Magyar politikai pártok III. rész - A Parlamentbe be nem jutottak

2012.02.17 17:18

FRISSÍTÉS ALATT!

Frissítve:
2017.02.06-án Magyar Munkáspárt, Centrum Párt.
2017.03.02-án Civil Mozgalom, Zöld Baloldal Párt.

A harmadik részben azokat a pártokat vesszük sorra, amelyek noha indultak a választásokon, sosem sikerült mandátumot szerezniük, ill. azokat az új pártokról is feltárást adnánk, amelyek létezésük óta a legutóbbi, ti. 2010-es országos választáson indulhattak először, de a parlamenti jelenléthez nem szereztek elegendő szavazatot.

A mai magyar politikát és a vezető (értsd legsikeresebb) pártokat gyakran negatívan ítéljük meg, ennek ellenére a választásokon mégis időről-időre számos szavazatot gyűjtenek össze. Az alábbi politikai szerveződések, közösségek talán alternatívát nyújthatnak azon Olvasó számára, aki még, vagy már elbizonytalanodott politikai meggyőződésében, ugyanakkor az elkötelezett Olvasónak is érdekes információkkal szolgálhatnak majd az elkövetkezendő sorok. A leírások nem tartalmaznak kampányt, nem buzdít, nem próbál meg befolyással lenni.

Magyar Munkáspárt:

Világ proletárjai, egyesüljetek!

Alapítása: 1989. december 17.
Vezetője: Thürmer Gyula.
Ideológiája: Kommunizmus, marxizmus-leninizmus, euroszkepticizmus.

A Kádár-rendszer meghatározó (és egyetlen) pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) többsége az 1989-es rendszerváltás idején a reform-szocializmus (szociáldemokrácia) útja mellett határozta el magát, de a kisebbség ezt nem fogadta el, ezért a pártkongresszuson a kettészakadás mellett döntöttek. A szociáldemokrácia hívei létrehozták a Magyar Szocialista Pártot, míg a keményvonalas kommunisták, akik kiálltak a marxista út folytatása mellett a Magyar Szocialista Munkáspártba tömörültek. Az MSZMP kettészakadása nem egyenlő feltételek mellett valósult meg, az MSZP lett a korábbi állampárt hivatalos jogutódja, ezért a pártvagyont is a szocialisták örökölték, s nem a munkáspártiak. A Munkáspárt ezért gyakorlatilag mind pénzügyileg, mind pártszervezetileg a nulláról indult. Első lépésben a párt strukturális átalakítását valósították meg, eszmeileg pedig továbbra is elkötelezték magukat a marxizmus ideológiája mellett, és a kommunizmus történelmi hagyományainak fontosságát hangsúlyozták. A párt a munkások, a szellemi dolgozók, a parasztság és a nyugdíjasok érdekeit egyaránt próbálja képviselni, és tiszteletben tartja az alkotmányos rendet, s elfogadja a versengő többpártrendszert is, vagyis nem törekszik az egypárti diktatúra visszaállítására.

A Munkáspárt 1989-es alapításakor választotta elnökének Thürmer Gyulát, aki azóta is tisztségében maradt. A következő évi országos választásokon a Munkáspárt is megjelent, amely során 3,7 százalékot szerzett, amivel csupán 0,3 százalékkal maradt le a Parlamentbe jutásról. Az elkövetkező pár évben a fokozott kommunizmus-ellenes hangulat miatt heves támadások érték a szervezetet. 1990-ben a párttagok megtartották első Kádár-megemlékezésüket, ami azóta hagyománnyá vált, és minden évben megrendezésre kerül. 1991-ben Thürmer a pártérdeknek megfelelően a Szovjetunió fennállását és a szovjet kommunisták hatalomátvételét támogatta, mely attitűd egyáltalán nem kedvezett pártja hazai népszerűségének.

1994-ben a választásokon hasonló eredményt ért el, mint négy évvel korábban, ez úttal 3,2 százalékot. Ezt követően a Munkáspárt aktívabban lépett fel bizonyos közügyekben, így tiltakozott Magyarország NATO-csatlakozása ellen és az Észak-atlanti Szövetség Jugoszlávia bombázásai ellen is felszólalt. A következő, 1998-as választásokon szerzett 4,08 százalékával 1990-ben mandátumot szerzett volna az Országházban, de a választási küszöb (ami felett egy párt bekerülhet a Parlamentbe) a korábbi 4 százalékról 5 százalékra emelkedett, így a Munkáspárt változatlanul Parlamenten kívüli párt maradt. 2002-re sok szavazóját elvesztette és már csak 2,1 százalékot szerzett, ami ellenére az Európai Parlamenti választásokon is indult, ahol ennél is kevesebbet, 1,8 százalékot kapott.

2005-ben a kommunista szóval egészült ki a pártnevük (Magyar Kommunista Munkáspárt), egy törvénymódosítás következtében azonban ezt 2013-ban el kellett hagynia. 2006-ban a pártvezetés ellen fellépőket kizárták a Munkáspártból, akik megalakították saját szervezetüket: a Magyarországi Munkáspárt 2006-ot. Sok párttag csatlakozott az új szerveződéshez, ami pont a választások előtt jelentősen legyengítette az eredeti Munkáspártot, így 2006-ban csak 0,4 százalékot ért el, amivel az állami támogatás is elúszott, amit 1 százalékos küszöbtől kapnak a pártok. Ugyanakkor a Munkáspárt 2006 még csúfosabb eredményt ért el, 0,023 százalékot.

A Munkáspárt tehát 2006 óta önfenntartó, tagdíjak, adományok és kiadványok bevételeiből fedezi működését. 2008-ra rendezte sorait, új lendülettel vetette bele magát a közéletbe, és próbálta kiaknázni az internet adta lehetőségeket. 2009-ben az Európai Parlamenti választáson 0,96 százalékot ért el, 2010-ben a hazai mezőnyön pedig csak 0,11 százalékot szerzett, vagyis 5606 szavazója volt.

2012. szeptember 3-án Thürmer Gyula kihirdette a Munkáspárt új programját, melyben figyelemreméltó a nemzeti jelleg kifejeződése, felkarolása, ezzel háttérbe szorítva a kommunizmus internacionalizmusát. A program kiemelt figyelmet szentel az ország eladósodottságának, a társadalmi elszegényedésnek és a korrupciónak. A párt megadóztatná a gazdagokat és a külföldi vállalatokat, valamint korlátozná a bankok mozgásterét. A befolyó pénzeket munkahelyteremtésre, iskola- és egészségügyi reformokra fordítanák. A magyar mezőgazdaságot és a magyar ipart - ez utóbbit államosítással - felfejlesztenék. A kis- és középvállalatok támogatásával a biztosabb munkahelyek megteremtését várnák. A külpolitika terén az orosz és kínai kapcsolatok fokozását támogatják. Választójogi reformmal nem lenne Parlamentbe jutási küszöb, tehát a legtöbb induló párt mandátumhoz juthatna. Az országgyűlési képviselők jobb ellenőrzését és visszahívhatóságát valósítanák meg.

A 2014-es választásokon jobban szerepelt, mint négy évvel előtte, s kikerült ugyan a történelmi mélypontból, amibe 2010-ben esett, azonban a 0,57 százalékos eredménye még mindig igen távol áll a ’90-es évek „sikereitől”.

Centrum Párt:

Összefogás Magyarországért

Alapítása: 2001. december 21.
Vezetője: Szabó Lajos.
Ideológiája: Centrizmus, szociáldemokrácia.

A Centrum Párt alapkoncepciója szerint független kíván lenni a politikai bal- és jobboldaltól, és magát a középmezőnybe helyezve, egyforma távolságot tart a politikai oldalak és szélsőségek képviselőitől. A problémákra adandó válaszaiban és megoldási javaslataiban nem a politikai ideológiát helyezi előtérbe, hanem a szakmaiság szempontjából közelíti meg az adott kérdést. Meglátása szerint az eddigi választásokon győztes, majd kormányzó pártok, saját érdekeik és ideológiáik mentén irányították az országot, amit a Centrum nem helyesel.

A Centrum Párt 2002-ben a KDNP-vel közös listával indult az országgyűlési választásokon, ekkor 3,9 százalékot értek el, ami nem volt elég a Parlamentbe jutáshoz. 2006-ban már nem kívánt csatlakozni egyik párthoz sem, ezért önállóan indult, és határozott célja volt a Parlamentbe való bejutás, viszont csak 0,32 százalékkal végzett, amivel az állami támogatástól is elesett. 2010-ben és 2014-ben már jelöltet sem volt képes állítani, így nem vett részt a választásokon. 2010 májusától a párt elnöke Szabó Lajos.

Civil Mozgalom + Seres Mária Szövetségesei:

‚‚Inkább kevés oroszlán, mint sok nyúl’’

Alapítása: 2009. április 24.
Vezetője: Seres Mária.
Ideológiája: Harmadik út, centrizmus.

2008-ban Seres Mária egyik napról a másikra aláírásgyűjtésbe kezdett a parlamenti korrupcióhoz kapcsolódó képviselői költségtérítések csökkentése érdekében. Több mint hatszázezer aláírást sikerült összegyűjtenie, amivel háromszor túltejesítette a kötelezően elrendelendő népszavazáshoz szükséges aláírás-számot. A kérdés a következő lett volna:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járjon költségtérítés?"

Noha a Parlament elrendelte a népszavazás megtartását, a kormányzó MSZP módosította a képviselői költségtérítések szabályait, hogy összhangba hozza azt a feltett kérdéssel. Ennek eredményeként az Alkotmánybíróság a népszavazás kérdését értelmezhetetlennek nyilvánította, és elutasította. Noha a referendum elbukott, sikerként könyvelhető el, hogy civil kezdeményezésre az Országgyűlés módosította a képviselői juttatások törvényét, és eltörölte a képviselői költségtérítéseket.

A népszavazási kísérlet nagyarányú támogatottságán felbuzdulva Seres Mária 2009-ben  pártot alapított Civil Mozgalom néven, ami már indult is a következő (2010-es) választásokon. Ez úttal azonban nem járt olyan sikerrel, mint a korábbi aláírásgyűjtéskor, a párt csak 0,89 százalékot szerzett, ami negyvenötezer szavazót jelentett, a párt pedig így az állami támogatáshoz sem jutott hozzá.

A Civil Mozgalom kiáll a polgári érdekvédelem mellett, ellenzi a bürokrácia elburjánzását, s az emberi- és alkotmányos jogok tiszteletben tartását elsődleges fontosságúnak tartja. Szorgalmazza a nyilvánosság kiterjesztését, mivel fel kell tárni a társadalom különböző rétegeinek problémáit, kutatni kell ezeket, majd megoldani. Védené továbbá a magyar vállalkozásokat és gazdasági tevékenységet végző szervezeteket. Seres 2012-ben hangoztatta, hogy "ahogy eddig sem, ezután sem kívánunk a politikával megfertőzött szervezetekkel kapcsolatot építeni, különösen nem a parlamenti pártokkal, akik minden baj forrásai."

2013 májusában bővebb civil összefogással választási szövetséget hoztak létre, Seres Mária Szövetségesei (SMS) néven, amelynek központi magja a Civil Mozgalom volt. A 2014-es választásokon a Szövetség indult, de csupán 0,44 százalékot ért el, feleannyit, mint négy évvel korábban. Ugyanebben az évben az Európai Parlamentbe is megpróbáltak bejutni, de a 0,4 százalékos eredményükkel ez sem sikerült.

Zöld Baloldal Párt:

Van más alternatíva!

Alapítása: 2009. március 1.
Vezetője: Trasciatti Attila.
Ideológiája: Feminizmus, környezetvédelem, marxizmus.

A Zöld Demokraták 2009-es névváltoztatásával jött létre a Zöld Baloldal Párt. A párt szembehelyezkedik a nemzetközi politikát és gazdaságot meghatározó neoliberalizmus eszméjével és módszereivel, valamint a tőkés-kapitalista gazdaságpolitikával sem ért egyet. Úgy hiszi, hogy a magyar államnak alapjövedelmet kellene biztosítania minden állampolgárának. Magyarországnak ki kellene lépnie a NATO-ból, amely szervezet létét is ellenzi. A zöldek támogatják Európa atomfegyvermentes övezetté való válását.

Érdekesség, hogy a párt alapszabálya engedélyezi a "kettőstagságot", így több Zöld Baloldal párttag a Munkáspárt 2006-nak is a tagja. A párt 2010-ben indult az országos választásokon, ami során 1400 szavazatot tudott csak összeszedni, ami 0,03 százalékot jelentett számára. 2014-ben önállóan nem indult a választásokon, működése és életképessége kérdéses.

Összefogás Párt:

Biztonság. Bizalom. Boldogulás.

Alapítása: 2009. november 17.
Vezetője: Szepessy Zsolt.
Ideológiája: Harmadik Út, "szociális alapú" parlamentáris demokrácia.

Az Összefogás Párt önmagát egy "probléma megoldó" pártnak titulálja. A politikai erőt a társadalomból eredezteti, a civil összefogás lehet a többségi akarat megtestesülése. Ebből kifolyólag a civil társadalom beleszólását kívnája elérni a politikai életben, a politikai döntéshozatalban. A diktátumok helyett a közmegegyezést szorgalmazza.

A párt egyik egyéni ötlete a "szociális kártya" bevezetése volt. A szociális segélyben részesülő egyén erre a speciális kártyára kapná a segélye 60%-át, míg a 40%-át készpénzben. Ezzel akarják kivédeni azt, hogy a segélyből élők a kapott pénzt alkoholra vagy más egészségromboló anyagokra költsék. Így segítenék a segélyből élők felzárkóztatását, a társadalmoba való visszaintegrálásukat. Az Összefogás Párt a 2010-es választási kampányában is főleg erre az ötletére épített, de eltökélt szándékuk volt népszavazásra bocsátani az ügyet. A kérdés így szólt:

„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés a vonatkozó jogszabályok módosításával az egész országra kiterjessze és egységesen kötelezővé tegye a szociális kártya rendszerét, annak érdekében, hogy az adófizetők által befizetett adóból kifizetett segélyeket ne lehessen alkoholra, cigarettára és uzsorára elkölteni?”

Az Országos Választási Bizottság nem engedélyzete a népszavazás megtartását, mivel szerinte nem egyértelmű a "szociális kártya rendszere" kifejezés a kérdésben. Noha országos szinten a kezdeményezés megbukott, Monokon és Újkígyóson bevezetésre került a szociális kártya és további 700 önkormányzat érdeklődik a kártya felől. 2012. február 13-tól Budapest I. kerületében is bevezették a szociális kártyát.

Az Összefogás Párt a 2010-es parlamenti választásokon indult, de 2700 szavazatával csak 0,05%-ot tudott produkálni. Szepessy Zsolt a párt elnöke azt nyilatkozta, hogy 2014-ben is indulni fog a párt az országos választásokon.

Nemzeti Forradalmi Párt

Talpra magyar!

Alapítása: 2009. december 11.
Vezetője: Szabó Tamás.
Ideológiája: "Nemzeti forradalom".

Az NFP egy 2009-es, fővárosi szerveződésű szélsőjobboldali párt. Megalakulása után máris indulni szándékoztott a 2010-es választásokon, viszont a párt nem tudott jelölteket állítani.

Az NFP gyakorlatilag máig ismeretlen pártként működik Magyarországon. Szélesebb figyelemre talán akkor tehetett szert, amikor társszervezeteivel összefogva megszervezték a 2010-es és 2012-es Becsület Napját (megemlékezés az 1945-ben bekerített Budapestről való magyar-német kitörési kísérletről).

A párt önmeghatározása szerint se szélsőjobboldali, se nem nemzetiszocialista, de még hungarista sem, hanem „nemzeti forradalmár.” Ennek ellenére tagadhatatlanul jellemzi ideológiáját a klasszikus nemzetiszocialista látásmód, amivel támadják a zsidókat, romákat és a homoszexuálisokat. Ez alapján érthető, hogy 2013 őszén az NFP bejelentette, hogy minden erejével a szerveződő, és szintén szélsőjobboldali Magyar Hajnal Mozgalmat fogja támogatni a 2014-es választásokon.

Szociális Unió

Több, mint egy párt

Alapítása: 2010. október 3.
Vezetője: dr. Szili Katalin.
Ideológiája: Tradicionalizmus, szociáldemokrácia, környezetvédelem.

A párt története összefonódik alapítójának, Szili Katalinnak, volt MSZP-s politikusnő pályájával. Szili Katalin 1983-tól a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), majd a párt felbomlását követően, 1989-től 2010-ig az MSZP tagja, 2002 és 2009 között pedig az Országgyűlés első női elnöke volt.

Szili Katalin egyre kevésbé tudott Gyurcsány Ferenc politikájával azonosulni, s mind jobban kezdett eltávolodni az MSZP politikai irányvonalától. 2009-ben lemondott a házelnöki tisztségéről, hogy a szocialista párt ügyeivel foglalkozhasson. A 2010-es országos választásokon Szili Katalin még az MSZP színeiben került be a Parlamentbe, de már akkor kifejezte ellenérzéseit az iránt, hogy Gyurcsány Ferenc a pártlista 4. helyén kapott helyet, s az MSZP hirdette megújulást sem tartotta indokoltnak, lévén, hogy kevés új személy bukkant fel a párt választási listáján.

2010 nyarán Szili megalapította a Szövetség a Jövőért Mozgalmat, október 3-án pedig híveivel létrehozta a Szocialista Unió nevezetű új pártot, aminek az elnöke lett. Másnap kilépett az MSZP-ből, annak parlamenti frakciójából és azóta függetlenként politizál tovább az Országházban. Újratervezés 2014 elnevezésű programvázlatában a Szociális Unió megcélozza többek között egy új nemzetgazdaság felépítését, megoldást kínál a mélyszegénység problémájára és egy hatékony fogyasztóvédelem kiépítését kínálja a választóknak.

Jólét és Szabadság Demokrata Közösség

"A nép jóléte a legfőbb törvény."

Alapítása: 2011. április 8.
Vezetője: Sass László.
Ideológiája: Konzervativizmus.

A JESZ az MDF utódpártja. A szervezet (közösség) úgy véli, hogy az 1989-es események felváltották a politikai diktatúrát, de helyére "egzisztenciális diktatúrát" emeltek, amiben a szakértelem és tudás háttérbe szorul, és a párthűség válik a meghatározóvá. A korrupció e korban igen elterjedt és az ország folyamatosan lecsúszóban van. Az 1989 előtti sajtódiktatúrát a "véleménydiktatúra" váltotta fel, amiben az emberekre kényszerítik az ideologikus nézeteket, amivel kettészakítják a társadalmat, ami céljuk is a vezetőknek, vagyis a társadalom erejének a leredukálása.

A JESZ nem is pártként, hanem közösségként tekint önmagára. A szervezet bevonja a tagjait és másokat is a döntésekbe, a szakértelem és tudás az elsődleges számára. Első megnyilvánulása ennek, amikor a párt logójának a megtervezésére országos pályázatot írtak ki. Másrészt bevezették az "e-demokráciát", ami azt jelenti, hogy az összes tag kifejezheti saját véleményét a közösségi ügyek kapcsán.

A párt a mai napig küzd az utolsó MDF mandátumért, amit Bokros Lajos tulajdonol és nem hajlandó lemondani róla, továbbra is az MDF nevét használva munkálkodik Brüsszelben, az Európai Parlamentben, noha a JESZ levédette az MDF nevet.

A párt 2011-es megalakulásával még nem indult országos választásokon, ezért első megmérettetésére 2014-ben kerülhet sor, amivel kiderül, hogy az MDF-et, mint elődjét túlszárnyalja e vagy alatta teljesít?

Magyar Főnix Mozgalom

Az új nemzeti radikális párt

Alapítása: 2011. szeptember 15.
Vezetője: Bíber József Tibor.
Ideológiája: Nemzeti radikalizmus, nacionalizmus, euroszkepticizmus.

A párt-mozgalom elnöke, Bíber József Tibor 2003-tól 2008-ig a Jobbik színeiben tevékenykedett. Ez időn belül a párt alelnöke volt 2006 és 2008 között. Nagy kérdőjelek kíséretében hagyta el a pártot, bizonyos belső csatározások miatt, melyek részleteibe nem mennék bele. Híveivel új párt alapításába fogott, ami egy alternatívát kínál a nemzeti radikális és nacionalista érzületű polgároknak, s elsősorban azokra építenek, akik csalódtak a Jobbikban.

Bíber korábban a média középpontjába illesztette, a felelevenített „cigánybűnözés” kifejezést, ami látszólag a vesszőparipájává vált, új pártját is e köré formálta, vagyis, kifejti, hogy fokozott figyelmet kellene szentelni, illetve megoldást kellene találni a „vidéket sújtó cigánybűnözés ellen.” A mozgalom szorgalmazza a magyarországi cigány populáció legpontosabb számadatának meghatározást, hogy az alapján lehessen a problémát hatékonyan kezelni.

A párt a radikális nacionalizmus mellett erősen euroszkeptikus. Véleményük szerint az Európai Unió kizsákmányolja hazánkat. Az MFM a közelmúltban síkra szállt a halálbüntetés visszaállításáért, (aminek az uniós alapértékek sem szabhatnak gátat) annak okán, hogy a brutális gyilkosságok száma egyre növekszik, erre a halálbünettés restaurálása lenne a megoldás elképzelése szerint.

Hogy a csalódott jobbikosokból összeszedhető szavazatok elegendőek lesznek e az MFM-nek, hogy 2014-ben a Parlamentbe jusson, az kétséges. Ezt bizonyára a vezetői is mérlegelték, mivel 2012 szeptemberében a párt közleményében jelezte, hogy dinamikusabb akciókba kezd, annak érdekében, hogy jobban megismertesse álláspontját a szavazókkal, valamint új alszervezeteket alapított ennek támogatására, melyek bemutatására rövidesen sor kerül.

Kalózpárt

Tájékozódj! Gondolkodj! Változtass!

Alapítás: 2012. október 31.
Vezetője (kapitánya): László Zoltán.
Ideológiája: „Kalózpolitika”.

Kalózpártok a világ számos országában működnek, de eredetük a 2006-ban alakult svéd Kalózpárthoz vezethető vissza. A sikeres svéd példát követően globálisan egyre több kalózpárt alakult. Magyarországon 2010-ben, az LMP-n belül formálódott a kezdeményezés, majd 2011-től kilépve a pártból önálló mozgalomként kezdett tevékenységbe, mígnem 2012 őszén hivatalos párttá nem alakult.

A legtöbb kalózpárt hasonló célkitűzésekkel rendelkezik, mint például a polgári jogok védelme, szerzői jogok reformja, szabad információ- és tudásáramlás, biztonságos adatvédelem. Sajátos demokrácia-felfogásuk szerint a likvid demokrácia bevezetése lenne a kívánatos, ahol nem a kiváltságosok irányítanák az államot, mint egy elit klub, hanem az állampolgárok, akik az internet segítségével szólhatnának bele az államigazgatásba. A véleményalkotás, kritika és politikai viták fontosságát hangsúlyozzák, a végső cél pedig a pártok nélküli társadalom elérése.

Természetesen mindez érvényes a magyar Kalózpártra is, amely továbbá kiemelt jelentőséget tulajdonít a szabadságnak, amiből minden cél levezethető. Emberközpontú világnézetet képvisel, a megfelelően tájékoztatott és tudással rendelkező társadalmat vetíti elénk, amelynek alapja a színvonalas oktatáspolitika, s mindezzel az önérdektől mentes gazdaság is felépíthető.

Magyarországi Cigány Párt

Otthont a Hazában!

Alapítása: 2012. ősz.
Vezetője: Horváth Aladár.
Ideológiája: Kisebbségvédelem.

