Válasz: III. Henrik és Fehérvár és pénzverde

Dátum: 2017.06.18 | Feladó: Roland

Akkor haladjunk sorban:
- 1044-ben a ménfői csatavesztés után Aba Sámuel elmenekült, majd elfogják és megölik, seregei szétszélednek. Péter és Henrik előtt megnyílt az út Fehérvár felé, ahová bevonultak. A császár és csapatai 1045 húsvétján még mindig a városban tartózkodott. Tehát Henrik valójában nem elfoglalta a várost, hanem megszállta.
1051-ben viszont valóban csak megostromolta, de nem tudta elfoglalni Fehérvárt, ezt a részt javítani fogom.
- IV. Béla a tatárjárás után felszámolta a fehérvári királyi várat és palotát: lehet, hogy félreérthető a megfogalmazás, a felszámolás nem fizikailag értendő, hanem funkciójában számolta fel a palotát, az épület megmaradt, olyannyira, hogy a falai közé telepítette a latin polgárokat.
- Esztergom fontossága abban áll, hogy nem csak világi, de vallási központ is volt, ilyen funkciókkal egyik korabeli városunk sem rendelkezett. Ez azért jelentőségteljes, mivel a fiatal magyar állam megszilárdulásához és betagolódásához az európai keresztény közösségbe (Res publica christiana) elengedhetetlen volt, hogy a felvett vallást meghonosítsák az országban, aminek kiemelkedő lépcsőfoka volt az érsekség megalapítása. Esztergom történelmi szerepe tehát sokkal jelentősebb, mint Fehérváré vagy Budáé, mivel nem csak államigazgatási funkcióval, de a vallási élet irányításával is felruházták, amivel elősegítette az ország beintegrálását Európába, ezzel pedig a Magyar Királyság és a magyarság fennmaradását biztosította.
Itt szeretném idézni Kubinyi András elismert régész, középkorkutató, MTA tag írásából egy részletet, amit a Medium Regni könyvben olvastam: (Az Árpád-kori Magyarországon) „léteztek már állandóbb jellegű központok. A legfontosabb Esztergom volt.” Bízok Kubinyi tanár úr meglátásában.
- Nem igaz, amit írtál, hogy Visegrád „csupán egy kettős várból álló település” lett volna. Ez erősen ledegradáló, hiszen tudott, hogy a királyi udvar odaköltözésével a település várossá fejlődött, a XIV. század közepére már két városrész is elkülöníthető (magyar és német), ezen túl két királyi vár, főúri kúriák, lakótornyok, és kőházak sokasága épült a városban, sőt feltételezhetően egy ideig a koronázási ékszereket is Visegrádon őrizték. Az Anjou-korban Károly Róbert és Nagy Lajos is több évre székhelyévé tette Visegrádot, itt volt a híres visegrádi királytalálkozó, és amint írtad, lehet, hogy kényelmi okokból, de akkor is Visegrádra telepítettek államigazgatási intézményeket, vagyis az ország irányításának funkciójából adtak át a városnak. Talán nem jelenthetjük ki, hogy Visegrád főváros volt, de közelített hozzá, és jelentősége miatt meg kellett említenem egy Magyarország fővárosait taglaló írásban.
A Medium Regni könyvben amúgy külön fejezetet szentelnek Visegrádnak, amit a „három nagy” mellett a negyedik legjelentősebb városnak tartanak az írók.
- A kutatók szerint Szent István első dénárjain lévő Regia Civitas körirat nem egy kimondott városra utal, mindinkább magára a keresztény Magyar Királyságra. Igaz, hogy az esztergomi pénzverdéről nem áll rendelkezésre konkrét bizonyíték, de a XIII. századig biztos, hogy csak egy pénzverde működött az országban, és ennek a helyszíne, Torbágyi Melinda numizmatkus, MTA tag, valamint Tóth Csaba régész véleménye szerint is Esztergom volt.

Új hozzászólás hozzáadása