Magyar politikai pártok III. rész - A Parlamentbe be nem jutottak

2012.02.17 17:18

FRISSÍTÉS ALATT!

A harmadik részben azokat a pártokat vesszük sorra, amelyek noha indultak a választásokon, sosem sikerült mandátumot szerezniük, ill. azokat az új pártokról is feltárást adnánk, amelyek létezésük óta a legutóbbi, ti. 2010-es országos választáson indulhattak először, de a parlamenti jelenléthez nem szereztek elegendő szavazatot.

A mai magyar politikát és a vezető (értsd legsikeresebb) pártokat gyakran negatívan ítéljük meg, ennek ellenére a választásokon mégis időről-időre számos szavazatot gyűjtenek össze. Az alábbi politikai szerveződések, közösségek talán alternatívát nyújthatnak azon Olvasó számára, aki még, vagy már elbizonytalanodott politikai meggyőződésében, ugyanakkor az elkötelezett Olvasónak is érdekes információkkal szolgálhatnak majd az elkövetkezendő sorok. A leírások nem tartalmaznak kampányt, nem buzdít, nem próbál meg befolyással lenni.

Magyar Munkáspárt:

Világ proletárjai, egyesüljetek!

Alapítása: 1989. december 17.
Vezetője: Thürmer Gyula.
Ideológiája: Kommunizmus, marxizmus-leninizmus, euroszkepticizmus.

A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), ami a Kádár-rendszer meghatározó pártja volt, az 1989-es rendszerváltáskor átértékelte önmagát és a párt kongresszusán a kettészakadásról döntött. A reform-szocializmus, ill. szociáldemokrácia hívei az MSZP-ben politizáltak tovább, míg a keményvonalas kommunisták, akik kiálltak a marxista út folytatása mellett a Magyar Szocialista Munkáspártba tömörültek. Mindazonáltal az MSZMP kettészakadása nem egyenlő feltételek mellett valósult meg, az MSZP lett a párt hivatalos jogutódja, ezért a pártvagyont is a szocialisták örökölték, s nem a munkáspártiak.

Az Munkáspárt ezért gyakorlatilag a nulláról indult, mind pénzügyileg, mind pártszervezetileg. Első lépésben a párt struktúrális átalakítását hajtották végre. Önmeghatározásában elkötelezi magát a marxizmus ideológiája mellett, a kommunizmus történelmi hagyományait fontosnak tartja. A munkások, a szellemi dolgozók, a parasztság és a nyugdíjasok érdekeit egyaránt próbálják képviselni. A párt tiszteletben tartja a Magyar Alkotmányt és elfogadja a versengő többpártrendszert, vagyis nem törekszik az egypárti diktatúra visszaállítására.

A Munkáspárt 1989-es alapításakor választotta elnökének Thürmer Gyulát, aki azóta is e tisztségében maradt. A következő évi országos választásokon a Munkáspárt is megjelent, ami során 3,7%-ot szerzett, ami nem volt elégséges a Parlamentbe jutásához. Az elkövetkező pár évben heves támadások érték a Munkáspártot, a fokozott kommunizmus ellenes hangulatnak köszönhetően. 1990-ben a párttagok első Kádár-megemlékezüket tartották, ami hagyománnyá vált és azóta minden évben megrendezésre kerül az esemény. 1991-ben Thürmer a párt érdekét kifejezve a Szovjetunió fennállását és a szovjet kommunisták hatalomátvételét támogatta, ami ugyancsak nem kedvezett a párt hazai népszerűségének.