A 2012-ben alakult Magyarországi Cigány Párt mára egy ütemesen gyarapodó politikai szervezetté vált, amely a 2014-es választásokon is indulni kíván.

Az MCP Magyarország legnépesebb etnikai kisebbségét, a cigányságot hivatott képviselni. A párt megjelenésével a romák romló helyzetére, az egyre mélyülő szegénységükre és a felzárkóztatási programok bukására kívánja felhívni a figyelmet. Aggodalommal szemléli a roma népesség társadalmi leszakadását és elszigetelődését, s a körükben mindinkább súlyosbodó szegénységet.

Az MCP a politika területén képviseli a cigányság érdekeit, s a kisebbség életkörülményeinek javítására és egyenjogúságának elérésére tesz lépéseket. A párt elítéli a romákat érő negatív diszkriminációt, ellenben támogatja a roma identitás fokozását.  

Modern Magyarország Mozgalom

Itthon, Európában.

Alapítása: 2013. április 21.
Vezetője: Bokros Lajos.
Ideológiája: Konzervativizmus.

Bokros Lajos, a MOMA alapítója úgy véli, hogy 2014-ben az autoriter jellegű rendszer, illetve az európai fejlődési út közötti választásra kerül sor. Pártja az utóbbit hivatott képviselni, a klasszikus európai értékek követésével.

A párt alapítói körében a volt MDF-es politikusok dominálnak. A MOMA céljai között szerepel a szabadságjogok érvényesítése, a demokrácia és a jogállam helyreállítása, a szabadpiac támogatása, a lelkiismereti és sajtószabadság visszaállítsa, a nemzeti összetartozás erősítése, valamint az európai integráció melletti kiállás.

Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt

Párturalom helyett civil demokráciát!

Alapítása: 2013. szeptember 12.
Vezetője: dr. Szili Katalin
Ideológiája: Kereszténydemokrácia, nemzeti konzervativizmus, szociál-konzervativizmus, környezetvédelem.

A KTI egy 2013-ban létrejött középpárti programszövetség, amit kisebb pártok és civil szervezetek hoztak létre a 2014-es választásokra. A szövetséget alapító szervezetek között találjuk többek között a Szili Katalin vezette Szociális Uniót, valamint a Centrum Pártot.

A keresztény, tradicionális és konzervatív elemekkel átitatott szövetség elkötelezett a modern demokrácia és az európai értékek felé. A KTI felvállalja a nemzeti érdekek képviseletét, a szociális problémák kezelését és a környezetei fenntarthatóság elősegítését. Kiemelt célja a társadalmi esélyegyenlőség megteremtése, valamint egy olyan politikai kultúra létrehozása, amivel egy nyitott és élhetőbb társadalmat érhetünk el.

Zöldek Pártja

Megújult energiánkkal a fenntartható jövőért

Alapítása: 2014. január 30.
Vezetője: Ács László.
Ideológiája: Környezetvédelem, zöldmozgalom.

A zöldek már 2006-ban is indultak az országos választásokon, ám kevés sikerrel, ami után pártjuk elenyészett. 2013-ban restaurálták a szervezetet és 2014 elején újraalakultak, Zöldek Pártja néven.

A párt távlati célja Magyarország környezeti fenntarthatóságának a megteremtése. Ennek első lépése lenne a magyar társadalom környezettudatosabbá tétele, ami érdekében a politika felé is orientálódniuk kell. A Zöldek Pártja a civil szférából nőtt ki és kapcsolata a civil mozgalmakkal – mint az ún. Zöld Mozgalommal - máig erős. A zöldek a civil szervezetek támogatásával indulnak a 2014-es választásokon, hogy a Parlamentbe jutással még hangsúlyosabbá tegyék üzenetüket.

„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés a vonatkozó jogszabályok módosításával az egész országra kiterjessze és egységesen kötelezővé tegye a szociális kártya rendszerét, annak érdekében, hogy az adófizetők által befizetett adóból kifizetett segélyeket ne lehessen alkoholra, cigarettára és uzsorára elkölteni?”
 

Téma: Magyar politikai pártok III. rész - A Parlamentbe be nem jutottak

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása