Magyar politikai pártok I. rész - A jelen Parlament pártjai

2012.01.31 18:51

Frissítve: 2014. április 6-a uán.

A politika körülvesz minket, valamennyiünket érint, és a legtöbbünk figyelemmel kíséri a politikai történéseket, foglalkozik vele, esetleg műveli is. A politikai pártok nézeteinket, identitásainkat, minket képviselnek. Számuk sosem fog ritkulni, inkább gyarapodik, hiszen különbözőek vagyunk, érzelmek sokasága köt minket össze, s melyek szét is választhatnak bennünket. A politikai pártok identitást adhatnak, összetartozás-tudatot generálhatnak, de ellentéteket és gyűlöletet is szíthatnak közöttünk. Rajtunk áll, hogy engedünk ennek, vagy ellenállunk neki, de egy biztos: a politikát sosem zárhatjuk ki az életünkből.

Fontosnak tartom kiemelni, hogy az alábbiakban bemutatott pártok sorrendje NEM preferencia-sorrend, amit NEM befolyásolt semmilyen politikai nézet, párt-szimpátia, nincs a sorok között rejtett üzenet, bátorítás, buzdítás, kampány, stb. A sorrendet szigorúan a 2014-es parlamenti választáson elért eredmények alapján alakítottam ki, vagyis, hogy az adott párt országosan hány százalékot ért el a választáson. 

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

Magyarország nem hagyja magát!

Alapítása: 1988. március 30.
Vezetője: Orbán Viktor.
Ideológiája: Konzervativizmus, nemzeti konzervativizmus, kereszténydemokrácia.
Magyar Parlamentben: 1990-től. Jelenleg 117 képviselővel.
Európai Parlamentben: 2004-től. Jelenleg 11 képviselővel.
Kormányzás: 1998-2002. / 2010-től.

Az 1988-ban alapított liberális-radikális Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) aktív szereplője volt az 1989-es demokratikus átmenetnek. Az 1990-es első szabad választáson 8,95%-al került be a Parlamentbe. Néhány év múlva a jobboldali konzervativizmus felé kezdett orientálódni, amiért többek elhagyták a pártot. Az útkeresés nem kedvezett a Fidesz támogatottságának, 1994-ben 7,7%-os eredményt ért el a választásokon. 1995-től, mint Fidesz - Magyar Polgári Párt, magabiztosan növelte népszerűségét és az MDF-fel összefogva az MSZP-SZDSZ baloldali blokkal szemben egy konzervatív polgári alternatívát kínált a választópolgároknak. Az 1998-as választáson az MSZP 34,7%-ot míg a Fidesz 29,2%-ot szerzett, ám az MDF-fel és a FKgP-vel létrejött koalíciójának köszönhetően a fiatal demokraták alakíthattak kormányt. Orbán Viktor első miniszterelnöksége alatt csökkent az államadósság, az infláció, a munkanélküliség és növekedtek a reálbérek.

2002-ben a Fidesz-MDF szövetség a szavazatok 48,7%-át szerezte meg, de az ellenzéki MSZP-SZDSZ páros 50% felett teljesített, amivel leváltották a Fidesz-kormányt. A vereséget követően a Fidesz újabb átalakuláson ment keresztül, amikor létrehozta a Magyar Polgári Szövetséget, amely egyesítette a konzervatív jobboldalt, a pártvezetés pedig centralizálódott, Orbán Viktorral az élén.

A Fidesz erős és aktív ellenzéki szereplővé vált, ám 2006-ban ismét választást veszett (42,5%-al), amely dátum a KDNP-vel kötött koalíciójának nyitánya. A 2006. májusi őszödi beszéd után a Fidesz még erőteljesebben kezdett fellépni az MSZP ellen, s ahogy a szocialisták támogatottsága csökkent, úgy növekedett a Fidesz népszerűsége. A 2009-es EP választások eredménye jelzésértékű volt: a Fidesz a szavazatok 56,36%-át szerezte meg.

2010-ben az „Itt az idő!” szlogennel a Fidesz-KDNP nagy fölénnyel, 52,73%-al győzedelmeskedett az országgyűlési választáson, és a parlamenti helyek 2/3-át tudhatta magáénak. Az ország miniszterelnöke Orbán Viktor, köztársasági elnöke Schmitt Pál lett (2012 óta a Fidesz volt alelnöke, Áder János a magyar államfő).

A jobboldali győzelmet követő kezdeti eufória után következtek a társadalmat és a nemzetközi közösséget is megbotránkoztató intézkedések. A 2011 tavaszán elfogadott, majd többször módosított új alkotmány (Alaptörvény) megszövegezéséből kizárták az ellenzéket. A kormány 2012-től új választójogi törvényt fogadott el, a kritikusok szerint ez a Fidesz érdekeinek kedvez, amivel sikerül megtartania a 2/3-os többségét a Parlamentben.

Belföldön és külföldön is ellenérzést szült a 2010. decemberi médiatörvény, amely kapcsán a sajtószabadság csorbítását rótták fel a kormánynak. A 2013. júliusi trafiktörvénnyel szemben - amely létrehozta a kizárólagos dohányárusítás jogát birtokló Nemzeti Dohánybolt-hálózatot - erős társadalmi bírálat fogalmazódott meg: korrupció gyanúja, kiskereskedők tönkretétele.

A második Orbán-kormány gazdaságpolitikája nem ért el áttörő sikert a négy év alatt, habár a Fidesz-propaganda ezt máshogy ítéli meg. A romokban heverő magyar gazdaságot nem sikerült stabilizálni, amire a kormány elhibázott gazdaságpolitikai lépései mellett a lassú nyugat-európai növekedés és az exportpiacok stagnálása is kihatott. A közép-kelet-európai államok gazdasági fejlődése megelőzte a magyar bővülést, ám 2013-2014 fordulóján a hazai gazdaság is enyhe növekedésnek indult.

2013 második felétől a Fidesz is a választásokra készülődött. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a három, egymást követő rezsicsökkentés a tömegek szavazatát volt hivatott biztosítani. A társadalom felé nyújtott gesztus volt ez, akárcsak a 4-es metró 2014. március 28-ai átadása.

2014. április 6-án tesztelésre került az új választójogi törvény. A parlamenti helyek száma, 386-ról, 199-re csökkent. E szám több mint felét az egyéni jelöltek adják, ahol a Fidesz köztudottan kedvezőbb eredményt ér el, mint az ellenzék. Ez 2014-ben sem történt másként: a Fidesz-KDNP az egyéni helyek 90,5%-át szerezte meg, országosan viszont 45,23%-ot kapott. Habár 50% alatti eredménye született, újfent megszerezte a parlamenti helyek 2/3-át, köszönhetően az új szabályozásnak. Mindazonáltal a 2014. májusi EP választáson elért 51,48%-os eredménye nem vitatható.

A Fidesz mindinkább az egypárti kormányzás felé halad, a 2/3-os többséggel önhatalmúlag módosítja Magyarország jog- és alkotmányrendszerét, amivel sérti a demokratikus kormányzás elvét. A Fidesz ideológiailag is változáson esett át: eltávolodott a polgári demokratikus értékektől és a nemzeti-keresztény konzervatívizmus eszméjét részesíti előnyben. A kormánykoalíció viszont a mai napig nagy támogatást élvez, amihez a baloldal szétesése is hozzájárul, hiszen a magyar politika palettáján nincs egy olyan erővel bíró alternatíva, amely úgy egyesíthetné a tömegeket, mint a Fidesz.

Magyar Szocialista Párt

Esély a változásra, remény mindenkinek!

Alapítása: 1989. október 9.
Vezetője: Molnár Gyula.
Ideológiája: Szociáldemokrácia.
Magyar Parlamentben: 1990-től. Jelenleg 30 képviselővel.
Európai Parlamentben: 2004-től. Jelenleg 2 képviselővel.
Kormányzás: 1994-1998. / 2002-2010.

A Magyar Szocialista Párt az egykori állampárt, a marxista-leninista Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként jött létre, 1989 őszén. A rendszerváltás pillanatában az MSZP nem örvendett nagy népszerűségnek, ennek ellenére 10,9%-al bejutott az első demokratikusan megválasztott Parlamentbe. A rendszerváltás és a jobboldali kormánykoalíció nem „hozta el” a sokak által áhított jólétet, mire az emberek nosztalgiával kezdtek visszagondolni a régi rendszerre. E hangulat kedvezett a szocialistáknak, akik 1994-ben megnyerték a választást (33%), s az SZDSZ-szel alkotott koalícióval a parlamenti helyek 2/3-át birtokolhatták. Horn Gyula kormánya hozzáfogott a szabad piaci feltételek megteremtéséhez, de a privatizáció és a gazdaság megnyitása negatívan hatott az életszínvonalra, az 1995-ös Bokros-csomag pénzügyi kiigazítás programja pedig tovább súlyosbította a helyzetet. A vezetés szociális támogatások felkínálásával próbált úrrá lenni a kegyvesztettségen, ám az MSZP 1998-ban választási vereséget szenvedett (32,25%).

Ellenzékként a szocialisták igyekeztek rávilágítani az Orbán-kormány hibáira, s 2002-ben a „nagy ígértek” kampányukkal (béremelés, 13. havi nyugdíj) meggyőzték a választók többségét és nyertek (42%). Medgyessy Ferenc az SZDSZ-szel együtt alakított kormányt, amely szövetség 2004-re megroppant, Medgyessy távozását és Gyurcsány Ferenc színre lépését eredményezve.

2006-ban az MSZP 43,21%-kal ismét megnyerte a választásokat, s az SZDSZ-szel megalakult a második Gyurcsány-kormány. Gyurcsány miniszterelnökségével gazdaságpolitikai irányváltás kezdődött, elvetették az előző kormányok hitelekből táplált intézkedéseit és a valós gazdasági fejlődésre helyezték a hangsúlyt. A neoliberális gazdaságpolitika eszközeivel (megszorítások, kiadások csökkentése, áfaemelés, új adók) csökkent az államháztartási hiány, ugyanakkor emelkedett az infláció és lassult a gazdasági növekedést. Az új irány az életszínvonal romlásával járt és az MSZP népszerűtlensége a Fidesz malmára hajtotta a vizet. Ebben a helyzetben érte Magyarországot a 2008-as globális pénzügyi válság, amely kezelésére Gyurcsány Ferenc kidolgozta 12 pontos javaslatát, ami újabb megszorításokat és nemzetközi hitelfelvételt jelentett. Az elhibázott gazdaságpolitikai intézkedések és Gyurcsány őszödi beszéde 2006 őszétől országos tüntetéseket eredményezett. A Fidesz a megmozdulások élére állt, előrehozott választásokat követelve, de a kormány 2009-ig kitartott.

Gyurcsány, egy évvel a választások előtt lemondott, s helyét Bajnai Gordon szakértői kormánya vette át. Bajnai nem tudott e rövid idő alatt érdemi reformokat bevezetni, az MSZP hatalomhoz való ragaszkodása pedig tovább tüzelte a társadalom ellenszenvét. Az EP választások jelzésértékűek voltak: a szocialisták 2004-ben 34,3%-ot, míg 2009-ben csupán 17,37%-ot szereztek. Vereségük 2010-ben vált teljessé, amikor az országos választásokon a húsz százalékot sem érte el a párt (19,3%). A szocialisták támogatottsága gyakorlatilag a felére csökkent a 4-5 évvel azelőtti eredményekhez képest.

Mesterházy Attilának, az MSZP új elnökének nehéz feladat jutott osztályrészül: újra el kellett nyernie a választók bizalmát. Mindazonáltal az Orbán-kormány támogatottsága kitartott, Mesterházy pedig nem rendelkezett olyan karizmával, amellyel tömegeket győzhetett volna meg a Szocialista Párt számára. Ráadásul 2010 után új pártok osztották meg a politikai baloldalt. 

Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a Fidesszel szemben az MSZP egyedül nem lesz képes választást nyerni, ellenben egy baloldali összefogással siker érhető el. A szocialisták mindenképpen vezető szerepet kívántak betölteni az összefogásban, fenntartva a miniszterelnök jelölés jogát is. A konzultációk elhúzódtak, s csak 2014 januárjában egyeztek meg arról, hogy az MSZP választási szövetséget alkot az Együtt-PM-mel, a DK-val és a Liberálisokkal. A „Kormányváltás” elnevezésű koalíció viszont csúfosan leszerepelt a választáson, a szavazatok csupán 25,57%-át szerezte meg. Az MSZP kudarcát súlyosbította a májusi EP választás, amin 10,9%-kal a harmadik helyre, a Jobbik mögé került. Mesterházy lemondott, s a júliusi tisztújításig Botka László látta el a pártelnöki teendőket, amikor megválasztásra került Tóbiás József.

Az MSZP kormányok hibái és a vezetés makacssága extrém módon megerősítette a magyar szélsőjobboldalt, amely jelenségre a szocialisták nem tudtak kellőképpen reagálni. Az MSZP hibát követett el akkor is, amikor felöltötte az „elit/értelmiségi párt” szerepét. A szocialisták szinte csak a fővárosban és a nagyobb városokban vannak jelen, míg a vidéket „átadták” a Jobbiknak. Nem képesek úgy megszólítani az egyszerű embereket, mint a szélsőjobboldal, a vidéki lakosság számára az MSZP mondanivalója pedig nem több, egy nehezen értelmezhető üzenetnél.

Egyértelmű, hogy az MSZP azonnali és átfogó reformokra szorul, s amennyiben el kívánja kerülni a párt teljes erodálódását, újra meg kell találnia a közös hangot a választópolgárokkal.

Jobbik Magyarországért Mozgalom

A jövőt nem lehet megállítani!

Alapítása: 2003. október 24.
Vezetője: Vona Gábor.
Ideológiája: Nemzeti radikalizmus, nacionalizmus, anticionizmus, euroszkepticizmus, antiglobalizmus, antikommunizmus.
Magyar Parlamentben: 2010-től. Jelenleg 23 képviselővel.
Európai Parlamentben: 2009-től. Jelenleg 3 képviselővel.
Kormányzás: Soha.

Az 1999-ben alapított Jobboldali Ifjúsági Közösségből 2003-ban jött létre a Jobbik Magyarországért Mozgalom. A MIÉP által a magyar szélsőjobboldalon hagyott politikai űrt a Jobbik több mint sikeresen töltötte ki, és vált a radikális jobboldal vezető erejévé. A párt ideológiájára jellemző a hagyományőrzés, a konzervativizmus, a nacionalizmus és a nemzeti-kereszténység, míg módszereiben a radikális utat választotta.

2006-ban a MIÉP-pel együtt indult a választásokon (MIÉP-Jobbik a Harmadik Út), de nem sikerült parlamenti helyet szereznie (2,2%). 2006 végétől Vona Gábor vette át a Jobbik elnöki tisztségét, 2007-ben pedig nyilvánosságra hozták a párt Bethlen Gábor-programját: államosítások, a privatizáció felülvizsgálata, bevándorlás korlátozása, kötelező erkölcs- vagy hittanoktatás, a "cigánybűnözés" megállítása, stb. A Jobbik újraélesztette a "cigánybűnözés" fogalmát, amiért több oldalról is támadások érték, de militarista jellege is a felé irányuló kritikákat erősítette. A 2007-ben Vona Gábor vezetése alatt felállított Magyar Gárda egyfajta pártmilíciára hajazott, amit a magyarság fizikai, lelki és szellemi védelmére hozták létre. 2009 nyarán a Fővárosi Ítélőtábla feloszlatta a szervezetet, viszont pár napra rá megalakult a hasonló alapokon nyugvó és ma is aktív Új Magyar Gárda.

2009-ben aratta első nagy győzelmét, amikor 14,77%-ot szerzett az Európai Parlamenti választáson. Kommunikációjában a „Harmadik Erőként” határozta meg önmagát, de hamar céljává tette az MSZP megelőzését („legyőzését”). 2010-es „Radikális változás” nevű programjában az alapcélok újakkal egészülte ki: a "politikusbűnözés" megfékezése, politikusi álláshalmozás tilalma, közbiztonság erősítés, devizahitelesek helyzetének segítése, stb.

A 2010-es országos választáson a Jobbik 16,67%-os eredményével egyértelműen az ország harmadik legerősebb pártja lett. A radikális megnyilvánulásai 2010 után lecsökkentek, s a Parlamentbe kerülésével egyfajta konszolidáció vette kezdetét. Ebből látszik, hogy míg a szocialista kormányokkal határozottan szembe helyezkedett, addig az Orbán-kormánnyal sok tekintetben kerüli a komolyabb konfrontációt. Emellett erősödött a párt cionizmus ellenessége, a holocaustra emlékező Élet Menetével szemben került megrendezésre a Magyar Élet Menete, s bár a rendezvény éle inkább a Fidesz-kormány felé hajlik, az elnevezése mindenképpen sokatmondó.

A 2014-es Jobbik kampány egy teljes arculatváltást mutatott be. Visszafogott a radikalizmusából, s inkább a tradíciókra, a családcentrikusságra és a biztonságra helyezte a fő hangsúlyt. A vidéki lakosság körében nagy népszerűségre tett szert, míg a 2013-ban alapított Magyar Tavasz Mozgalommal a fiatal szélsőjobboldali gondolkodású értelmiséget próbálta összefogni. A Jobbik évek óta próbál az MSZP-n felülkerekedni és a baloldal eróziója miatt nagy reményeket táplált az áprilisi országgyűlési választással kapcsolatban, ám csalódnia kellett. 20,3%-ával ismét a harmadik helyen végzett, a májusi EP választást viszont sikernek könyvelte el, hiszen 14,67%-ával megelőzhette az MSZP-t, ezzel a Fidesz mögött a második legtöbb szavazatot kapott párt lett. Ennek ellenére talán nem a Jobbik erősödése, hanem az MSZP gyengülése eredményezhette a hőn áhított második helyet.

A 2014-es választások megmutatták, hogy a Jobbik támogatottsága enyhén növekszik, de társadalmi és politikai ereje gyakorlatilag stagnál. A Jobbik vezetésének döntenie kell, hogy milyen úton halad tovább, annak érdekében, hogy érdemben növelhesse szavazóbázisát. A baloldal időközbeni megújulása pedig egyáltalán nem kedvezne a Jobbik érdekeinek.

Kereszténydemokrata Néppárt

Több fényt!

Működése: 1943-1949. / 1956.
Újraalapítása: 1989. március 10.
Vezetője: Semjén Zsolt.
Ideológiája: Kereszténydemokrácia, konzervativizmus.
Magyar Parlamentben: 1990-1998. / 2006-tól. Jelenleg 16 képviselővel.
Európai Parlamentben: 2009-től. Jelenleg 1 képviselővel.
Kormányzás: 1990-1994. / 2010-től.

A Kereszténydemokrata Néppárt az ún. történelmi pártjaink sorába tartozik. Eredetileg 1943-ban a keresztény értékek védelmére hozták létre. 1945-től Demokrata Néppártként ismert. A párttagok, érthető okokból a nácik üldöztetésének voltak kitéve, de a kommunisták sem kímélték a vallásos alapokon nyugvó szervezetet. A világháború után a magyarországi pártok felszámolását a kereszténydemokraták sem kerülhették el, 1949-ben a DNP megszűnt, habár 1956-ban öt napra újraalakult, tartósan 1989-ben szervezték újra.

1990-ben 6,46%-al bekerült az első demokratikus Parlamentbe, s az MDF-fel és az FKgP-vel koalícióban kormánypárttá vált. Az 1994-es a választáson 7,03%-ot szerzett, s ellenzéki oldalról politizált tovább. 1995-től a Fideszhez és az MDF-hez kezdett közeledni, ám 1996-ban a belső hatalmi harcok és pereskedések szétzilálták a pártot, több politikusa az MDF-nél és a Fidesznél folytatta karrierjét.

A KDNP 2002-ben tért magához, de vezetői már a Fidesz felé is elköteleződtek, mely párt színeiben juthattak parlamenti mandátumhoz. A Fidesz-kötődés erősödött és 2006 óta a két párt együtt indul a választásokon. A Fidesz előretörésével garantált a kereszténydemokrata politikusok magyar és európai parlamenti jelenléte, Semjén Zsolt KDNP pártvezető pedig 2010 óta tölti be a miniszterelnök-helyettesi tisztet.

Közel húsz év alatt a KDNP olyannyira szimbiózisba került a Fidesszel, hogy kérdésessé vált a párt önállósága. A KDNP szervezetileg ugyan független a Fidesztől, de a két párt identitása és céljai szinte teljesen lefedik egymást. Folyamatosan visszatérő probléma az ún. kettős tagság, vagyis, hogy a legtöbb KDNP párttag egyszerre a Fidesz tagja is, a KDNP vezetése viszont nem kíván ezen változtatni. Nem lenne logikus döntés a Fidesztől való eltávolodás sem, hiszen valószínűtlen, hogy a KDNP támogatottsága 5% feletti lenne, tehát önállóan nem lenne képes bejutni a Parlamentbe. A KDNP tehát az Országgyűlés legaránytalanabbul felülreprezentált pártja. A szövetség megtartása mellett szól, hogy ezáltal a kormány két frakciócsoportot alakíthat, így kétszer hallathatja hangját a különböző ügyekben.

A KDNP minden bizonnyal a jövőben is a magyar politika színpadán fog maradni, mint a Fidesz szatellit pártja. A Fidesz a vallásos közösségekben is népszerűségnek örvend, ezért a KDNP nem tudná sikeresen kijátszani a vallásos kártyát a választásokon, más eredeti karakterrel pedig nemigen rendelkezik.

Lehet Más a Politika

Amit meg tudunk mérni, azon változtatni is tudunk.

Alapítása: 2009. február 26.
Vezetője: Schiffer András és Szél Bernadett.
Ideológiája: Zöldpolitika, harmadik utasság.
Magyar Parlamentben: 2010-től. Jelenleg 5 képviselővel.
Európai Parlamentben: 2014-től. Jelenleg 1 képviselővel.
Kormányzás: Soha.

A 2009-ben alapított Lehet Más a Politika talán a legösszetettebb ideológiával rendelkező magyarországi párt. Egy, a liberális és konzervatív eszmékből építkező, ugyanakkor a globalizációkritikára (multiellensség) is nyitott zöldpártról beszélhetünk. Az LMP választ próbál adni a környezetvédelmi, a képviseleti demokrácia minőségét érintő és a társadalmi igazságosság kapcsán felmerülő kérdésekre, miközben határozottan fellép a politikai korrupció ellen.

Párttá szerveződését követően a 2009-es Európai Parlamenti választásokon a Humanista Párttal közösen indult. 2,6%-os eredményükkel nem jutottak mandátumhoz, de megelőzték az SZDSZ-t, amit az LMP győzelemként könyvelt el. A kampányidőszakban felszólaltak a kampánypénzek takarékosabb felhasználása érdekében, illetve egy limit megállapítására tettek javaslatot, amit a Fidesz is támogatott, a kezdeményezés mégis eredménytelen maradt.

2009 végén az LMP a magyar országgyűlési választásokra való felkészülésekor a nyílt kampányszámla bevezetését javasolta, amivel az állampolgárok egyértelműen láthatnák a pártok kampányra fordított kiadásainak összegét. Felvetésüket a többi párt nem támogatta, ennek ellenére az LMP, ha egyedül is, de megvalósította az ötletet saját kampányára vonatkozóan.

A 2010-es választáson, alig egy éves fennállását követően 7,48%-al parlamenti párttá vált. Az LMP megalakulásától kezdve hangoztatta távolságtartását mindkét nagy párttól, ti. a Fidesz-től és az MSZP-től, s nem kívánja egyiket sem „hatalomra segíteni”, vagy érdekből segíteni. Az LMP önállóan, saját elvei és érdekei mentén kíván politizálni, amit a mai napig tart.

A 2012-ben formálódott Együtt 2014 szervezet, majd párt a baloldal egyesítésében látta a Fidesz legyőzésének egyetlen módját és várható volt, hogy az LMP-t is felkérik a csatlakozásra. A válaszadás két ellentétes véleményben öltött testet, ami a párt megosztottságához vezetett. Schiffer András az LMP szellemiségéhez híven az összefogástól való távolmaradást, míg Jávor Benedek a kezdeményezéshez való csatlakozást támogatta. 2013 januárjában az LMP a Schiffer féle álláspont mellet döntött, mire a Jávor vezette Párbeszéd Magyarországért Platform kilépett az LMP-ből, s hamarosan önálló pártként csatlakozott az Együtt 2014-hez. A pártszakadás meggyengítette az LMP-t, parlamenti frakciója is felbomlott.

A pártot ért megrázkódtatás után érkezett el 2014, a választások éve. Áprilisban az országgyűlési választáson 5,34%-al az LMP parlamenti párt maradhatott, s a májusi EP választáson elért 5,04%-ával az Európai Parlamentbe is küldhetett egy képviselőt. Noha kispártként az LMP idén is jól szerepelt a választásokon, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy szavazótábora jelentősen lecsökkent, ami veszélyeztetheti jövőbeni pozícióját a Parlamentben. A következő négy évben mindenképpen arra kell törekednie, hogy megragadja a választópolgárok figyelmét és egy biztos szavazóbázist alakíthasson ki maga mögött. 

Demokratikus Koalíció

Európai Magyarországot!

Alapítása: 2011. október 22.
Vezetője: Gyurcsány Ferenc.
Ideológiája: Szociálliberalizmus.
Magyar Parlamentben: 2014-től. Jelenleg 4 képviselővel.
Európai Parlamentben: 2014-től. Jelenleg 2 képviselővel.
Kormányzás: Soha.

Az MSZP 2010-es választási vereségét követően Gyurcsány Ferenc eltökélte, hogy alapjaiban reformálja meg a Szocialista Pártot. Elképzelései szerint az MSZP az Orbán Viktorral és kormányával szembehelyezkedők gyűjtőpártjává válna, terve viszont a pártvezetés ellenállásába ütközött, mire a volt miniszterelnök 2011 októberében kilépett a pártból, és híveivel létrehozta a Demokratikus Koalíciót.

Fennállásának három éve alatt a DK jelentős támogatói bázisra tett szert, szavazótábora pedig folyamatosan gyarapszik. Gyurcsány Ferenc karizmája, nyílt Orbán-ellenessége és a demokratikus értékek melletti határozott kiállása sokakat állított a párt mellé. A DK az átlagember egyszerű nyelvén szólal meg, érthetően fejezi ki céljait, a valós problémákról folytat diskurzust, ugyanakkor a szakmai felkészültsége is adott a sikeres politizáláshoz.

2014 elejére Gyurcsány pártjával immár jelentős szereplőként kellett számolni, így az Összefogás (később Kormányváltás) választási szövetség felkérte a csatlakozásra. Az áprilisi választásokat követően a DK a Kormányváltás révén négy képviselőt küldhetett a Parlamentbe, ám a májusi EP választáson önállóan elért 9,75%-a reprezentálja a párt valós erejét (csupán harmincezer szavazat választotta el az MSZP-től). Felvetődik tehát a kérdés, hogy amennyiben az MSZP tovább zsugorodik, nem-e a DK lesz az a párt, amely újraegyesítheti a politikai baloldalt? Az esélyei adottak erre, azonban mindenképpen szüksége van néhány értékes évre, hogy meghatározó párttá válhasson Magyarországon. Eközben folytatja együttműködést a baloldali pártokkal, az MSZP-vel és az Együtt-tel arról tárgyal, hogy közös főpolgármester-jelöltet állítsanak az októberi önkormányzati választáskora. 

Együtt – a Korszakváltók Pártja

Egyenként elbuknánk, de együtt győzni fogunk!

Alapítása: 2013. március 8.
Vezetője: Szigetvári Viktor (ügyvezető), Juhász Péter (társ) és Székely Sándor (társ).
Ideológiája: Szociáldemokrácia, liberalizmus.
Magyar Parlamentben: 2014-től. Jelenleg 3 képviselővel.
Európai Parlamentben: 2014-től. Jelenleg „1” képviselővel.*
Kormányzás: Soha.

Az Együtt 2014 egy olyan politikai installációként indult, amely megkísérelte a politikai baloldal pártjait és szervezeteit egy választási szövetségbe integrálni, amitől a Fidesz-KDNP kormány leváltását remélték. 2012 őszén három civil szervezet (Haza és Haladás Egyesület, Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért Egyesület (Milla), Magyar Szolidaritás Mozgalom) fogott össze az Együtt 2014 mozgalom, majd 2013 tavaszától, párt létrehozásáért, amely vezéralakjának Bajnai Gordon volt kormányfőt választották.

Az Együtt 2014 az alapvető polgári szabadságjogok védelmét és tiszteletben tartását képviseli. Nagy hangsúlyt helyez a sajtó- és vallásszabadság témáira, amely szabadságokra nem lehet befolyással a mindenkori politika. A méltányos és igazságos adórendszert támogatja, továbbá kiáll a demokratikus választójog, az esélyegyenlőség, a független igazságszolgáltatás, valamint a közpénzek és közinformációk átláthatósága mellett.

A nagy érdeklődésnek örvendő Együtt 2014 népszerűsége idővel főleg a fővárosra korlátozódott, az ellenzéki pártok pedig kezdetben vonakodtak az együttműködéstől. Az LMP 2014 elején visszautasította a csatlakozást, de a belőle kiszakadó Párbeszéd Magyarországért készségesen csatlakozott. Ugyanekkor lépett szövetségre az MSZP-vel, a Demokratikus Koalícióval, valamint a Magyar Liberális Párttal. Létrejött tehát az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP Összefogás (később Kormányváltás) választási szövetség. Az áprilisi voksoláson a koalíció gyakorlatilag megbukott (25,57%), az Együtt 2014 pedig két képviselőt küldhetett a Parlamentbe. A májusi EP választáson a PM-mel szövetségben 7,22%-ot szerzett, amely eredmény a párt valós támogatottságát jelezheti.

Az Együtt-PM szövetség a 2014-es választások után meginogni látszik. Bajnai a háttérbe vonult, a Szolidaritás Mozgalom nem tudja, menjen vagy maradjon? Az Együtt-nek mindenképpen új stratégiát és arculatot kell kialakítania a jövőben, hogy továbbra is a politika színterén maradhasson. Ugyanakkor az októberi önkormányzati választásokra is készülniük kell, amikor is folytatják az együttműködést az MSZP-vel és a DK-val.

*A Brüsszelbe küldött képviselője Jávor Benedek, a PM társelnöke, vagyis az Együtt pártot valójában a PM képviseli az Európai Parlamentben. 

Párbeszéd Magyarországért Párt

Kormányváltást, korszakváltást, jó kormányzást!

Alapítása: 2013. február 17.
Vezetője: Karácsony Gergely és Szabó Tímea.
Ideológiája: Zöldpolitika.
Magyar Parlamentben: 2014-től. Jelenleg 1 képviselővel.
Európai Parlamentben: 2014-től. Jelenleg 1 képviselővel.
Kormányzás: Soha.

2012 közepétől az LMP vezetését és tagságát is megosztotta egy bizonyos kérdés, miszerint a párt részese legyen-e az Együtt 2014 által szorgalmazott ellenzéki összefogásnak, avagy sem? 2013 elején döntés született arról, hogy az LMP elzárkózik a választási szövetségtől. Az ellenvéleményen lévő Jávor Benedek viszont összefogta a pártban vele hasonlóan gondolkodókat, akikkel létrehozta a Párbeszéd Magyarországért Platformot, majd kiváltak az LMP-ből. 2013 januárjában a PM csatlakozott az összefogáshoz, februárban pedig párttá alakult. Március 8-án szorosabb szövetségre lépett az Együtt 2014-el, s bejelentették, hogy a választásokra közös jelöltekkel fognak indulni.

A 2014-es országgyűlési és EP választásokat követően egy-egy PM-es képviselő került a budapesti, illetve a brüsszeli parlamentbe. Érdekesség, hogy az Európai Parlamentben Jávor Benedek, mint PM politikus képviseli az Együtt pártot is.

A PM kiáll a társadalmi esélyegyenlőség mellett és a gazdasági érdekekkel párhuzamosan a környezeti fenntarthatóságot is szem előtt tartja. A jogállamiság és a demokratikus értékek betartása prioritása, valamint elítéli a faji, nemi, szexuális és társadalmi hovatartozás szerinti megkülönböztetést. Támogatja a politikai és a gazdasági szféra szétválasztását, másrészt fellép a politikai eszközökkel való elnyomás ellen.

Magyar Liberális Párt

Az együttérző liberalizmus

Alapítása: 2013. április 27.
Vezetője: Fodor Gábor.
Ideológia: Liberalizmus.
Magyar Parlamentben: 2014-től. Jelenleg 1 képviselővel.
Európai Parlamentben: Soha.
Kormányzás: Soha.

Fodor Gábor, korábban az SZDSZ politikusa - 2008-2009 között elnöke - 2013 áprilisában hozta létre a Liberálisok pártot. Az alapítás pillanatában az a szempont vezérelte, hogy az alapító tagok lehetőleg olyan személyek legyenek, akik még nem kerültek a politika vonzásába.

2014 januárjában az MLP csatlakozott az Összefogás (később Kormányváltás) választási szövetséghez, és a szavazás után Fodor Gábor képviselői mandátumhoz jutott. Az MLP jelenleg pénzügyi nehézségekkel küzd, amivel a szervezet léte is kockára kerülhet. 

A párt megalkuvás nélkül képviseli a klasszikus liberális értékeket, kiáll az alapvető emberi- és szabadságjogok abszolút érvényesülése mellett, és a szabadság-fogalom sajátos értelmezésével úgy tartja, az emberek szabadságához tartozik, hogy nem hagyják magukat megtéveszteni, kiállnak véleményük mellett és küzdenek a nagyobb jóért. A liberálisok elkötelezettek az Európai Unió felé és szerintük az integráció a nemzetállamiság megőrzésének legjobb módja, ugyanakkor támogatnák a kis tagállamok döntési jogának bővítését is.

Téma: Magyar politikai pártok I. rész - A jelen Parlament pártjai

Köszi

Dátum: 2016.10.10 | Feladó: Tomi

Köszönöm! Eddig nagyon el voltam veszve a pártok között, szuper pártatlan leírás.

Re:Köszi

Dátum: 2016.11.24 | Feladó: Roland

Kedves Tomi!

Igazán nincs mit, én is köszönöm, hogy a blogomat olvasod! :)

Új hozzászólás hozzáadása