1994-ben a választásokon hasonló eredményt ért el, mint az előzőn, ez úttal 3,2%-ot. Ezt követően a Munkáspárt aktívabban lépett fel bizonyos közügyek tekintetében, így tiltakozott Magyarország NATO-csatlakozása ellen és az Észak-atlanti Szövetség Jugoszlávia bombázásai ellen is felszólalt. A következő, 1998-as választásokon szerzett 4,08%-ával 1990-ben bekerült volna az Országházba, de a választási küszöb (ami felett egy párt bekerülhet a Parlamentbe) a korábbi 4%-ról 5%-ra emelkedett, így a Munkáspárt változatlanul Parlamenten kívüli párt maradt. 2002-re sok szavazóját elvesztette és már csak 2,1%-ot tudott produkálni, ami ellenére indult az Európai parlamenti választásokon is, ahol ennél is kevesebbet, 1,8%-ot kapott.

2005 óta használja a párt a Kommunista szót az elnevezésében. 2006-ban a pártvezetés ellen fellépőket kizárták a Munkáspártból, akik megalakították saját pártjukat: a Magyarországi Munkáspárt 2006-ot. Sok párttag csatlakozott ehhez az új szerveződéshez, ami jelentősen legyengítette az eredeti Munkáspártot és pont egy választás előtt történt ez. 2006-ban csak 0,4%-ot értek el, amivel az állami támogatás is elúszott, amit 1%-os küszöbtől kapnak a pártok. Ugyanakkor a Munkáspárt 2006 még csúfosabb eredményt ért el, 0,023%-ot.

A Munkáspárt tehát 2006 óta önnfenntartó, tagdíjak, adományok és kiadványok bevételeiből fedezi működését. 2008-ra rendezte sorait, új erővel vesz részt a közéletben és próbálja kiaknázni az internet adta lehetőségeket. 2009-ben az Európai parlamenti választáson 0,96%-ot ért el, 2010-ben a hazai mezőnyön pedig csak 0,11%-ot szerzett, vagyis 5600 szavazója volt.

2012. szeptember 3-án Thürmer Gyula kihirdette a Munkáspárt új programját, amiben kiemelt figyelemben részesül az ország eladósodottsága, a társadalmi elszegényedés és a korrupció. A párt megadóztatná a gazdagokat és a külföldi vállalatokat, valamint korlátozná a bankok mozgásterét. A befolyó pénzeket munkahelyteremtésre, iskola- és egészségügyi reformokra fordítanák. A magyar mezőgazdaságot és a magyar ipart - ez utóbbit államostással - felfejlesztenék. A kis- és középvállalatok támogatásával a biztosabb munkahelyek megteremtését várnák. A külpolitika terén az orosz és kínai kapcsolatok fokozását támogatják. Választójogi reformok terén nem lenne Parlamentbe jutási küszöb, tehát a legtöbb induló párt mandátumhoz juthatna. Az országgyűlési képviselők jobb ellenőrzését és visszahívhatóságát valósítanák meg.

A Munkáspárt a 2014-es választásokon nem kíván más pártokkal összefogni, azok elitista jellege miatt, de a civil szervezetekkel talán lehetséges némi megegyezés. A Munkáspárt 2012-es programjában figyelemreméltó a nemzeti jelleg kifejeződése, felkarolása, ezzel háttérbe szorítva a kommunizmust jellemző internacionalizmust.

Centrum Párt:

Összefogás Magyarországért

Alapítása: 2001. december 21.
Vezetője: Szabó Lajos.
Ideológiája: Centrizmus, szociáldemokrácia.

A Centrum Párt próbálja függetleníteni magát a politikai bal- és jobboldaltól, és magát a középmezőnybe helyezve, egyforma távolságot tart a politikai oldalak képviselőitől. Ragaszkodik ehhez a helyéhez és a kérdésekre adandó választ nem a politikai ideológia alapján, hanem a szakmaiság szempontjából közelíti meg. A szélsőségeket ki akarja zárni a politikájából. A párt úgy látja, hogy az eddigi választásokon győztes, azaz kormányzó pártok, saját érdekei és ideológiái mentén irányították az országot, amit a Centrum elítél.

A Centrum Párt 2002-ben indult először országgyűlési választásokon, a KDNP-vel közös listával. Ekkor 3,9%-ot értek el, ami nem volt elég a Parlamentbe jutásához. 2006-ban már önállóan indult, nem kívánt csatlakozni a nagy pártokhoz. Határozott célja volt az Országgyűlésbe való bejutása, de csupán 0,32%-al végzett, amivel állami támogatását is elvesztette. 2010-ben már jelöltet sem volt képes állítani, így nem indult a választásokon. 2010 májusától a párt elnöke Szabó Lajos.

Civil Mozgalom:

‚‚Inkább kevés oroszlán, mint sok nyúl’’

Alapítása: 2009. április 24.
Vezetője: Seres Mária.
Ideológiája: Harmadik Út.

2008-ban Seres Mária egyik napról a másikra aláírás gyűjtésbe kezdett a parlamenti korrupció ellen, a képviselői költségtérítések csökkentésére. Több mint 600.000 aláírást sikerült összegyűjtenie. Ez háromszor annyi aláírás volt, mint ami a kötelezően elrendelendő népszavazáshoz szükségeltetik. A kérdés a következő lett volna:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járjon költségtérítés?"

Noha a Parlament elrendelte a népszavazás megtartását, a kormányzó MSZP módosította a képviselői költségtérítések szabályait, hogy összhangba hozza azt a feltett kérdéssel, amire az Alkotmánybíróság úgy reagált, hogy a népszavazás kérdése ezzel már értelmezhetetlen lett, s nem világos mi a célja. Az egyértelműség hiányát rótták fel az alkotmánybírák. Noha a népszavazás elbukott, a Parlament módosította a képviselői juttatások törvényét és eltörölte a képviselői költségtérítéseket, amit Seres egyfajta sikerként könyvelhetett el.

Seres Mária a népszavazási kísérletének nagyarányú támogatottságán felbuzdulva 2009-ben Civil Mozgalom néven pártot alapított, ami már indult is a következő (2010-es) választásokon. Azonban a választáson nem járt olyan sikerrel, mint a korábbi aláírásgyűjtéskor, a párt csak 0,89%-ot szerzett, ami 45.000 szavazót jelentett és az állami támogatáshoz sem jutott így hozzá.

A Civil Mozgalom kiáll a polgári érdekvédelem mellett, ellenzi a bürokrácia elburjánzását, az emberi- és alkotmányos jogok tiszteletben tartását tartja a legfontosabbnak. Szorgalmazza a nyilvánosságot, mivel fel kell tárni a társadalom különböző rétegeinek problémáit, kutatni kell ezeket, majd megoldani. A magyar vállalkozások, gazdasági tevékenységet végző szervezeteket védené a párt. Seres 2012-ben hangoztatta, hogy "ahogy eddig sem, ezután sem kívánunk a politikával megfertőzött szervezetekkel kapcsolatot építeni, különösen nem a parlamenti pártokkal, akik minden baj forrásai."

Zöld Baloldal Párt:

Van más alternatíva!

Alapítása: 2009. március 1.
Vezetője: Trasciatti Attila.
Ideológiája: Feminizmus, környezetvédelem, marxizmus.

2009-ben a Zöld Demokraták névváltoztatásával jött létre a mai Zöld Baloldal Párt. A párt szembehelyezkedik a nemzetközi politikát és világot meghatározó neoliberalizmus eszméjével és módszereivel, valamint a tőkés-kapitalista gazdaságpolitikával sem ért egyet. Úgy hiszi, hogy a magyar államnak alapjövedelmet kellene biztosítania minden állampolgárának, Magyarországnak ki kellene lépnie a NATO-ból, amely szervezet létét is ellenzik a zöldek. Támogatják Európa atomfegyvermentes övezetté való válását.

2010-ben indult a párt az országos választásokon, ami során 1400 szavazatot tudott csak összeszedni, ami 0,03%-ot jelentett számára. A választás után a párt elnökének Tamás Gáspár Miklóst választották. Érdekesség, hogy a párt alapszabálya engedélyezi a "kettőstagságot", így több Zöld Baloldal párttag a Munkáspárt 2006-nak is a tagja.

Összefogás Párt:

Biztonság. Bizalom. Boldogulás.

Alapítása: 2009. november 17.
Vezetője: Szepessy Zsolt.
Ideológiája: Harmadik Út, "szociális alapú" parlamentáris demokrácia.

Az Összefogás Párt önmagát egy "probléma megoldó" pártnak titulálja. A politikai erőt a társadalomból eredezteti, a civil összefogás lehet a többségi akarat megtestesülése. Ebből kifolyólag a civil társadalom beleszólását kívnája elérni a politikai életben, a politikai döntéshozatalban. A diktátumok helyett a közmegegyezést szorgalmazza.

A párt egyik egyéni ötlete a "szociális kártya" bevezetése volt. A szociális segélyben részesülő egyén erre a speciális kártyára kapná a segélye 60%-át, míg a 40%-át készpénzben. Ezzel akarják kivédeni azt, hogy a segélyből élők a kapott pénzt alkoholra vagy más egészségromboló anyagokra költsék. Így segítenék a segélyből élők felzárkóztatását, a társadalmoba való visszaintegrálásukat. Az Összefogás Párt a 2010-es választási kampányában is főleg erre az ötletére épített, de eltökélt szándékuk volt népszavazásra bocsátani az ügyet. A kérdés így szólt:

„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés a vonatkozó jogszabályok módosításával az egész országra kiterjessze és egységesen kötelezővé tegye a szociális kártya rendszerét, annak érdekében, hogy az adófizetők által befizetett adóból kifizetett segélyeket ne lehessen alkoholra, cigarettára és uzsorára elkölteni?”

Az Országos Választási Bizottság nem engedélyzete a népszavazás megtartását, mivel szerinte nem egyértelmű a "szociális kártya rendszere" kifejezés a kérdésben. Noha országos szinten a kezdeményezés megbukott, Monokon és Újkígyóson bevezetésre került a szociális kártya és további 700 önkormányzat érdeklődik a kártya felől. 2012. február 13-tól Budapest I. kerületében is bevezették a szociális kártyát.

Az Összefogás Párt a 2010-es parlamenti választásokon indult, de 2700 szavazatával csak 0,05%-ot tudott produkálni. Szepessy Zsolt a párt elnöke azt nyilatkozta, hogy 2014-ben is indulni fog a párt az országos választásokon.

Nemzeti Forradalmi Párt

Talpra magyar!

Alapítása: 2009. december 11.
Vezetője: Szabó Tamás.
Ideológiája: "Nemzeti forradalom".

Az NFP egy 2009-es, fővárosi szerveződésű szélsőjobboldali párt. Megalakulása után máris indulni szándékoztott a 2010-es választásokon, viszont a párt nem tudott jelölteket állítani.

Az NFP gyakorlatilag máig ismeretlen pártként működik Magyarországon. Szélesebb figyelemre talán akkor tehetett szert, amikor társszervezeteivel összefogva megszervezték a 2010-es és 2012-es Becsület Napját (megemlékezés az 1945-ben bekerített Budapestről való magyar-német kitörési kísérletről).

A párt önmeghatározása szerint se szélsőjobboldali, se nem nemzetiszocialista, de még hungarista sem, hanem „nemzeti forradalmár.” Ennek ellenére tagadhatatlanul jellemzi ideológiáját a klasszikus nemzetiszocialista látásmód, amivel támadják a zsidókat, romákat és a homoszexuálisokat. Ez alapján érthető, hogy 2013 őszén az NFP bejelentette, hogy minden erejével a szerveződő, és szintén szélsőjobboldali Magyar Hajnal Mozgalmat fogja támogatni a 2014-es választásokon.

Szociális Unió

Több, mint egy párt

Alapítása: 2010. október 3.
Vezetője: dr. Szili Katalin.
Ideológiája: Tradicionalizmus, szociáldemokrácia, környezetvédelem.

A párt története összefonódik alapítójának, Szili Katalinnak, volt MSZP-s politikusnő pályájával. Szili Katalin 1983-tól a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), majd a párt felbomlását követően, 1989-től 2010-ig az MSZP tagja, 2002 és 2009 között pedig az Országgyűlés első női elnöke volt.

Szili Katalin egyre kevésbé tudott Gyurcsány Ferenc politikájával azonosulni, s mind jobban kezdett eltávolodni az MSZP politikai irányvonalától. 2009-ben lemondott a házelnöki tisztségéről, hogy a szocialista párt ügyeivel foglalkozhasson. A 2010-es országos választásokon Szili Katalin még az MSZP színeiben került be a Parlamentbe, de már akkor kifejezte ellenérzéseit az iránt, hogy Gyurcsány Ferenc a pártlista 4. helyén kapott helyet, s az MSZP hirdette megújulást sem tartotta indokoltnak, lévén, hogy kevés új személy bukkant fel a párt választási listáján.

2010 nyarán Szili megalapította a Szövetség a Jövőért Mozgalmat, október 3-án pedig híveivel létrehozta a Szocialista Unió nevezetű új pártot, aminek az elnöke lett. Másnap kilépett az MSZP-ből, annak parlamenti frakciójából és azóta függetlenként politizál tovább az Országházban. Újratervezés 2014 elnevezésű programvázlatában a Szociális Unió megcélozza többek között egy új nemzetgazdaság felépítését, megoldást kínál a mélyszegénység problémájára és egy hatékony fogyasztóvédelem kiépítését kínálja a választóknak.

Jólét és Szabadság Demokrata Közösség

"A nép jóléte a legfőbb törvény."

Alapítása: 2011. április 8.
Vezetője: Sass László.
Ideológiája: Konzervativizmus.

A JESZ az MDF utódpártja. A szervezet (közösség) úgy véli, hogy az 1989-es események felváltották a politikai diktatúrát, de helyére "egzisztenciális diktatúrát" emeltek, amiben a szakértelem és tudás háttérbe szorul, és a párthűség válik a meghatározóvá. A korrupció e korban igen elterjedt és az ország folyamatosan lecsúszóban van. Az 1989 előtti sajtódiktatúrát a "véleménydiktatúra" váltotta fel, amiben az emberekre kényszerítik az ideologikus nézeteket, amivel kettészakítják a társadalmat, ami céljuk is a vezetőknek, vagyis a társadalom erejének a leredukálása.

A JESZ nem is pártként, hanem közösségként tekint önmagára. A szervezet bevonja a tagjait és másokat is a döntésekbe, a szakértelem és tudás az elsődleges számára. Első megnyilvánulása ennek, amikor a párt logójának a megtervezésére országos pályázatot írtak ki. Másrészt bevezették az "e-demokráciát", ami azt jelenti, hogy az összes tag kifejezheti saját véleményét a közösségi ügyek kapcsán.

A párt a mai napig küzd az utolsó MDF mandátumért, amit Bokros Lajos tulajdonol és nem hajlandó lemondani róla, továbbra is az MDF nevét használva munkálkodik Brüsszelben, az Európai Parlamentben, noha a JESZ levédette az MDF nevet.

A párt 2011-es megalakulásával még nem indult országos választásokon, ezért első megmérettetésére 2014-ben kerülhet sor, amivel kiderül, hogy az MDF-et, mint elődjét túlszárnyalja e vagy alatta teljesít?

Magyar Főnix Mozgalom

Az új nemzeti radikális párt

Alapítása: 2011. szeptember 15.
Vezetője: Bíber József Tibor.
Ideológiája: Nemzeti radikalizmus, nacionalizmus, euroszkepticizmus.

A párt-mozgalom elnöke, Bíber József Tibor 2003-tól 2008-ig a Jobbik színeiben tevékenykedett. Ez időn belül a párt alelnöke volt 2006 és 2008 között. Nagy kérdőjelek kíséretében hagyta el a pártot, bizonyos belső csatározások miatt, melyek részleteibe nem mennék bele. Híveivel új párt alapításába fogott, ami egy alternatívát kínál a nemzeti radikális és nacionalista érzületű polgároknak, s elsősorban azokra építenek, akik csalódtak a Jobbikban.

Bíber korábban a média középpontjába illesztette, a felelevenített „cigánybűnözés” kifejezést, ami látszólag a vesszőparipájává vált, új pártját is e köré formálta, vagyis, kifejti, hogy fokozott figyelmet kellene szentelni, illetve megoldást kellene találni a „vidéket sújtó cigánybűnözés ellen.” A mozgalom szorgalmazza a magyarországi cigány populáció legpontosabb számadatának meghatározást, hogy az alapján lehessen a problémát hatékonyan kezelni.

A párt a radikális nacionalizmus mellett erősen euroszkeptikus. Véleményük szerint az Európai Unió kizsákmányolja hazánkat. Az MFM a közelmúltban síkra szállt a halálbüntetés visszaállításáért, (aminek az uniós alapértékek sem szabhatnak gátat) annak okán, hogy a brutális gyilkosságok száma egyre növekszik, erre a halálbünettés restaurálása lenne a megoldás elképzelése szerint.

Hogy a csalódott jobbikosokból összeszedhető szavazatok elegendőek lesznek e az MFM-nek, hogy 2014-ben a Parlamentbe jusson, az kétséges. Ezt bizonyára a vezetői is mérlegelték, mivel 2012 szeptemberében a párt közleményében jelezte, hogy dinamikusabb akciókba kezd, annak érdekében, hogy jobban megismertesse álláspontját a szavazókkal, valamint új alszervezeteket alapított ennek támogatására, melyek bemutatására rövidesen sor kerül.

Kalózpárt

Tájékozódj! Gondolkodj! Változtass!

Alapítás: 2012. október 31.
Vezetője (kapitánya): László Zoltán.
Ideológiája: „Kalózpolitika”.

Kalózpártok a világ számos országában működnek, de eredetük a 2006-ban alakult svéd Kalózpárthoz vezethető vissza. A sikeres svéd példát követően globálisan egyre több kalózpárt alakult. Magyarországon 2010-ben, az LMP-n belül formálódott a kezdeményezés, majd 2011-től kilépve a pártból önálló mozgalomként kezdett tevékenységbe, mígnem 2012 őszén hivatalos párttá nem alakult.

A legtöbb kalózpárt hasonló célkitűzésekkel rendelkezik, mint például a polgári jogok védelme, szerzői jogok reformja, szabad információ- és tudásáramlás, biztonságos adatvédelem. Sajátos demokrácia-felfogásuk szerint a likvid demokrácia bevezetése lenne a kívánatos, ahol nem a kiváltságosok irányítanák az államot, mint egy elit klub, hanem az állampolgárok, akik az internet segítségével szólhatnának bele az államigazgatásba. A véleményalkotás, kritika és politikai viták fontosságát hangsúlyozzák, a végső cél pedig a pártok nélküli társadalom elérése.

Természetesen mindez érvényes a magyar Kalózpártra is, amely továbbá kiemelt jelentőséget tulajdonít a szabadságnak, amiből minden cél levezethető. Emberközpontú világnézetet képvisel, a megfelelően tájékoztatott és tudással rendelkező társadalmat vetíti elénk, amelynek alapja a színvonalas oktatáspolitika, s mindezzel az önérdektől mentes gazdaság is felépíthető.

Magyarországi Cigány Párt

Otthont a Hazában!

Alapítása: 2012. ősz.
Vezetője: Horváth Aladár.
Ideológiája: Kisebbségvédelem.

A 2012-ben alakult Magyarországi Cigány Párt mára egy ütemesen gyarapodó politikai szervezetté vált, amely a 2014-es választásokon is indulni kíván.

Az MCP Magyarország legnépesebb etnikai kisebbségét, a cigányságot hivatott képviselni. A párt megjelenésével a romák romló helyzetére, az egyre mélyülő szegénységükre és a felzárkóztatási programok bukására kívánja felhívni a figyelmet. Aggodalommal szemléli a roma népesség társadalmi leszakadását és elszigetelődését, s a körükben mindinkább súlyosbodó szegénységet.

Az MCP a politika területén képviseli a cigányság érdekeit, s a kisebbség életkörülményeinek javítására és egyenjogúságának elérésére tesz lépéseket. A párt elítéli a romákat érő negatív diszkriminációt, ellenben támogatja a roma identitás fokozását.  

Modern Magyarország Mozgalom

Itthon, Európában.

Alapítása: 2013. április 21.
Vezetője: Bokros Lajos.
Ideológiája: Konzervativizmus.

Bokros Lajos, a MOMA alapítója úgy véli, hogy 2014-ben az autoriter jellegű rendszer, illetve az európai fejlődési út közötti választásra kerül sor. Pártja az utóbbit hivatott képviselni, a klasszikus európai értékek követésével.

A párt alapítói körében a volt MDF-es politikusok dominálnak. A MOMA céljai között szerepel a szabadságjogok érvényesítése, a demokrácia és a jogállam helyreállítása, a szabadpiac támogatása, a lelkiismereti és sajtószabadság visszaállítsa, a nemzeti összetartozás erősítése, valamint az európai integráció melletti kiállás.

Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt

Párturalom helyett civil demokráciát!

Alapítása: 2013. szeptember 12.
Vezetője: dr. Szili Katalin
Ideológiája: Kereszténydemokrácia, nemzeti konzervativizmus, szociál-konzervativizmus, környezetvédelem.

A KTI egy 2013-ban létrejött középpárti programszövetség, amit kisebb pártok és civil szervezetek hoztak létre a 2014-es választásokra. A szövetséget alapító szervezetek között találjuk többek között a Szili Katalin vezette Szociális Uniót, valamint a Centrum Pártot.

A keresztény, tradicionális és konzervatív elemekkel átitatott szövetség elkötelezett a modern demokrácia és az európai értékek felé. A KTI felvállalja a nemzeti érdekek képviseletét, a szociális problémák kezelését és a környezetei fenntarthatóság elősegítését. Kiemelt célja a társadalmi esélyegyenlőség megteremtése, valamint egy olyan politikai kultúra létrehozása, amivel egy nyitott és élhetőbb társadalmat érhetünk el.

Zöldek Pártja

Megújult energiánkkal a fenntartható jövőért

Alapítása: 2014. január 30.
Vezetője: Ács László.
Ideológiája: Környezetvédelem, zöldmozgalom.

A zöldek már 2006-ban is indultak az országos választásokon, ám kevés sikerrel, ami után pártjuk elenyészett. 2013-ban restaurálták a szervezetet és 2014 elején újraalakultak, Zöldek Pártja néven.

A párt távlati célja Magyarország környezeti fenntarthatóságának a megteremtése. Ennek első lépése lenne a magyar társadalom környezettudatosabbá tétele, ami érdekében a politika felé is orientálódniuk kell. A Zöldek Pártja a civil szférából nőtt ki és kapcsolata a civil mozgalmakkal – mint az ún. Zöld Mozgalommal - máig erős. A zöldek a civil szervezetek támogatásával indulnak a 2014-es választásokon, hogy a Parlamentbe jutással még hangsúlyosabbá tegyék üzenetüket.

„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés a vonatkozó jogszabályok módosításával az egész országra kiterjessze és egységesen kötelezővé tegye a szociális kártya rendszerét, annak érdekében, hogy az adófizetők által befizetett adóból kifizetett segélyeket ne lehessen alkoholra, cigarettára és uzsorára elkölteni?”
 

Téma: Magyar politikai pártok III. rész - A Parlamentbe be nem jutottak

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása