Magyar politikai pártok III. rész - A Parlamentbe be nem jutottak

2012.02.17 17:18

FRISSÍTÉS ALATT!

Frissítve:
2017.02.06-án Magyar Munkáspárt, Centrum Párt.
2017.03.02-án Civil Mozgalom, Zöld Baloldal Párt.
2017.07.02-án Összefogás Párt, Szociális Unió, KTI, A Haza Nem Eladó.

A harmadik részben azokat a pártokat vesszük sorra, amelyek noha indultak a választásokon, sosem sikerült mandátumot szerezniük, ill. azokat az új pártokról is feltárást adnánk, amelyek létezésük óta a legutóbbi, ti. 2010-es országos választáson indulhattak először, de a parlamenti jelenléthez nem szereztek elegendő szavazatot.

A mai magyar politikát és a vezető (értsd legsikeresebb) pártokat gyakran negatívan ítéljük meg, ennek ellenére a választásokon mégis időről-időre számos szavazatot gyűjtenek össze. Az alábbi politikai szerveződések, közösségek talán alternatívát nyújthatnak azon Olvasó számára, aki még, vagy már elbizonytalanodott politikai meggyőződésében, ugyanakkor az elkötelezett Olvasónak is érdekes információkkal szolgálhatnak majd az elkövetkezendő sorok. A leírások nem tartalmaznak kampányt, nem buzdít, nem próbál meg befolyással lenni.

Magyar Munkáspárt:

Világ proletárjai, egyesüljetek!

Alapítása: 1989. december 17.
Vezetője: Thürmer Gyula.
Ideológiája: Kommunizmus, marxizmus-leninizmus, euroszkepticizmus.

A Kádár-rendszer meghatározó (és egyetlen) pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) többsége az 1989-es rendszerváltás idején a reform-szocializmus (szociáldemokrácia) útja mellett határozta el magát, de a kisebbség ezt nem fogadta el, ezért a pártkongresszuson a kettészakadás mellett döntöttek. A szociáldemokrácia hívei létrehozták a Magyar Szocialista Pártot, míg a keményvonalas kommunisták, akik kiálltak a marxista út folytatása mellett a Magyar Szocialista Munkáspártba tömörültek. Az MSZMP kettészakadása nem egyenlő feltételek mellett valósult meg, az MSZP lett a korábbi állampárt hivatalos jogutódja, ezért a pártvagyont is a szocialisták örökölték, s nem a munkáspártiak. A Munkáspárt ezért gyakorlatilag mind pénzügyileg, mind pártszervezetileg a nulláról indult. Első lépésben a párt strukturális átalakítását valósították meg, eszmeileg pedig továbbra is elkötelezték magukat a marxizmus ideológiája mellett, és a kommunizmus történelmi hagyományainak fontosságát hangsúlyozták. A párt a munkások, a szellemi dolgozók, a parasztság és a nyugdíjasok érdekeit egyaránt próbálja képviselni, és tiszteletben tartja az alkotmányos rendet, s elfogadja a versengő többpártrendszert is, vagyis nem törekszik az egypárti diktatúra visszaállítására.

A Munkáspárt 1989-es alapításakor választotta elnökének Thürmer Gyulát, aki azóta is tisztségében maradt. A következő évi országos választásokon a Munkáspárt is megjelent, amely során 3,7 százalékot szerzett, amivel csupán 0,3 százalékkal maradt le a Parlamentbe jutásról. Az elkövetkező pár évben a fokozott kommunizmus-ellenes hangulat miatt heves támadások érték a szervezetet. 1990-ben a párttagok megtartották első Kádár-megemlékezésüket, ami azóta hagyománnyá vált, és minden évben megrendezésre kerül. 1991-ben Thürmer a pártérdeknek megfelelően a Szovjetunió fennállását és a szovjet kommunisták hatalomátvételét támogatta, mely attitűd egyáltalán nem kedvezett pártja hazai népszerűségének.

1994-ben a választásokon hasonló eredményt ért el, mint négy évvel korábban, ez úttal 3,2 százalékot. Ezt követően a Munkáspárt aktívabban lépett fel bizonyos közügyekben, így tiltakozott Magyarország NATO-csatlakozása ellen és az Észak-atlanti Szövetség Jugoszlávia bombázásai ellen is felszólalt. A következő, 1998-as választásokon szerzett 4,08 százalékával 1990-ben mandátumot szerzett volna az Országházban, de a választási küszöb (ami felett egy párt bekerülhet a Parlamentbe) a korábbi 4 százalékról 5 százalékra emelkedett, így a Munkáspárt változatlanul Parlamenten kívüli párt maradt. 2002-re sok szavazóját elvesztette és már csak 2,1 százalékot szerzett, ami ellenére az Európai Parlamenti választásokon is indult, ahol ennél is kevesebbet, 1,8 százalékot kapott.

2005-ben a kommunista szóval egészült ki a pártnevük (Magyar Kommunista Munkáspárt), egy törvénymódosítás következtében azonban ezt 2013-ban el kellett hagynia. 2006-ban a pártvezetés ellen fellépőket kizárták a Munkáspártból, akik megalakították saját szervezetüket: a Magyarországi Munkáspárt 2006-ot. Sok párttag csatlakozott az új szerveződéshez, ami pont a választások előtt jelentősen legyengítette az eredeti Munkáspártot, így 2006-ban csak 0,4 százalékot ért el, amivel az állami támogatás is elúszott, amit 1 százalékos küszöbtől kapnak a pártok. Ugyanakkor a Munkáspárt 2006 még csúfosabb eredményt ért el, 0,023 százalékot.

A Munkáspárt tehát 2006 óta önfenntartó, tagdíjak, adományok és kiadványok bevételeiből fedezi működését. 2008-ra rendezte sorait, új lendülettel vetette bele magát a közéletbe, és próbálta kiaknázni az internet adta lehetőségeket. 2009-ben az Európai Parlamenti választáson 0,96 százalékot ért el, 2010-ben a hazai mezőnyön pedig csak 0,11 százalékot szerzett, vagyis 5606 szavazója volt.

2012. szeptember 3-án Thürmer Gyula kihirdette a Munkáspárt új programját, melyben figyelemreméltó a nemzeti jelleg kifejeződése, felkarolása, ezzel háttérbe szorítva a kommunizmus internacionalizmusát. A program kiemelt figyelmet szentel az ország eladósodottságának, a társadalmi elszegényedésnek és a korrupciónak. A párt megadóztatná a gazdagokat és a külföldi vállalatokat, valamint korlátozná a bankok mozgásterét. A befolyó pénzeket munkahelyteremtésre, iskola- és egészségügyi reformokra fordítanák. A magyar mezőgazdaságot és a magyar ipart - ez utóbbit államosítással - felfejlesztenék. A kis- és középvállalatok támogatásával a biztosabb munkahelyek megteremtését várnák. A külpolitika terén az orosz és kínai kapcsolatok fokozását támogatják. Választójogi reformmal nem lenne Parlamentbe jutási küszöb, tehát a legtöbb induló párt mandátumhoz juthatna. Az országgyűlési képviselők jobb ellenőrzését és visszahívhatóságát valósítanák meg.

A 2014-es választásokon jobban szerepelt, mint négy évvel előtte, s kikerült ugyan a történelmi mélypontból, amibe 2010-ben esett, azonban a 0,57 százalékos eredménye még mindig igen távol áll a ’90-es évek „sikereitől”.

Centrum Párt:

Összefogás Magyarországért

Alapítása: 2001. december 21.
Vezetője: Szabó Lajos.
Ideológiája: Centrizmus, szociáldemokrácia.

A Centrum Párt alapkoncepciója szerint független kíván lenni a politikai bal- és jobboldaltól, és magát a középmezőnybe helyezve, egyforma távolságot tart a politikai oldalak és szélsőségek képviselőitől. A problémákra adandó válaszaiban és megoldási javaslataiban nem a politikai ideológiát helyezi előtérbe, hanem a szakmaiság szempontjából közelíti meg az adott kérdést. Meglátása szerint az eddigi választásokon győztes, majd kormányzó pártok, saját érdekeik és ideológiáik mentén irányították az országot, amit a Centrum nem helyesel.

A Centrum Párt 2002-ben a KDNP-vel közös listával indult az országgyűlési választásokon, ekkor 3,9 százalékot értek el, ami nem volt elég a Parlamentbe jutáshoz. 2006-ban már nem kívánt csatlakozni egyik párthoz sem, ezért önállóan indult, és határozott célja volt a Parlamentbe való bejutás, viszont csak 0,32 százalékkal végzett, amivel az állami támogatástól is elesett. 2010-ben és 2014-ben már jelöltet sem volt képes állítani, így nem vett részt a választásokon. 2010 májusától a párt elnöke Szabó Lajos.

Civil Mozgalom + Seres Mária Szövetségesei:

‚‚Inkább kevés oroszlán, mint sok nyúl’’

Alapítása: 2009. április 24.
Vezetője: Seres Mária.
Ideológiája: Harmadik út, centrizmus.

2008-ban Seres Mária egyik napról a másikra aláírásgyűjtésbe kezdett a parlamenti korrupcióhoz kapcsolódó képviselői költségtérítések csökkentése érdekében. Több mint hatszázezer aláírást sikerült összegyűjtenie, amivel háromszor túltejesítette a kötelezően elrendelendő népszavazáshoz szükséges aláírás-számot. A kérdés a következő lett volna:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járjon költségtérítés?"

Noha a Parlament elrendelte a népszavazás megtartását, a kormányzó MSZP módosította a képviselői költségtérítések szabályait, hogy összhangba hozza azt a feltett kérdéssel. Ennek eredményeként az Alkotmánybíróság a népszavazás kérdését értelmezhetetlennek nyilvánította, és elutasította. Noha a referendum elbukott, sikerként könyvelhető el, hogy civil kezdeményezésre az Országgyűlés módosította a képviselői juttatások törvényét, és eltörölte a képviselői költségtérítéseket.

A népszavazási kísérlet nagyarányú támogatottságán felbuzdulva Seres Mária 2009-ben  pártot alapított Civil Mozgalom néven, ami már indult is a következő (2010-es) választásokon. Ez úttal azonban nem járt olyan sikerrel, mint a korábbi aláírásgyűjtéskor, a párt csak 0,89 százalékot szerzett, ami negyvenötezer szavazót jelentett, a párt pedig így az állami támogatáshoz sem jutott hozzá.

A Civil Mozgalom kiáll a polgári érdekvédelem mellett, ellenzi a bürokrácia elburjánzását, s az emberi- és alkotmányos jogok tiszteletben tartását elsődleges fontosságúnak tartja. Szorgalmazza a nyilvánosság kiterjesztését, mivel fel kell tárni a társadalom különböző rétegeinek problémáit, kutatni kell ezeket, majd megoldani. Védené továbbá a magyar vállalkozásokat és gazdasági tevékenységet végző szervezeteket. Seres 2012-ben hangoztatta, hogy "ahogy eddig sem, ezután sem kívánunk a politikával megfertőzött szervezetekkel kapcsolatot építeni, különösen nem a parlamenti pártokkal, akik minden baj forrásai."

2013 májusában bővebb civil összefogással választási szövetséget hoztak létre, Seres Mária Szövetségesei (SMS) néven, amelynek központi magja a Civil Mozgalom volt. A 2014-es választásokon a Szövetség indult, de csupán 0,44 százalékot ért el, feleannyit, mint négy évvel korábban. Ugyanebben az évben az Európai Parlamentbe is megpróbáltak bejutni, de a 0,4 százalékos eredményükkel ez sem sikerült.

Zöld Baloldal Párt:

Van más alternatíva!

Alapítása: 2009. március 1.
Vezetője: Trasciatti Attila.
Ideológiája: Feminizmus, környezetvédelem, marxizmus.

A Zöld Demokraták 2009-es névváltoztatásával jött létre a Zöld Baloldal Párt. A párt szembehelyezkedik a nemzetközi politikát és gazdaságot meghatározó neoliberalizmus eszméjével és módszereivel, valamint a tőkés-kapitalista gazdaságpolitikával sem ért egyet. Úgy hiszi, hogy a magyar államnak alapjövedelmet kellene biztosítania minden állampolgárának. Magyarországnak ki kellene lépnie a NATO-ból, amely szervezet létét is ellenzi. A zöldek támogatják Európa atomfegyvermentes övezetté való válását.

Érdekesség, hogy a párt alapszabálya engedélyezi a "kettőstagságot", így több Zöld Baloldal párttag a Munkáspárt 2006-nak is a tagja. A párt 2010-ben indult az országos választásokon, ami során 1400 szavazatot tudott csak összeszedni, ami 0,03 százalékot jelentett számára. 2014-ben önállóan nem indult a választásokon, működése és életképessége kérdéses.

Összefogás Párt:

Biztonság. Bizalom. Boldogulás.

Alapítása: 2009. november 17.
Vezetője: Szepessy Zsolt.
Ideológiája: Harmadik Út, "szociális alapú" parlamentáris demokrácia.

Az Összefogás Párt önmagát egy "problémamegoldó" pártnak titulálja. Nézete szerint a társadalom politikai erővel rendelkezik, a többségi akarat kifejezésére pedig a civil összefogás a válasz. A politikai döntéshozatalba a civil társadalom nagyobb arányú beleszólását kívánja elérni, diktátumok helyett a közmegegyezést támogatja.

Egyedi ötlete volt az ún. "szociális kártya" programja, mely lényege, hogy a segélyben részesülők a támogatásuk 60 százalékát kártyára, míg a fennmaradó 40 százalékot készpénzben kapnák, amivel kivédhető, hogy a segélyt ne költsék egészségromboló termékekre. A szociális kártya hosszú távú célja a segélyből élők felzárkóztatása és a társadalomba való visszaintegrálása. Az Összefogás Párt eltökélt szándéka volt népszavazásra bocsátani a szociális kártya ügyét, a kérdés így szólt:

„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés a vonatkozó jogszabályok módosításával az egész országra kiterjessze, és egységesen kötelezővé tegye a szociális kártya rendszerét, annak érdekében, hogy az adófizetők által befizetett adóból kifizetett segélyeket ne lehessen alkoholra, cigarettára és uzsorára elkölteni?”

Az Országos Választási Bizottság elutasította a beadványt, mivel szerinte nem egyértelmű a "szociális kártya rendszere" kifejezés, s noha országos szinten a kezdeményezés megbukott, Monokon, Újkígyóson és Hatvanban bevezették a szociális kártyát, és több helyhatóság is érdeklődését fejezte ki a rendszer iránt.

Az Összefogás Párt először a 2010-es parlamenti választásokon mérettette meg magát, de csak 0,05 százalékot ért el. A 2014-es választás előtt konfliktusba került az Összefogás (MSZP, DK, Együtt, PM, MLP) választási szövetséggel, a párt feljelentést tett név-, szlogen- és védjegylopásért, ezért a Mesterházy Attila vezette Összefogás Kormányváltásra cserélte elnevezését. A választáson az Összefogás Párt megduplázta ugyan szavazói számát (6192 fő), de ez még mindig csekély eredménynek számít (0,14 százalék).

2015 januárjában Szepessy Zsolt pártelnök népszavazási kezdeményezést adott be a vasárnapi zárva tartásról, amit az OVB elutasított, fellebbezett, de időközben a kormány eltörölte a vonatkozó törvényt.

Szociális Unió

Több, mint egy párt

Alapítása: 2010. október 3.
Vezetője: dr. Szili Katalin.
Ideológiája: Tradicionalizmus, szociáldemokrácia, környezetvédelem.

A párt története összefonódik alapítójának, Szili Katalinnak, volt MSZP-s politikusnő pályájával. Szili Katalin 1983-tól a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), majd a párt felbomlását követően 1989-től 2010-ig az MSZP tagja, 2002 és 2009 között pedig az Országgyűlés elnöke volt.

Szili Katalin egyre kevésbé tudott Gyurcsány Ferenc politikájával azonosulni, s mind jobban eltávolodott az MSZP politikai irányvonalától. 2009-ben lemondott a házelnöki tisztségéről, hogy a szocialista párt ügyeivel foglalkozhasson. A 2010-es országos választásokon Szili Katalin még az MSZP színeiben került be a Parlamentbe, de már akkor kifejezte ellenérzéseit az iránt, hogy Gyurcsány Ferenc a pártlista 4. helyén kapott helyet, s az MSZP hirdette megújulást nem tartotta megvalósultnak, lévén, hogy kevés új személy bukkant fel a párt választási listáján.

2010 nyarán Szili megalapította a Szövetség a Jövőért Mozgalmat, október 3-án pedig híveivel létrehozta a Szocialista Unió nevezetű pártot. Másnap kilépett az MSZP-ből, annak parlamenti frakciójából, és 2014-ig függetlenként politizált tovább a Parlamentben. A Szociális Unió megcélozza többek között egy új nemzetgazdaság felépítését, megoldást kínál a mélyszegénység problémájára és egy hatékony fogyasztóvédelem kiépítését kívánja megvalósítani.

2013-ban létrejött a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt programszövetség, amelynek magszervezete a Szociális Unió lett. A 2014-es választásokon a Szociális Unió nem indult önállóan, helyette a KTI, de nem jutott be az Országgyűlésbe (0,22 százalék).

Jólét és Szabadság Demokrata Közösség

"A nép jóléte a legfőbb törvény."

Alapítása: 2011. április 8.
Vezetője: Sass László.
Ideológiája: Konzervativizmus.

A JESZ az MDF utódpártja. A szervezet (közösség) úgy véli, hogy az 1989-es események felváltották a politikai diktatúrát, de helyére "egzisztenciális diktatúrát" emeltek, amiben a szakértelem és tudás háttérbe szorul, és a párthűség válik a meghatározóvá. A korrupció e korban igen elterjedt és az ország folyamatosan lecsúszóban van. Az 1989 előtti sajtódiktatúrát a "véleménydiktatúra" váltotta fel, amiben az emberekre kényszerítik az ideologikus nézeteket, amivel kettészakítják a társadalmat, ami céljuk is a vezetőknek, vagyis a társadalom erejének a leredukálása.

A JESZ nem is pártként, hanem közösségként tekint önmagára. A szervezet bevonja a tagjait és másokat is a döntésekbe, a szakértelem és tudás az elsődleges számára. Első megnyilvánulása ennek, amikor a párt logójának a megtervezésére országos pályázatot írtak ki. Másrészt bevezették az "e-demokráciát", ami azt jelenti, hogy az összes tag kifejezheti saját véleményét a közösségi ügyek kapcsán.

A párt a mai napig küzd az utolsó MDF mandátumért, amit Bokros Lajos tulajdonol és nem hajlandó lemondani róla, továbbra is az MDF nevét használva munkálkodik Brüsszelben, az Európai Parlamentben, noha a JESZ levédette az MDF nevet.

A párt 2011-es megalakulásával még nem indult országos választásokon, ezért első megmérettetésére 2014-ben kerülhet sor, amivel kiderül, hogy az MDF-et, mint elődjét túlszárnyalja e vagy alatta teljesít?

Modern Magyarország Mozgalom

Itthon, Európában.

Alapítása: 2013. április 21.
Vezetője: Bokros Lajos.
Ideológiája: Konzervativizmus.

Bokros Lajos, a MOMA alapítója úgy véli, hogy 2014-ben az autoriter jellegű rendszer, illetve az európai fejlődési út közötti választásra kerül sor. Pártja az utóbbit hivatott képviselni, a klasszikus európai értékek követésével.

A párt alapítói körében a volt MDF-es politikusok dominálnak. A MOMA céljai között szerepel a szabadságjogok érvényesítése, a demokrácia és a jogállam helyreállítása, a szabadpiac támogatása, a lelkiismereti és sajtószabadság visszaállítsa, a nemzeti összetartozás erősítése, valamint az európai integráció melletti kiállás.

A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt

A Haza pártja

Alapítása: 2013. augusztus.
Vezetője: Kásler Árpád.
Ideológiája: Patriotizmus, nacionalizmus, antiglobalizmus.

A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt valójában a Rendszerváltó Mozgalom Párt névváltoztatásából alakult meg 2013 augusztusában, vezetője Kásler Árpád lett. A párt a devizahitel adósságba került emberek érdekvédő szervezete, de célja, hogy az eladósodás állami szinten is csökkenjen. El akarja érni az ország „valódi rendszerváltását”, amit új nemzeti alkotmánnyal kíván legitimálni, mely alapjának a Horthy-kori jogrendet tekinti. Magyarországot független, önellátó és hagyománytisztelő országgá kívánja alakítani, amely állampolgárai számára biztosítani tudja a tisztes megélhetést és boldogulást.

A párttá válásukat követően, 2013. augusztus 19-én tömegdemonstrációt szerveztek Budapesten, amelyet „Nemzetgyűlésnek” neveztek. Augusztus 20-án a devizahitelesek problémáira elfogadott határozataikat be kívánták juttatni a Sándor-palotába, Áder Jánoshoz köztársasági elnökhöz, de nem jártak sikerrel, ezért ülősztrájkba kezdtek az Astoria kereszteződésben, amivel leállították az arra haladó közúti forgalmat. Néhány óra múlva a tüntetők békésen elvonultak. A megmozdulással a párt országos ismeretségre tett szert, és a 2014-es választásokon noha csak 0,47 százalékot ért el, a hatodik legtöbb szavazatot kapott párttá vált.

Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt

Párturalom helyett civil demokráciát!

Alapítása: 2013. szeptember 12.
Vezetője: dr. Szili Katalin
Ideológiája: Kereszténydemokrácia, nemzeti konzervativizmus, szociál-konzervativizmus, környezetvédelem.

A KTI egy 2013-ban létrejött középpárti programszövetség, amit kisebb pártok és civil szervezetek hoztak létre a 2014-es választásokra. A szövetséget alapító szervezetek között találjuk többek között a Szili Katalin vezette Szociális Uniót, valamint a Centrum Pártot.

A keresztény, tradicionális és konzervatív elemekkel átitatott szövetség elkötelezett a modern demokrácia és az európai értékek felé. A KTI felvállalja a nemzeti érdekek képviseletét, a szociális problémák kezelését és a környezetei fenntarthatóság elősegítését. Kiemelt célja a társadalmi esélyegyenlőség megteremtése, valamint egy olyan politikai kultúra létrehozása, amivel egy nyitott és élhetőbb társadalmat érhetünk el.

A 2014-es országos választásokon csupán 0,22 százalékot szereztek. A szövetség vezetője, Szili Katalin 2015-től miniszterelnöki megbízott.

Zöldek Pártja

Megújult energiánkkal a fenntartható jövőért

Alapítása: 2014. január 30.
Vezetője: Ács László.
Ideológiája: Környezetvédelem, zöldmozgalom.

A zöldek már 2006-ban is indultak az országos választásokon, ám kevés sikerrel, ami után pártjuk elenyészett. 2013-ban restaurálták a szervezetet és 2014 elején újraalakultak, Zöldek Pártja néven.

A párt távlati célja Magyarország környezeti fenntarthatóságának a megteremtése. Ennek első lépése lenne a magyar társadalom környezettudatosabbá tétele, ami érdekében a politika felé is orientálódniuk kell. A Zöldek Pártja a civil szférából nőtt ki és kapcsolata a civil mozgalmakkal – mint az ún. Zöld Mozgalommal - máig erős. A zöldek a civil szervezetek támogatásával indulnak a 2014-es választásokon, hogy a Parlamentbe jutással még hangsúlyosabbá tegyék üzenetüket.

„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés a vonatkozó jogszabályok módosításával az egész országra kiterjessze és egységesen kötelezővé tegye a szociális kártya rendszerét, annak érdekében, hogy az adófizetők által befizetett adóból kifizetett segélyeket ne lehessen alkoholra, cigarettára és uzsorára elkölteni?”
 

Téma: Magyar politikai pártok III. rész - A Parlamentbe be nem jutottak

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása