Re:Válasz: III. Henrik és Fehérvár és pénzverde

Dátum: 2017.06.18 | Feladó: davesz

-Igen, igazad van, Fehérvárott a trónra III. Henrik ültette Péter királyt, ez valóban így volt.
-IV. Bélával kapcsolatban azonban szerintem nem értetted, amit írtam. IV. Béla valóban lebontatott egy királyi palotát Fehérvárott, és nem csak funkciójában számolta föl azt, ezt hosszasan tárgyaltam előző hozzászólásomban. Ez volt a Géza fejedelem és Szent István által emeltetett ún. korai királyi vár, mely nem csak rezidenciául szolgált, hanem csatlakozott hozzá egy négykaréjos templom is (Mo. első temploma), amiben Gézát eltemették. IV. Béla elbontatta a régi fellegvár nagy részét, fölépíttette a Szent Péter- és Szent Pál-bazilikát és a latinok városrészévé tette a területet (a fehérvári Hősök terén elhelyezett tábla is megemlékezik erről). Géza és felesége maradványait a Piac téren, a mai Városház téren levő templomba vitette (ennek a templomnak a helyén áll ma a Szent Imre-templom. Egyesek tévesen oda azonosították az István-korabeli királyi palotát, de ez nem igaz. Nem csak történeti, régészeti kutatással is bizonyították). Ezzel szemben IV. Béla építtetett egy teljesen új fellegvárat a Budai kapu mellett, mint azt említettem. A fellegvár királyi palotaként funkcionált. Zsigmond király idejében történt bővítéséről is tudunk.
-Igen, valóban Esztergom volt az ország egyházi központja, de mint írtam már hónapokkal ezelőtt neked, Fehérvár is nagyon jelentős vallási centrum volt, bizonyos értelemben jelentősebb is! Jelentősége abban állt, hogy a társaskáptalan nem tartozott az esztergomi érsek alá, vezetője, a nagyprépost csak a királynak és a pápának tartozott elszámolással. A fehérvári prépost tekintélye a magyar egyházban csaknem olyan nagy volt, mint az esztergomi érseké. Ezt bizonyítja, hogy a fehérvári prépostok birtokolták évszázadokon keresztül Magyarország alkancellári címét (a kancellár az esztergomi érsek volt). A koronázási ékszerek őrzése is az ő feladata volt. A 14. században éppen azért költöztetik Visegrádra a jelvényeket, mert a fehérvári prépost a egyértelműen és egyoldalúan tudta befolyásolni a királyválasztás kimenetelét azzal, hogy tulajdonképpen azt csinált a koronával, amit csak akart. Egyébként a Szent Korona visegrádi "fogsága" idején is a fehérvári prépost maradt a hivatalos koronaőr.
Mindezek mellett Fehérvár Európa egyik legjelentősebb zarándokhelyévé nőtte ki magát, ezzel és a királykoronázásokkal és a temetkezésekkel Magyarország szakrális központjának is számított. Ez a jelző Esztergommal kapcsolatban még csak föl sem merül! Arról nem beszélve, hogy az ország legelső hiteleshelye a fehérvári káptalan volt, ami megint csak a város jelentőségét Esztergom fölé helyezi. Ákos mester, Kálti Márk. Ők mindketten fehérvári őrkanokok voltak. A Tarih-i Üngürüsz eredetije is a fehérvári kiráélyi könyvtárból származik.
-Kubinyi András kijelentése nem valami megfontolt kijelentés. Amikor Magyarország háromközpontúvá vált, Esztergom Buda felemelkedésével egyenes arányban szinte teljesen megszűnt fővárosnak lenni. Ezt még az esztergomi hagyomány és az esztergomi kötődésű vagy Esztergom-párti kutatók is elismerik. A tatárjárás után a város kizárólag egyházi központ maradt, semmilyen világi szerep nem jutott neki, mint azt már említettem előző kommentemben. Mellesleg erre nem cáfoltál rá.
-Visegrád SOHA nem volt város, miután nem kapott sem fehérvári, sem budai jogot. A királyi rezidenciát kiszolgáló létesítmények valóban jelentős településsé tették annak ellenére, hogy nem volt sem kereskedelmi, sem gazdasági, sem kulturális központ. A koronázási jelvények idekerülésének is különböző okai voltak,a legfontosabbról már beszéltem. Attól, hogy itt őrizték őket az Anjou-kor nagy részében, még nem vált fővárossá (még várossá sem!). Ha a korona "felhasználási helye" is átkerül Visegrádra, akkor már más lenne a helyzet, de ez nem így volt, ugyebár. Visegrád nem közelített ahhoz, hogy főváros legyen. És azt egy tudatos magyar történelemszeretőnek nem is szabad állítania, hogy mégis. Nem hiszem, hogy egy teljesen jelentéktelen, csak reprezentatív jellegű települést kellene az akkor már nagyon erős szakrális hagyományokkal rendelkező Magyar Királyság fővárosának tekinteni.
-Mi alapján állítják azt, hogy Esztergom volt a pénzvedre helyszíne, ha nincs rá bizonyíték? :D A magyar történelemkutatásban ez a fajta hozzáállás mindig megmosolyogtat. Sokan biztosra állítják azt is, hogy Szent Istvánt Esztergomban koronázták meg, de persze erre sincsen SEMMILYEN bizonyíték. Ezzel szemben kérdezem én: miért lett Fehérvár a koronázóváros már Orseolo Pétertől kezdve, ha az első királyt Esztergomban kenték föl? Nem kellett volna ebben is követni az első király példáját? Ha Pétert már életében utálták, az őt követő királyok miért ott koronáztatták meg magukat, ahol a gyűlölt Velencei volt az első felkent király? Csak nem azért, mert első királyunkat is abban a városban koronázták meg?
-A fehérvári jogot egyébként szépen kifelejtetted, pedig a magyar várossá avatásokban évszázadokig mintaként szolgált. Esztergom is fehérvári jogot kapott, és nem fordítva. Ez is azt bizonyítja, hogy Fehérvár jelentősebb településnek számított Esztergomnál. Az Aranybulláról is elfelejtkeztél...
-A 14. századra Fehérvár volt az ország legnagyobb és legfejlettebb városa, mintegy 20-30 ezer lakossal. A 14. századtól kezdve a város nem nagyon fejlődött, ennek egyik oka az azt övező mocsárvilág volt. Fehérvár még a 16. században is olyan fejlettségi szintű városnak számított, mint Buda, pedig az azt megelőző 200 évben nem történtek jelentős építkezések a királyi bazilika bővítéseit leszámítva. Evlija Cselebi leírásaiból tudjuk, milyen hatalmas volt a török-kori város is. Fehérvári útjakor a már lakatlan házak számát is meghatározza, ebből kiindulva 1543 előtt legalább 30 ezer lakója lehetett a városnak.
-Ja, és nyilván azért hívta éppen Visegrádra Károly Róbert a lengyel és a cseh királyt, mert az a palota volt a legújabb, a legmodernebb, a legfényesebb. Ez a királytalálkozó még nem teszi jelentőssé a települést, hiszen megint csak reprezentatív okokról beszélhetünk. Királytalálkozókra egyébként korábban Esztergomban és Fehérvárott is sor került, nem is egyszer.

Új hozzászólás hozzáadása