Budapesti Duna-hidak, II. rész

2012.07.26 16:32

Szabadság híd

Átadás ideje: 1896. október 4.
Szerkezettípus: Rácsos Gerber-híd.
Teljes hosszúság: 333,6 méter.
Szélesség: 20,1 méter.
Tervező: Feketeházy János (1842-1927).

Egy, az 1885. évben meghozott törvény szerint, amint a hídvámokból befolyt éves jövedelem meghaladja a 650.000 forintot, akkor új hidat kell építeni Buda és Pest között. 1890-ben ez adott lett és 1893-ban törvényben rendelték el két Duna-híd építését, melyek közül az egyik a Szabadság híd volt (a másik az Erzsébet híd). A Szabadság híd tervpályázatai közül Feketeházy Jánosét is elfogadták, ami alapján építették fel a hidat. 1894-ben láttak hozzá a konstrukcióhoz, s 1896. október 4-én, Ferenc József király beverte a híd utolsó szegecsét, amivel hivatalosan is elkészültnek nyilvánították azt. Az uralkodó előtti tiszteletből a hidat Ferencz József hídnak keresztelték el.

Fekezeházy János.

A villamosjárat is átszelte hidat, az 1920-as években felújították, mind a pályaburkolatát, mind a villamos vezetékeit, valamint 1928-tól kezdődően autóbuszjárat is áthaladt rajta. 1938-ban a villamosvágányokat a híd közepére telepítették át. 1945. január 16-án azonban a hidat elérte a végzete, mivel a visszavonuló német csapatok felrobbantották.

Fent: A Ferencz József híd az 1930-as években, Lent: A felrobbantott híd 1946. február 3-án.

A szovjetek 1945. márciustól 1946 januárjáig pontonhíddal egészítették ki a romos hídmaradványokat, ami az átjárást hivatott szolgálni, de a jégzajlás miatt ez hamarosan beleomlott a Dunába, de az újjáépítési munkálatok utána kezdetét vették. A hídon helyreállt a villamosközlekedés, a szerkezet díszítőelemeit viszont jócskán leredukálták, az eredeti zöld színe helyett pedig (a festékhiány miatt) szürkére festették. A híd 1946. augusztus 20-án a forgalom számára elérhetővé vált, s ekkor nevezték át Szabadság híddá.

1984-ben felújították a híd pályaszerkezetét és zöld színre való átfestése is megtörtént. 1996-ban megszűnt az autóbusz közlekedés a hídon. A rozsdásodás és a növekvő forgalom miatt 2007-ben ismételt felújításra szorult, ami céljából augusztus 21-én a híd lezárás alá került. Megerősítették az acélszerkezetét és a pályaburkolatát, a villamos pályájával egyetemben. Díszkivilágítást építettek ki rajta és a korábbi díszítőelemeit, műemlékeit is rekonstruálták. 2008 végétől a villamosforgalom újra áthaladhatott a hídon, 2009. május 31-től pedig a teljes forgalom számára vált elérhetővé.

Újpesti vasúti híd

Átadás ideje: 1896. november 3.
Szerkezettípus: Rácsos acélhíd.
Teljes hosszúság: 673,4 méter.
Szélesség: 11,64 méter.
Tervező: MSc Mérnöki Tervező és Tanácsadó Kft.

Az észak-budapesti vasútvonalak olasz tulajdonosa 1894-ben megbízatást adott egy szintén olasz cégnek, hogy egy Óbudát és Újpestet összekötő, egyvágányú vasúti hidat építsen fel, amit 1896. november 3-án a forgalom számára elérhetővé is tettek.

Az Újpesti vasúti híd a folyamatos terhelése során több megerősítésen esett át, ami mellett rendeltetését folyamatosan teljesítette. A második világháborúban több légicsapás is érte, míg végül a német hadsereg 1944. december 24-én fel nem robbantotta. 1945-ben a szovjetek ideiglenes pontonhidat létesítettek a vasúti híd helyén, 1950-től pedig a vasúti forgalmat ideiglenesen az Árpád hídra terelték át.

1953 őszén kezdték meg a vasúti híd újjáépítését, s anyag- és pénztakarékossági okokból (a rossz gazdasági helyzet miatt) az Összekötő vasúti híd lebontott darabjait használták fel az Újpesti vasúti híd szerkezetéhez. A dunai áradás 1954-ben hátráltatta a munkálatokat, de 1955. május 21-re elkészült a híd.

A 2000-es évekre az elhasználódott hídon, hogy kíméljék azt, sebességkorlátozást vezettek be. 2008 közepén a teljes acélszerkezetét kicserélték és pilléreit felújították, amikor június és szeptember között teljes hídlezárására került sor. 2009 májusa óta a gyalogosforgalomnak is nyitott és bicikliút is áthalad rajta.

Erzsébet híd

Átadás ideje: 1903. október 16.
Szerkezettípus: Függőhíd.
Teljes hosszúság: 378,6 méter.
Szélesség: 27,1 méter.
Tervező: Sávoly Pál (1893-1968).

A magyar vezetőség 1893-ban törvényben rendelte el a Szabadság (Ferencz József) és az Erzsébet híd megépítését. Utóbbi eredetileg kábelhíd lett volna, de végül a Minisztérium a függőhíd mellett döntött, arra hivatkozva, hogy Magyarországon nem lehet megfelelő kábeleket kapni a hídépítéshez. A tényleges építkezés elég későn, 1898 elején vette csak kezdetét, mivel először a későbbi hídfőknél át kellett alakítani a városképet. A híd 1903. október 16-án került átadásra, s nevét Ferenc József feleségéről, Erzsébet királynéról kapta (aki azonban 1898 szeptemberében merénylet áldozata lett, így sosem láthatta a hidat). 1914-től villamosforgalom is indult a hídon át.

Az Erzsébet híd 1907-ben.

1945. január 18-án a Budapestet elhagyó német hadsereg felrobbantotta a hidat, de annak pesti hídfője gyakorlatilag teljesen épségben megúszta a pusztítást. Az Erzsébet híd volt az utolsó budapesti Duna-híd, amit a háborút követően helyreállítottak. Vita alakult ki arról, hogy egyáltalán érdemes e rekonstruálni a hidat. Szerencsére az újraépítés mellett döntöttek és Sávoly Pál tervei alapján 1961-ben elkezdődött az építkezés és 1964. november 21-ére elkészült az új Erzsébet híd és átadták azt a forgalomnak. A híd szélessége majd 10 méterrel bővült az előzőhöz képest. 1972 végén a terhelés megszűntetése és a 2-es metró megnyitása miatt megszűnt rajta az addigi villamosforgalom és 1975-ben eltávolították a síneket a pályájáról, egyúttal új szigeteléssel és felületvédelemmel látták el a felszínét.

A felrobbantott Erzsébet híd épen maradt pesti hídfője, 1946-ban.

Az 1980-as évektől folyamatos felújításokon esett át a híd, így 1985-ben, 1990-ben, 1992-ben, 1997-ben, 1998-ban és 2001-ben is restaurálták. 2009. november 17-én az új díszkivilágítását adták át, aminek költségeinek felét a japán állam állta, mint a japán nép ajándékát.

Gubacsi híd

Átadás ideje: 1924. november.
Szerkezettípus: Rácsos gerendahíd.
Teljes hosszúság: 145,5 méter.
Szélesség: 10 méter.
Tervező: Zsigmondy Béla (1848-1916).

Az 1870-es években a Duna Ráckevei (Soroksári) mellékágán gátat emeltek, árvízvédelmi okokból. Ez volt az ún. Gubacsi gát. Az 1920-as években a fenti Duna oldalágat hajózhatóvá tették, ami okán a gátat lerombolták. Azonban a gáton át haladt Pesterzsébet és Csepel között a forgalom. Hogy ez továbbra is biztosított maradjon, a gát helyére egy hidat terveztek.

1919-1924 között került sor a híd felépítésére, ami ikerhíd rendszerű lett. Az északi híd a vasút és a HÉV számára volt elérhető, míg a déli a közúti forgalom számára. A második világháború végén, mint minden budapesti hidat, a Gubacsit is felrobbantották a németek, amit 1947-ben állítottak helyre.

