Világunk uralkodói II. rész - Az iszlám fejedelmek

2012.01.27 17:27

Amint megismerkedtünk az európai dinasztiákkal, tegyünk egy nagyobb lépést, egy másik világ uralkodói felé, és tárjuk fel az iszlám monarchiák jelen uralkodóinak a portréit. Noha sokkal kevésbé ismert fejedelemkről és családokról lesz szó, múltjuk és uralkodásuk az adott országban a történelem évszázadaiba nyúlik vissza. Az Európa-centrikus világnézetünk miatt gyakran megfeledkezünk a világ más részeiről, s azok jelentékeny hagyományairól és múltjáról. 

Az iszlám világot manapság a sok sztereotípiának köszönhetően egy agresszív, harcos, elvakult, talán visszamaradott világnak vélhetnénk. Természetesen háborúra és vérontásra, üldözésekre és elnyomásra bőven akad példa, főleg az arab világban, mégis az iszlám monarchiák bizonyultak a legbékésebb államoknak, és a monarchikus tradíciókhoz való ragaszkodásuk mellett a fejlődés és modernizáció mellett igen határozottan kiállnak ezek a fejedelmek.

Kutatásom során rájöttem mennyire kevest tudok erről a lentebb leírt világról, ezért remélem, hogy az Olvasó számára is érdekesek lesznek a következő sorok.

A Marokkói Királyság:

Uralkodó: VI. Mohamed.
Született: 1963. augusztus 21. Rabat, Marokkó.
Uralkodik: 1999. július 23-tól.
Dinasztia: Alaouite.
Trónörökös: Fia, Moulay Hassan koronaherceg.

Az Alaouite-ok a XVII. századtól uralkodtak a mai Marokkó területén, kezdetben csak Délkelet-Marokkó egy apró részén, de folyamatosan terjeszkedtek és egyesítették uralmuk alatt Marokkót. 1912-ben az ország területe francia protektorátus alá került, amivel azonban a királyság nem szűnt meg, ám az északi területeket át kellett adniuk a spanyoloknak, ahova a király hatalma már nem terjedhetett ki. A francia jelenlét gazdasági-technológiai fejlődéssel járt, de a függetlenedésért mégis harcok indultak, amit 1956-ban értek el.

VI. Mohamed király trónra kerülésekor ígéretett tett a szegénység és korrupció felszámolására, valamint, hogy munkahelyeket teremt és növeli az emberi jogok szerepét az országban. Szembehelyezkedik az konzervatív  iszlamista politikával, amiért gyakran a fundamentalisták ellenszenvét váltja ki. Uralkodása alatt a marokkói nők jogait jelentősen bővítették.

2010 végén korrupciós ügyletekben indult nyomozás, mely szálai a királyi udvarig értek, amivel Mohamed politikája és szavahihetősége is megkérdőjeleződött. 2011 elejére a lakosság egyre elégedetlenebb lett, hiányolják a polgári szabadságjogokat, felháborító a gazdagok és szegények közötti hatalmas szakadék, a korrupció, az egészségügy fejlettlensége, a szabad választások hiánya, ami végül a 2011. február 20-i felkeléshez vezetett, s mely ellenállás ma sem fejeződött be.

A Szaúd-Arábiai Királyság:

Uralkodó: Szalman ibn Abdul-Aziz Al Szaúd.
Született: 1935. december 31. Rijád, Szaúd-Arábia.
Uralkodik: 2015. január 23-tól.
Dinasztia: Szaúd.
Trónörökös: Unokaöccse, Muhammad bin Najef bin Abdul-Aziz koronaherceg.

A Szaúd klán már a XV. századtól meghatározó szereplője volt az Arab-félsziget hatalmi harcainak. 1744-ben saját államot szerveztek: Szaúd-Arábiát, ahol királyokként uralkodtak. 1818-ban ugyan a török-egyiptomi seregek szétzúzták a Szaúdok országát és a dinasztia tagjait lemészárolták vagy bebörtönözték, 1824-ben mégis új erőre kaptak, és restaurálták államukat. A Szaúd-dinasztia ma a világ egyik leggazdagabb és legnagyobb hatalommal bíró családja, akik jelenleg több ezer tagot (kb. 15.000) számlálnak maguk között.

Szalman 1935-ben, Ibn Szaúd király (1932-1953) 25. fiaként látta meg a napvilágot. Tanulmányait követően először a főváros, Rijád, majd Rijád tartomány kormányzója lett, egészen 2011-ig. A főváros és az ország legfontosabb tartományának vezetőjeként sokban hozzájárult ahhoz, hogy Rijád egy közepes méretű városból metropolisszá válhatott.

2011 végén Szalman a miniszterelnök második helyettese, védelmi miniszter és a Nemzetvédelmi Tanács tagja lett. Védelmi miniszterként elkötelezett a bahreini felkelés leverése mellett, amely érdekében 1000 fős katonai egységet küldött az országba. Minisztersége alatt növelte a katonai célú kiadásokat, s ennek eredményeképpen Szaúd-Arábia lett a negyedik olyan ország a világon, amely a legtöbbet fordít hadseregére. Szaúd-Arábia 2014-től az Iszlám Állam ellen fellépő katonai koalíció tagja, s folyamatos bombatámadásokkal sújtja a terrorista szervezet szíriai és iraki támaszpontjait.

Szalman, Abdullah király (2005-2015) öccse 2012-től trónörökös, amely kinevezése betudható a megfontolt és kompromisszumra képes természetének, valamint a kiterjedt szociális, kulturális és diplomáciai kapcsolatainak. A király 2015-ös halálát követően Szalman lépett Szaúd-Arábia trónjára, akinek konzervatív felfogása nem enged arra következtetni, hogy szociális és politikai reformok következhetnének be a szaúdi királyságban. 

A Jordán Királyság:

Uralkodó: II. Abdullah.
Született: 1962. január 30. Amman, Jordánia.
Uralkodik: 1999. február 7-től.
Dinasztia: Hashim.
Trónörökös: Fia, Hussein koronaherceg.

A Hashim dinasztia Mohamed prófétától származtatja magát. Az Arab-félszigeten évszázadokig harcoltak a különböző arab klánokkal a hatalomért. A Török Birodalomban a család Hejaz helytartói lettek, ami az Arab-félsziget nyugati partvonalát foglalta magában. Az I. világháború alatt azonban a klán felkelt a törökök ellen és kikilátották Hejaz királyságát. 1925-ben ez az ország megszűnt létezni és Szaúd-Arábiába olvadt bele, a Hashim-ok pedig szétszéledtek a világba.

A Hashim család azonban 1921-től Transzjordánia Emirátusában is uralkodtak, brit mandátm alatt, majd 1946-tól, a függetlenség után, mint Jordánia királyai uralkodnak a mai napig.

II. Abdullah fő prioritása az ország gazdasági teljesítményének a növelése, amit az uralkodása során el is ért. Támogatja a térség gazdasági összefogását és az USA-val több szabad kereskedelmi megállapodást kötött, ami a térségben egyedülálló dolognak számít. Az iszlám vallást a béke ösvényének nevezte, ő is találkozott a pápával és támogatja a vallások iránti toleranciát és a békés egymás mellett létezésüket.

II. Abdullah 2010-ben elnyerte a negyedik legbefolyásosabb muszlim címet. A király megrögzött Star Trek rajongó és 1996-ban még egy rövid jelenetben is feltűnt a Star Trek sorozatban. A Transformers második részének néhány jelenetét Jordániában forgatták, amihez minden segítséget biztosított király.

Az Ománi Szultanátus:

Uralkodó: Qaboos bin Said al Said.
Született: 1940. november 18. Salalah, Omán.
Uralkodik: 1970. július 23-tól.
Dinasztia: Al Said.
Trónörökös: Nincs megnevezve.

Omán évszázadokig harcolt a függetlenségéért Prezsiával (Iránnal) szemben, amiben az Al Said-ok tevékenysége jelentős volt. 1744-ben mikor végleg legyőzték a perzsákat, e klánból választottak imám-ot (vezetőt) az omániak. 1783-ban a imám titulus helyett a szultán megnevezést használták a vezetők. A Said szultánok a mai napig Omán uralkodói és 1964-ig az afrikai Zanzibár szultánai is e házból kerültek ki, míg a forradalom el nem törölte ott a monarchiát, amivel nem sokára Zanzibár beolvadt Tanzániába.

Qaboos 1970-ben a hadseregre támaszkodva vette át a hatalmat az apjától, Taimur szultántól. Véget vetett apja konzervatív iszlamista hatalomgyakorlásának és az olajból származó állami bevételeket a modernizációra és a fejlődés elősegítésére fordítatta. Azonban a szultánnak hamar szembe kellett nézni egy kommunista fenyegetéssel, ami Dél-Jemenben fegyveres konfliktusba torkollt és félő volt, hogy a harcok Ománba is átterjednek. Omán szövetségben Iránnal, Jordániával és az Egyesült Királysággal legyőzte ezt a forradalmi veszélyt.

Noha Qaboos monarchiája igen egyszemélyi, abszolutisztkus, engedélyezte a parlamenti választásokat, amelyeken nőknek is van választójoguk és jelöltethetik is magukat (aktív/passzív választójog). Omán próbál semlegességet képviselni a világpolitikában, ugyan úgy jó kapcsolatokat ápol Iránnal, mint az USA-val és az Egyesült Királysággal.

Érdekesség, hogy Qaboos nem nevezte meg örökösét. Ha ezt haláláig nem teszi meg, akkor az alkotmány értelmében az Uralkodó Család Tanácsa választ új szultánt. Qaboos nem hiába nem nevezett meg még örököst, hiszen nincs gyermeke és testvérei is nők. A legközelebbi férfi hozzátartozói az előző király testvérei, s talán ezek valamelyik gyermeke lehet majd a jövőben Omán szultánja.

Az Egyesült Arab Emirátusok:

Az Egyesült Arab Emirátusok politikai rendszere egyedülálló a világon. Egyfajta monarchikus föderációról beszélhetünk, amely hét emirátust egyesítő szövetségi állam. A hét emirátus élén egy-egy emír áll. A térképen látható hét emirátus a következő: Abu Dhabi, Ajman, Fujairah, Sardzsa, Dubaj, Rász el-Haima, Umm al-Quwain. A föderáció fővárosa Abu Dhabi.

A jelenlegi hét emír, az előbbi sorrendben: Kalifa bin Zayed Al Nahyan, Humaid bin Rashid Al Nuaimi, Hamad bin Mohamed Al Sharqi sejk, Szultan bin Mohamed Al-Qasimi, Mohamed bin Rashid Al Maktoum, Szaúd bin Saqr al Qasimi, Szaúd bin Rashid Al Mu'alla.

Kalifa bin Zayed Al Nahyan elnök és Mohamed bin Rashid Al Maktoum alelnök és miniszterelnök.

Közösségi szinten a hatalmat a föderáció elnöke gyakorolja, akit a hét emír választ meg, bár hagyományosan mindig Abu Dhabi emírje tölti be ezt a tisztet. A miniszterelnököt is a hét emír választja és hasonlóan, mint az elnöknél, a mindenkori dubaj-i emír látja el a kormányfői feladatokat (aki mellesleg alelnök is). A hatalmi ágak nincsenek elválasztva, a kormány gyakorolja a végrehajtói, a törvényhozói hatalmat és az igazságszolgáltatás is a kezében van.

A Katari Emirátus:

Uralkodó: Tamim bin Hamad Al Thani sejk.
Született: 1980. június 3. Doha, Katar.
Uralkodik: 2013. június 25-től.
Dinasztia: Thani.
Trónörökös: Nincs kijelölt, legidősebb fia Hamad bin Tamim Al Thani sejk.

Az Al Thani klán a XIX. század óta vezeti Katart, s a század végétől a katari emírek is közülük kerülnek ki. Tamim bin Hamad Al Thani az előző sejk Hamad bin Kalifa sejk negyedik fia és 2003 óta Katar trónörököse. Tanulmányait Nagy-Britanniában végezte, majd biztonsági és gazdasági feladatokat ruháztak rá. Tamim szenvedélyes sportember és aktívan részt vesz a nemzetközi sportszervezetek munkájában. Érdekli a történelem és a nemzeti hagyaték, s kiválóan beszél angolul és franciául.

2013. június 25-én Hamad bin Kalifa sejk bejelentette lemondását fia javára, amivel Tamim lett Katar emírje. Személye sok kérdést vetett fel, többek között, hogy vajon folytatja e apja kimért politikáját? Katar továbbra is támogatni fogja a szíriai felkelőket és az emír vallásos meggyőződése befolyással lesz e a katari politikára?

A Bahreini Királyság:

Uralkodó: Hamad bin Isa Al Kalifa.
Született: 1950. január 28. Riffa, Bahrein.
Uralkodik: 1999. március 6-tól.
Dinasztia: Al-Kalifa.
Trónörökös: Fia, Salman bin Hamad bin Isa Al Kalifa koronaherceg.

Az Al Kalifa család Kuvaitból származik és 1783 óta adják Bahrein uralkodóit. Kezdetben a kuvaiti fejedelem megnevezése hakim volt, ami vezetőt jelentett, majd 1971-től az emír megszólítást használják.

Hamad a fiatalkori tanulmányait és katonai képzését Angliában és az USA-ban végezte. Uralkodása kezdetén felszámolta apja már-már totalitárius intézkedéseit, szabadon bocsátotta a politikai foglyokat és több állambiztonsági intézményt megszüntetett. Ennek hatására több emigráns is visszatért az országba. 2002-ben királynak kiáltotta ki magát.

Az Arab tavasz hatására 2011 februárjában tüntetéssorozat vette kezdetét Bahreinben, az erre felhívó Facebook oldalt egy hét alatt több mint 90.000-en like-olták, az egymilliós országban. A kormányzat igyekezett leverni a tüntetést, amiért immár a király lemondását követelik a demonstrálók és ma sem értek véget a tüntetések az országban. A 2011 áprilisában rendezett William herceg és Kate Middleton esküvőjén nem tudott a király megjelenni a tüntetések miatt.

A Kuvaiti Emírség:

Uralkodó: Sabah Al-Ahmad Al-Dzsaber Al-Sabah sejk.
Született: 1929. június 16. Kuvait város, Kuvait.
Uralkodik: 2006. január 29-től.
Dinasztia: Al-Sabah.
Trónörökös: Féltestvére, Nawaf Al-Ahmad Al-Dzsaber Al-Sabah sejk.

Az Al Sabah-ok a XVIII. század elején vándoroltak Kuvait területére Arábiából és 1752 óta uralkodnak az országban. A trónöröklés nem egyenesági, előfordult már, hogy a család mást választ emírnek és nem az uralkodó fia nyeri el a pozíciót, vagy egyenesen az emír jelöl ki a fia helyett más trónörököst.

Ez történt 2006 elején is, amikor meghalt Dzsaber emír, s a trónon a fia Saad követte. Azonban, mivel Saad emír súlyos betegségtől szenvedett, kilenc napos uralkodás után a dinasztia javaslatára lemondott a hatalomról, féltestvére Sabah sejk javára, akit a család jelölt ki kuvaiti emírnek.  

Érdekesség, hogy Sabah sejk volt a leghosszabb ideig hivatalban levő külügyminiszter a világon, emírsége előtt 1963-2003 között, negyven évig volt felelős a külügyekért. Ez idő alatt a legnagyobb kihívást az Öbölháború (1990-1991) jelentette számára, amikor is meghatározó szerepet kellett vállalnia Kuvait felszabadításában, az iraki megszállás alól.

A Malajziai Királyság:

Uralkodó: Abdul Halim.
Született: 1927. november 28. Alor Setar, Malajzia.
Uralkodik: 2011. december 13-tól.

Malajzia államformája elég összetett: alkotmányos föderatív választott monarchiának nevezik. Az államfő a király, akit öt évente választanak, vagyis a titulus nem örökletes. A választást a kilenc monarchikus maláj állam uralkodói végzik, míg a négy nem-monarchikus maláj állam kormányzói nem választhatnak. A maláj királyi cím nem hivatalosan a kilenc uralkodó között sorrendben váltakozik.

Szövetségi szinten kétszintű parlament van, de tagállami szinteken helyi parlamentek is működnek. A szövetségi Alsóházat az állampolgárok választják, a Felsőház (Szenátus) tagjainak egy részét a helyi parlamentek választják, egy részüket a király delegálja, a miniszterelnök javaslatára. A hatalmi ágak elválnak, a végrehajtói hatalom letéteményese a miniszterelnök és a kormány, a királynak inkább szimbolikus, ceremoniális szerepe van.

Abdul király 1958-tól a maláj Kedah tagállam szultánja. 1970-1975 között volt először Malajzia királya, vagyis 2011-ben másodjára választották királlyá. Ő az első, aki kétszer tölthette be a maláj királyi státuszt, valamint ő az eddigi legidősebb maláj király is.

A Brunei-i Szultanátus:

Uralkodó: Hassanal Bolkiah.
Született: 1946. július 15. Bandar Seri Begawan, Brunei.
Uralkodik: 1967. október 4-től.
Dinasztia: Istana Nurul Iman.
Trónörökös: Fia, Al-Muhtadee Billah koronaherceg.

 

Hassanalt  fiatal korában II. Erzsébet királnynő ütötte lovaggá, mivel Brunei 1984-ig brit protektorátus alatt volt. A szultán nem csak államfő, de a miniszterelnöki, a védelmi és pénzügy miniszteri posztokat is a magáénak tudja. Az olajbevételekből az állam biztosítja az ingyenes oktatást és orvosi ellátást az állampolgároknak, valamint az országban nincs személyi jövedelemadó.

Érdekesség, hogy a szultánnak 1932 darab autója van, köztük több száz Mercedes, Ferrari, Bentley; valamint több mint száz darab BMW-vel, Jaguárral, Porschéval és 20 darab Lamborghinivel rendelkezik.

Téma: Világunk uralkodói II. rész - Az iszlám fejedelmek

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása