Budapesti Duna-hidak, III. rész

2012.07.29 13:02

K-híd

Átadás ideje: 1955.
Szerkezettípus: Rácsos acélhíd K elemekből.
Teljes hosszúság: 98 méter.
Szélesség: 3,7 méter.
Tervező: FŐMTERV.

A gyorsan összeszerelhető, katonai hídelemekből épült K-hidat 1955-ben adták át. A híd rendeltetése az volt, hogy az Óbudai Hajógyár szigete közvetlen vasúti kapcsolódással rendelkezzen Óbuda területével. 1973-ban a híd két oldalára járda is épült.

Jól kivehető a híd nevét adó 'K' elemekből álló hídszerkezeten.

Az 1990-es évek végére a hídhoz vezető vasutat felszedték, míg a hídon megmaradtak. A híd, építése óta nem esett át komolyabb felújításon. Mai fő funkciója a minden augusztusban megrendezett Sziget Fesztiválkor realizálódik, amikor a látogatók a K-hídon keresztül jutnak el a Fesztivál területére.

A 2008-as Sziget Fesztiválra haladók a K-hídon.

Molnár szigeti híd

A Soroksári Duna-ágban helyezkedik el a Molnár-sziget, amit egy apró (vasbeton gerenda) híd köt össze a szárazfölddel. A híd 1961-ben épült, amin gyalogos- és járműforgalom haladhat át.

Meder utcai csőhíd

1973-ban épült meg egy 65 méter hosszú csőhíd, ami a Népsziget déli csücskét köti össze Pesttel. 1975 óta a gyalogosok számára is elérhető, később még két csőhidat építettek az eredeti híd két oldala mellé.

Deák Ferenc híd

Átadás ideje: 1990. november 16.
Szerkezettípus: Acél gerencahíd.
Teljes hosszúság: 700 méter.
Szélesség: 22,1 méter.
Tervező: Klatsmány Tibor, Sigrai Tibor (1931-).

Az 1970-es évekre megnövekedett a nemzetközi forgalom-áthaladás Budapest belvárosában, ami a legdélebbi, avagy a Petőfi hídon bonyolódott le. Ez növelte az utóbbi híd terhelését, valamint a főváros zaj-, és légszennyezését. Erre való megoldásként merült fel egy, a főváros szélén haladó, elterelő autóút megépítése. E vállalkozás magába foglalt egy újabb Duna-híd konstrukciót is, amin áthalad az autóút. A project-et a Világbank (World Bank) úgy támogatta, hogy az építkezési költségek 35%-ra kedvezményes hitelt nyújtott.

1981-ben a hídépítésre tervpályázatot írtak ki, amelyen Klatsmány Tibor és Sigrai Tibor kiválóan teljesített. 1986 októberében a bíráló bizottság döntött a híd megépítéséről és a kész hidat 1990. november 6-án adták át a forgalomnak. A híd több nemzetközi főútvonal részét képezi (E60, E71, E75), másrészt az épülő M0-ás autóút déli, ezzel együtt Budapest legdélebbi hídja is.

A híd északi felén kerékpárút, a délin gyalogosút vezet. A híd azon rendeltetése, hogy összeköttetést teremtsen az M1-es és M5-ös autópályák között csak 1994. május 3-ra valósult meg. Ez az átadásától eltelt három és fél éves csúszás a forgalom, a fővárosból való kiterelésének elhalasztását okozta, s e miatt egyre sürgetőbbé vált egy újabb Duna-híd építése Budapesten, ami a Lágymányosi, a későbbi Rákóczi hídban testesült meg. Az autóforgalom mai nagyarányú növekedése a Deák Ferenc híd szélesítésének időlegességét vetheti fel.

Rákóczi híd

Átadás ideje: 1995. október 30.
Szerkezettípus: Acél gerendahíd.
Teljes hosszúság: 494,8 méter.
Szélesség: 30,6 méter.
Tervező: Sigrai Tibor (1931-).

A Deák Ferenc híd megépülte ellenére a nemzetközi nehézjármű tranzitforgalom jelentős késéssel áramlott ki a belvárosból és a Petőfi hídról. Másrészt a nagyarányú közjármű forgalom ugyanúgy megmaradt (a kamionos forgalom megszűnése után is) a hídon, ami szintén probléma volt. A Petőfi híd ez irányú tehermentesítésének céljából szükségesnek mutatkozott egy újabb Duna-híd megépítése. 1992 májusában a magyar Országgyűlés elrendelte a híd felépítését, amit Sigrai Tibor tervei alapján végeztek.

A híd az Összekötő vasúti híd mellé épült, amitől ezért esztétikailag nem térhetett el jelentősen, alkalmazkodnia kellett a vasúti híd egyenes vonalához, oly módon, hogy pilléreik nem érhettek egybe. A munkálatok gyorsan haladtak, noha az 1944-ben felrobbantott Összekötő vasúti híd roncsait, háborús lőszereket és egy elsüllyedt uszályt is el kellett távolítani a Duna medréből.

A híd megvilágítása egyedi módon lett kiépítve, ami a világon akkoriban példanélkülinek számított. A híd közepén elhelyezkedő piros lámpaoszlopokon lévő reflektorok felfelé szórják a fényt, s az oszlop tetején található tükörszárnyak a rávetülő fényt szétszórják a hídpálya felé, ezzel megvilágítva azt. A hídon gyalogjárda és kerékpárút is épült.

A Rákóczi híd egyik oszlopának tükörszárnya és sz oszlop vilgítása.

1995. október 30-án adták át a forgalomnak a Lágymányosi hídnak elnevezett konstrukciót. Elnevezésének érdekessége, hogy eredetileg Szent László hídnak hívták volna, de a Fővárosi Közgyűlés ezt elvetette. Ezzel az első fővárosi híddá vált, amely nem egy személyről, hanem a földrajzi elhelyezkedése alapján lett elnevezve (kivéve a mellék Duna-ági hidakat). A későbbiekben több névjavaslat is felmerült, így Latinovics Zoltán, Kossuth Lajos, Szent István, Hunyadi Mátyás, valamint a Béke hídja elnevezést is felvettették. 2011 augusztusában a Fővárosi Közgyűlés javaslatára a hidat átnevezték Rákóczi híddá, ezzel tisztelegve a nagy múltú család előtt.

A közúti forgalom a híd átadását követően azonnal igénybe vette a hidat, ami kiválóan jelezte, hogy valóban indokolt volt egy újabb Duna-híd létesítése. 2011 őszén átfestették a híd burkolatát.

Megyeri híd

Átadás ideje: 2008. szeptember 30.
Szerkezettípus: Ferdekábeles gerendahíd.
Teljes hosszúság: 1861,35 méter.
Szélesség: 70,53 méter.
Tervező: Hunyadi Mátyás (1933-), Kisbán Sándor (1949-), Benczur László (1943-).

A híd tervezésére már 1993-ban sor került, az Unitef-Céh Kkt. megbízásában, Hunyadi Mátyás mérnök a statikai terveket, Kisbán Sándor a részletterveket és Benczur László az építészterveket dolgozta ki. A 2006-ban megkezdett munkálatok előkészítő eredményeit egy árvízhullám megsemmisítette. Ez után akadálymentesen folyt az építkezés és 2008. szeptember 13-án felavatták, 30-án pedig átadták a forgalomnak a Megyeri hidat.  

Az elnevezése nem történt zökkenőmentesen. Először internetes szavazásra bocsátották a kérdést, azonban az „internetes demokrácia” komolytalanságát bizonyította, hogy az egyik esélyes név a Chuck Norris volt. Ellenben a végeredmény mást hozott, s első helyen Stephen Colbert, amerikai komikus neve végzett; második helyen Jon Stewart, amerikai televíziós műsorvezető neve; míg a harmadik Zrínyi Miklós neve lett. Viszont a vonatkozó törvények szerint hidat csak magyar állampolgárságú és már halott személyekről lehet elnevezni (utóbbi a személyi kultusz elkerülése végett van). Ez azt jelentené, hogy az első kettő helyezett kiesik és marad a Zrínyi híd elnevezés. Végül nem ez történt, az internetes szavazást figyelmen kívül hagyva a földrajzi elhelyezkedésről nevezték el a hidat, Megyeri híddá.

A hídon 2x2 forgalmi sáv került megépítésre, a déli oldalon gyalogosút, az északin kerékpárút halad, mely utóbbi csatlakozik az EuroVelo6 nemzetközi bicikliúthoz. A híd az M0-ás autópályának a részét képezi. A Megyeri híd Budapest leghosszabb és Magyarország második leghosszabb hídja, ami valójában öt híd együtteséből áll, melyek a következőek: Bal parti (pesti) ártéri híd, Nagy-Duna-ág híd, Szentendrei szigeti ártéri híd, Szentendrei-Duna-ág híd és Jobb parti (budai) ártéri híd.

A hídon távolsági és fővárosi autóbuszjáratok is közlekednek. A híd jelentőségéhez tartozik még, hogy megépültével tovább csökkentheti a teherszállító járművek jelenlétét Budapest belvárosában.

Az átadást követő forgalomba helyezése nem történt meg azonnal, kezdetben csupán ideiglenes engedélyekkel lehetett a hidat igénybe venni. Ennek oka volt, hogy Szigetmonostor önkormányzata (e területen is áthalad a híd), megtagadta a végleges engedély kiadását, mivel a második Gyurcsány-kormány egy kis autós lehajtó hidat ígért az önkormányzatnak, de ezt nem teljesítette. A híd egyéb botrányok tárgyát is képezte. Az építkezésért felelős egyik vállalat nem fizette ki alvállalatait, amiért hosszan tartó pereskedések kezdődtek el.

Összegzés

Végezetül álljon itt egy rövig összesítés a budapesti Duna-hidakról, alább az összes híd-nevet közlöm, létesítésük időrendjében:

1849. - Széchenyi Lánchíd.
1858. - Hajógyári híd.
1876. - Margit híd.
1877. - Összekötő vasúti híd.
1896. - Szabadság híd (korábbi Ferencz József híd).
1896. - Újpesti vasúti híd.
1903. - Erzsébet híd.
1924. - Gubacsi híd.
1927. - Kvassay híd.
1937. - Petőfi híd (korábbi Horthy Miklós híd).
1950. - Árpád híd (korábbi Sztálin híd).
1951. - Csepeli gyorsvasút hídja.
1955. - K-híd.
1961. - Molnár szigeti híd.
1973. - Meder utcai csőhíd.
1990. - Deák Ferenc híd (vagy Hárosi híd).
1995. Rákóczi híd (korábbi Lágymányosi híd).
2008. Megyeri híd.

Jelentősebb budapesti Duna-hidak.

Téma: Budapesti Duna-hidak, III. rész

Híd

Dátum: 2015.03.23 | Feladó: Is

Új hozzászólás hozzáadása