Az új híd kapott még egy HÉV vágányt, de amikor 1978-ban a felújítását végezték, megszüntették rajta a HÉV járatot és helyette autóbuszok bonyolították le a tömegközlekedést. A HÉV nyomvonalak helyén 1984-ben közúti sávokat alakítottak ki, amivel a híd terhelése igen megnőtt és 1997-ben ismét fel kellett újítani. 1997 óta az északi hídon vasút és kerékpárút halad.

Az ikerrendszerű Gubacsi híd.

Kvassay híd
és a Csepeli gyorsvasút hídja

Átadás ideje: 1927.
Szerkezettípus: Felsőpályás acél-, gerenda-, és rácsos gerendahíd.
Teljes hosszúság: 97,4 méter.
Szélesség: 14,04 méter.
Tervező: Dieter János, Sávoly Pál, Ritter Mór, Nagy Zsolt.

Dieter János tervei alapján 1926-1927 között épült a Kvassay híd, ami 2x1 sávval rendelkezik. A hídon autóbusz járatok látták el a tömegközlekedést, majd 1928 októberétől a csepeli gyorsvasút vette át ezt a funkciót. A Kvassay hídnak elsődleges szerepe volt a főváros kereskedelmének fellendítésében.

1944-ben a német hadsereg felrobbantotta a hidat, amit 1947-ben más roncshidak elemeiből rekonstruáltak. A roncsanyagok miatt azonban jelentősen csökkent a híd teherbírása. 1949-ben a kommunista vezetés elrendelte a csepeli HÉV megépítését, és Sávoly Pál, valamint Ritter Mór tervei alapján vasúti híd épült a Kvassay híd mellett (Csepeli gyorsvasút hídja), amit 1951. május 1-én adtak át.

1997-ben Nagy Zsolt tervei alapján új híd tervei készültek el, amit 1999-2000 között építettek meg. A Kvassay híd egész acélszerkezetét kicserélték és 2000. június 26-án át is adták a forgalomnak.

A Kvassay híd és a mellette haladó Csepeli gyorsvasút hídja.

Petőfi híd

Átadás ideje: 1937. szeptember 12.
Szerkezettípus: Rácsos gerendahíd.
Teljes hosszúság: 378 méter.
Szélesség: 25,6 méter.
Tervező: Álgyai-Hubert Pál (1894-1945).

Építésére már 1908-ban igény volt, de ez egészen 1930-ig elodázódott. Amikor újból napirendre került a hídépítés, létrehoztak egy állami- és fővárosi költségvetésből közösen fedezett Duna-híd Alapot, amiből a munkálatokat finanszírozták. A még építés alatt sem álló hidat Horthy Miklós kormányzóról nevezték el, a kormányzóságának tíz éves jubileumának tiszteletéből. A munkálatok 1933-ban kezdődtek el, Álgyay-Hubert Pál tervei alapján. A hídon jármű-, gyalogos-, villamos- és bicikliforgalom (bicikliúttal) is átfutott. Az elkészült Horthy Miklós hidat 1937. szeptember 12-én adták át a forgalomnak.

A Horthy Miklós híd pesti hídfője.

A híd egész fiatalon, csupán hét évesen, elpusztult, amikor 1945. január 14-én a németek felrobbantották azt. A bevonuló szovjet csapatok április 5-én ideiglenes pontonhidat létesítettek a Horthy híd helyén. 1946 közepén elkezdték a hídroncsok kiemelését a Dunából, ami az árvízveszély elkerülése végett is sürgető volt.  1951-ben láttak hozzá az újjáépítéséhez, melynek szerkezetének felét a roncsok anyaga biztosította.  A hídon megmaradtak a villamossínek, valamint a bicikli- és járda-utakat is biztosították. 1952. november 25-én forgalom alá helyezték az ez úttal Petőfi nevét viselő hidat.

A háttérben a Horthy híd romjai, előrébb egy szükséghíd, 1945 elején.

1966-1970 között restaurálták, ami során a villamosvasutat, az acélszerkezetet feljavították és újramázolták a hídfelületet. 1979-1980 között a teljes hídpályát fel kellett újítani, amikor is megszűntették a kerékpárutakat, kedvezve ezzel a jármű utaknak, vagyis szélesítették azokat. Utoljára 1996-ban kisebb átalakításokat, korszerűsítéseket - köztük a járdák és villamos pályákét - végeztek rajta.

Árpád híd

Átadás ideje: 1950. november 7.
Szerkezettípus: Gerinclemezes, felsőpályás gerendahíd.
Teljes hosszúság: 981 méter.
Szélesség: 35,4 méter.
Tervező: dr. Széchy Károly (1903-1972).

A XX. század elejére Óbuda és Angyalföld Duna-menti részei egyre urbanizáltabbak lettek, amiért felmerült egy összekötő híd létesítésének az ötlete. 1908-ban törvényben el is rendelték a híd megépítését, azonban az első világháború kirobbanása ezt megakadályozta. Az 1920-as években a vezetés nem tartotta szükségszerűnek egy északi híd megépítését, e helyett a déli Horthy Miklós (később Petőfi) híd építésébe kezdett.

1930-ban pályázatot írtak ki az északi híd tervezetére, aminek általános tervét Széchy Károly készítette el. A részlettervezés után csak 1939-ben kezdődött el a tényleges építkezés. Már az acélszerkezet építésébe is belekezdtek, mikor is 1943-ban, a háború miatt leállították a munkálatokat. Mivel a híd nem volt kész, mi több kész közeli állapotban sem igen volt, a visszavonuló német csaptok nem robbantották azt fel.

1948-ban újrakezdték az építését, és 1950. november 7-én adták át a kész hidat, ami villamos pályával is rendelkezett, s amit 1955-ig (az Újpesti vasúti híd elkészültéig) vasúti teherszállításra is használtak. Eredetileg Árpád hídnak hívták volna, ennek ellenére Sztálin hídnak nevezték el a Rákosi érában, míg 1958-ban „vissza” nem kapta eredeti nevét.

A négy Duna-ágat összekötő Árpád híd.

1969-ben javítási munkálatokat végeztek a hídon, s a burkolatát kicserélték. Mivel a közúti forgalom egyre növekedett, időlegessé vált a híd szélességének növelése. Ennek érdekében először megszűntették a hídon lévő villamosmegállót, majd 1981-ben elkezdték a híd szélesítésének munkálatait. 1984. november 7-re ezzel elkészültek és a szerkezet átépítése is megtörtént. Ez a nagyszabású átépítés úgy valósult meg, hogy az alaphíd mellé egy-egy kapcsolódó hidat építettek, vagyis valójában három, de gyakorlatilag mégis egy híd jött létre, ami a pályaszakaszon kevéssé észlelhető. E szerint ma a középső hídon a villamos-, a két szélsőn a gépjármű-, biciklis- és a gyalogosforgalom bonyolódik.

Fent: Az Árpád híd leágazása a Margit-szigetre. Lent: A híd alulról, amiből jol kivehető a híd hármassága.

2003-ban újabb szerkezeti kiigazítások történtek, valamint az északi oldal járdáját bicikliúttá alakították át. A teljes hosszukban Budapesten futó hidak közül az Árpád híd a leghosszabb és legforgalmasabb, ami négy Duna-ágat ível át, s naponta kb. 150.000 jármű halad át rajta.

Téma: Budapesti Duna-hidak, II. rész

A Szabasdág híd elmaradt vége

Dátum: 2012.07.26 | Feladó: Berényi

Érdekesség a Szabaság-hídhoz.

Sokan elgondolkodhatnak, hogy lehet, hogy a robbantást meglepően jól vészelte át, szemben az Erzsébet-híddal. A Németek is azt hitték, hogy úgy fog beomlani. Azonban a statika és a mérnöki tervezés közbeszólt.
A Szabadság-hidat anyqgi okokból nem függesztett hídként tervezték, mint a Lánc- vagy az Erzsébet-hidat. Ez egy úgynevezett Gerber-tartó. A lényege abból áll, hogy két fix konzolos részre függesztenek be egy középső szakaszt. Bár ránézésre nem sokban különbözik egy függesztett hídtól, erőtanilag pontosan fordítva viselkedik. Így kiába robbantották fel a lehorgyonyzásokat a partokon, nem borult be a híd, ugyanis azokban nem le, hanem felfelé ható erő ébredt.
Emiatt csak a tartalék töletet tudott kért tenni a hídban, középen.

Tételek: 1 - 1 ból 1