királyság

Uralkodó: II. Margit (Margrethe).
Született: 1940. április 16. Amalienborg Palota, Dánia.
Uralkodik: 1972. január 14-től.
Dinasztia: Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg.
Trónörökös: Fia, Frederik koronaherceg.

A Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg elnevezés valójában a Glücksburg-ház teljes neve, ugyanazé a házé, ami Norvégiában uralkodik. Ez a dinasztia a néhai Oldenburg-ház örököse. Az Oldenburgok Európa szerte képviseltették magukat, szinte mindegyik királyi családban. Dániában a XV. század közepétől uralkodtak, 1863-ig, amikor az Oldenburgok dán ága kihalt, és a trónra a család egy oldalágából hívtak új királyt, ez az ág volt a Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg, akik ma is a dán trón birtokosai.

Margit születésekor Dánia már egy hete német megszállás alatt volt. 1944-ig izlandi hercegnő is volt a fiatal lány, egészen a sziget függetlenségééig. Az izlandiak adták Margitnak a Thorhildur (Þórhildur) nevet, ami a harcot, küzdelmet szimbolizálta a megszállók ellen.

II. Margit az első nő uralkodó a dán történelemben. A dán politikai élettől távol marad, próbál objektív maradni, helyette a művészeteknek hódol, maga is rendszeresen fest, illusztrál, műveket fordít dánra és ruhákat is tervez. Igen kedveli a színekben gazdag, talán már csicsás ruhadarabokat.

Érdekesség még, hogy a királynő láncdohányos és mivel a dán parlament (Folketing) szigorúan szabályozza a publikus dohányzást, ezért 2006-ban az udvar közzé tette, hogy a királynő többé nem fog nyilvánosan dohányozni, ami amúgy mindennapos volt, hanem ezt a tevékenységet csak otthon fogja űzni.

A Holland Királyság

Uralkodó: Vilmos-Sándor (Willem-Alexander).
Született: 1967. április 27. Utrecht, Hollandia.
Uralkodik: 2013. április 30-tól.
Dinasztia: Orange-Nassau.
Trónörökös: Lánya, Katalin-Amália Orange hercegnője.


A Nassau és az Orange család meghatározó szerepet vállalt a XVI-XVII. századi holland szabadságharcban, amit Spanyolország ellen vívtak. Az említett két klán XVI. századi házasságából jött létre az Orange-Nassau dinasztia. Hollandia 1648-as függetlenségét követően továbbra is részt vettek a politikai életben, míg az 1795-ös francia invázió miatt a család emigrációra kényszerült. 1815-ben, Napoléon bukása után immár uralkodót is adtak Németalföldnek, s azóta folyamatosan uralkodnak Hollandiában.

Vilmos-Sándor 1967-ben, Utrechtben született, Beatrix Hollandia hercegnőjének első gyermekeként. Keresztanyja II. Margit dán királynő. Tanulmányai nagy részét Hollandiában végezte, de Wales-ben is tanult két évig. Édesanyja 1980-as trónra lépésétől a Holland Királyság trónörököse lett, 1985-től, vagyis 18 éves korától kezdve pedig az Államtanácsnak, a holland kormány tanácsadó szervének lett tagja.

1985-1987 között katonai szolgálatát töltötte a haditengerészetnél, s 1987 után tartalékos katonatiszt maradt, egészen a 2013-as királlyá koronázásáig. Uralkodói pozíciója elfoglalása miatt ki kellett lépnie a hadsereg kötelékeiből, mivel a holland alkotmány nem teszi lehetővé, hogy az államfő hivatásos katona legyen. A hadseregből való 1987-es távozását követően a Leideni Egyetemen kezdte meg felsőfokú tanulmányait és 1993-ban történelemből diplomázott. A holland nyelv mellett angolul, spanyolul és németül is beszél.

2002-ben megházasodott, felesége az argentin származású Máxima Zorreguieta Cerruti. Házasságából három lánya született: Katalin-Amália, Alexia és Ariana. Vilmos-Sándor szenvedélyei közé tartozik a repülés, a futás és a korcsolyázás. Érdeklődéssel tekint a vízkezelési témák felé, s több nemzetközi vízügyi szerv tagja.

2013. február 28-án anyja Beatrix királynő, aki az államügyeket egy új generáció kezébe kívánta helyezni, bejelentette lemondását fia javára. Április 30-án a királynő leköszönt és Vilmos-Sándort Hollandia királyává koronázták.

A Belga Királyság

Uralkodó: Fülöp (Philippe/Filip).
Született: 1960. április 15. Brüsszel, Belgium.
Uralkodik: 2013. július 21-től.
Dinasztia: Szász-Koburg és Gotha (Belgiumi).
Trónörökös: Lánya, Elisabeth, Brabant grófnője.

A belga királyi dinasztia eredetileg a Szász-Koburg és Gotha család, kik közeli rokonai a brit Windsoroknak. A belga királyi udvar, hasonló okokra hivatkozva, mint brit rokonaik, az I. világháború alatt megváltoztatták a németes hangzású dinasztianevüket és attól kezdve beszélhetünk Belgiumi dinasztiáról.

Fülöp katonai oktatásban részesült és 20 évesen hadnagyi rangot szerzett. Felsőfokú tanulmányait politológiából végezte Oxfordban és az amerikai Stanford Egyetemen. E mellett ejtőernyős és kommandós kiképzésben is részesült, 1989-ben ezredesi rangot kapott. Az elkövetkezendő években sem hanyagolta el a hadseregbeli karrierjét, s 2001-ben a szárazföldi és légierő vezérőrnagya, míg a haditengerészet ellentengernagya lett.

1999-ben kötött házasságot Mathilde d'Udekem d'Acoz-val (Matild hercegné), aki négy gyermeket szült Fülöpnek: Elisabeth, Gabriel, Emmanuel és Eléonore.

Fülöp apja, II. Albert király 2013. július 3-án jelentette be, hogy lemond a trónról fia javára. Formálisan ez július 21-én történt meg, amikortól Fülöp Belgium királya lett. A királyi udvar azóta szakított a fiúági öröklési renddel és bevezette a nőági öröklést, vagyis nemtől függetlenül az elsőszülött örökli a koronát.

A Luxemburgi Nagyhercegség

Uralkodó: Henri.
Született: 1955. április 16. Betzdorf Kastély, Luxemburg.
Uralkodik: 2000. október 7-től.
Dinasztia: Bourbon-Párma.
Trónörökös: Fia, Guillaume Luxemburg örökös nagyhercege.

A Bourbon-Párma dinasztia 1964 óta van hatalmon Luxemburgban, egy házasság révén kerültek a luxemburgi trónra, mivel Charlotte luxemburgi nagyhercegnő (Henri nagyanyja) ebből a családból választott férjet. Ez a ház eredetileg a francia Bourbonoktól származik, akik Pármában uralkodtak a XIX. század közepéig, ami után elvesztették hatalmukat, míg 100 év múlva egy másik (jelen) országban újra a trónra kerülhettek.

Henri politológus végzettségű nagyherceg, s még diákévei alatt találkozott későbbi feleségével, María Teresa Batistával, aki szintén politológus hallgató volt. 1981-ben keltek egybe. Az uralkodói pár fő prioritása az ország képviselete a nemzetközi kapcsolatokban.

Andorrai Hercegség

Uralkodó: Joan Enric Vives Sicília és François Hollande.
Született: 1949. július 24. Barcelona, Spanyolország / 1954. augusztus 12. Rouen, Franciaország.
Uralkodik: 2003. május 12. / 2012. május 15.

Az alig 85.000-es lélekszámú Andorra államformája parlamentáris társ-hercegség, ahol az államfői pozíció megosztott, a mindenkori urgell-i püspök és a mindenkori francia elnök között (társ-hercegség). Mindazonáltal Franciaország köztársasági államformája, berendezkedése sem változtat a társ-hercegség intézményén, a mindenkori francia államfő kerül beiktatásra, mine társ-herceg, legyen az király, császár vagy elnök.

A monarchia egy speciális változatával kerülünk tehát szembe, nem csak a megosztott uralkodói pozíció az érdekes, hanem, mivel Franciaország államformája köztársaság, ezért úgy adódott, hogy egy uralkodót demokratikusan választanak meg, ötévente. Az ebből adódó probléma, hogy noha demokratikusan választott uralkodóról van szó, de nem az andorraiak választják meg saját uralkodójukat, hanem egy másik nemzet állampolgárai. Ez rengeteg vitának adhat alapot.

A társ-hercegség formája évszázadok alatt alalkult ki. Gyökere a X. századig nyúlik vissza, amikor Andorra területét hűbérbirtokként adományozták a korabeli fejedelemek, míg végül az urgell-i püspökhöz került. A XI. században az akkori püspök szerződéssel erősítette meg - egy katalán nemessel együtt - a társuralkodás intézményét. A katalán fél leszármazottai francia nemesek voltak, míg a XVII. századra eme előkelők a francia királyi címet is megszerezték. Ez időben vetette papírra a püspök és a francia király a társ-hercegségét szentesítő okirat szövegét.

2012. május 15-e óta François Hollande személyében szocialista társ-hercege van Andorrának.

A Monacói Hercegség

Uralkodó: II. Albert.
Született: 1958. március 14. Hercegi Palota, Monaco.
Uralkodik: 2005. április 6-tól.
Dinasztia: Grimaldi.
Trónörökös: Nővére, Caroline Hannover hercegnője.

A Grimaldi család Genovából származik, még a távoli XII. században emelkedtek fel. A Ligur-tenger partvidékén voltak érdekeltségeik, a hatalmi harcokba is bekapcsolódott a család. A XIV. század végén kihasználva Genova háborús helyzetét, a Grimaldik Monacót saját birtokukban vették és a XVIII. század közepéig uralkodtak a város felett.

A Grimaldi hercegek férfi ága kétszer szakadt meg, először 1731-ben, amikor egy Grimaldi hercegnő férje, egy francia nemes örökölte trónt, aki felvette a Grimaldi nevet, ezzel biztosítva a dinasztikus folytonosságot. Ugyanez a történet járszódott le 1949-ben, mikor szintén Grimaldi hercegnő férje örökölt és változatott nevet. Így gyakorlatilag a mai napig a Grimaldik uralkodnak Monacóban, ezzel az egyik legrégebbi uralkodó ház Európában.

II. Albert politológus végzettsége ellenére a sport vált igazi szenvedélyévé, fiatalabb éveiben olimpiai versenyeken is részt vett. Ő az első és egyetlen államfő, aki járt az Északi Sarkon (Pólus). Mint uralkodó elkötelezettje lett a természetvédelemnek és 2006-ban megalapította a Monacói II. Albert Herceg Alapítványt, ami támogatja a klímaváltozás elleni küzdelmet, a megújuló energiaforrások fejlesztését, a biodiverzitás megmentését, a tiszta vízhez jutást és a sivatagosodás meggátlását.

A Liechtenstein-i Hercegség

Uralkodó: II. Hans-Adam.
Született: 1945. február 14. Zürich, Svájc.
Uralkodik: 1989. november 13-tól.
Dinasztia: Liechtenstein.
Trónörökös: Fia, Alois Liechtenstein örökös hercege.

A Liechtenstein család a középkortól kezdve birtokolt több földet német, majd osztrák területeken és a család a Habsburg uralkodókkal is szoros kapcsolatban állt. A XVIII. század elején jutottak azonban a hercegi címhez, amit VI. Károly német-római császár adományozott a familiának és hatalmuk a jelenlegi országukra terjedt ki, amivel Liechtenstein a Német-római Birodalom egy újabb tagállamává vált. Uralmuk azóta is szakadatlan, s Európa egyik legrégebbi uralkodó házává váltak.

II. Hans-Adam herceg az LGT (The Liechtenstein Global Trust) Bankcsoport tulajdonosa. A herceg és a család össz vagyona megközelítőleg 12 milliárd dollár, amivel a herceg a világ egyik leggazdagabb államfője és Európa leggazdagabb uralkodója. Hatalmas műveszeti műkincs gyűjteménnyel is rendelkezik, amit Bécsben lehet megtekinteni a Lichtenstein Múzeumban.

A Vatikán

Uralkodó: Ferenc (Franciscus).
Született: 1936. december 17. Buanos Aires, Argentína.
Uralkodik: 2013. március 13.

A katolikus pápa Róma püspöke és a világ katolikusainak a vezetője, valamint a Pápai Állam, a Vatikán uralkodója. A pápa halála vagy lemondása után konklávét (con clave: kulcsra zárva) hívnak össze, amelyen a Vatikánban tartózkodó legalább 80 bíboros vesz részt. A bíborosok feladata, hogy maguk közül megválasszák az új pápát. Minden felszentelt katolikus bíboros választó és választható (aktív és passzív választójog). A konklávét a Sixtus-kápolnában tartják, ahol titkos szavazással, kétharmados többséggel választanak pápát. Ha nem kap senki kétharmadot, akkor fekete füsttel jelzik a külvilág felé az eredménytelenséget. Abban az esetben viszont, ha valaki elérte a kétharmados többséget, a fehér füst felszállása szimbolizálja az új pápa megválasztását.

Jorge Mario Bergoglio Buenos Airesben olasz szülők gyermekeként látta meg a napvilágot 1936-ban. Fiatalon vegyésztechnikusként dolgozott, de huszonévesen papneveldébe került a jezsuitákhoz, s 1969-ben szentelték pappá.  

1973-1979 között az argentin jezsuiták tartományfőnöki tisztségét töltötte be, majd az 1980-as években az oktatásban helyezkedett el. 1992-ben püspökké szentelését követően Buenos Aires segédpüspöke lett, amíg 1997-ben az argentin főváros koadjutor érsekének jelölték, vagyis az érsek halálakor ő jogosult a tisztségre, amit 1998-ban be is töltött. 2001-ben II. János Pál pápa bíborossá szentelte Bergoglio-t.

Bergoglio bíboros alázatos és egyszerű életvitelével tisztelet vívott ki magának. Visszafogott lakásban élt, a tömegközlekedést használta és saját magára főzött. 2005-ben, II. János Pál halála után, ő is esélyes volt a pápai trónra, de helyette Ratzinger bíboros került megválasztásra, aki, mint XVI. Benedek pápa 2013 februárjában megdöbbenést keltve lemondott tisztségéről. Egy hónapra rá, március 13-án az összehívott konklávén Jorge Mario Bergoglio-t választották utódjául.

Az új katolikus egyházfő Assisi Szent Ferenc után - aki többek között a szegények iránti jótéteményei által lett ismertté - választotta uralkodói címének a Ferenc nevet. A pápa elmondása szerint megválasztása pillanatában a brazil bíboros átölelte és a fülébe suttogta, hogy „Ne feledd a szegényeket!” Ekkor jutott eszébe Szent Ferenc és döntött e név mellett.

Téma: Világunk uralkodói I. rész - Az európai család

europai-vilag uralkodoi

Dátum: 2014.07.24 | Feladó: fogas janos

Ritka gyujtemeny'varjuk a folytatast. F.J.

Re:europai-vilag uralkodoi

Dátum: 2014.10.05 | Feladó: A Szerző

Kedves János!
A folytatás (II. és III. rész) már olvasható a blog részben, illetve, ha rákattint a Világunk uralkodói címkére.
Köszönöm a kommentet. :)

Válasz

Dátum: 2013.06.03 | Feladó: Vlaston

Így van és a frissítés is hamarosan érkezik az új uralkodók ismertetéséről. A Vatikán jelenlegi pápájáról, Ferencről már olvashatjátok is az összefoglalót. :)

Re:Válasz

Dátum: 2013.10.08 | Feladó: Pajti

Az olvasók nevében is köszönöm szépen a frissítést!

Értesítés

Dátum: 2013.04.17 | Feladó: Pajti

Beatrix holland királynő lemondott,XVI.Benedekkel együtt!

Új hozzászólás hozzáadása