III. Henrik és Fehérvár

Dátum: 2017.06.16 | Feladó: davesz

Szia! Ez az állítás így nem igaz: "1044-ben és 1051-ben III. Henrik német-római császár (ural. 1046-1056) foglalta el". Mindkét támadás végső célja az volt, hogy a német-római seregek bevegyék Székesfehérvárt (mivel az számított akkor a legfontosabb településnek Magyarországon), de ez mindkétszer meghiúsult. Henrik 1051-ben megostromolta a várost, de elbukott, mivel súlyos veszteségeket szenvedett a sereg, mire Fehérvár alá ért, ráadásul a mocsarakkal övezett, erődített várost semmilyen módon nem lett volna egyszerű elfoglalni abban az időben.
Ahogy ez sem: " IV. Béla Fehérváron felszámolta a királyi rezidenciát" - éppen, hogy IV. Béla volt az, aki felépítette az új fehérvári fellegvárat, benne egy fényűző királyi palotával, a Budai kapu melletti területen (a történelmi belváros északnyugati részén), mivel elavultnak találta a Szent István korában épült citadellát (a mai székesegyház területén állt. Ott építette föl Géza Magyarország első templomát, mely köré várat emeltetett. Ott született Imre herceg. A fellegvár IV. Béla uralkodásáig jóformán változatlan állapotban létezett, Béla azonban még hercegként az egészet lebontatta, helyére pedig óriási bazilikát emeltetett (Szent Péter- és Pál-bazilika, azonos a mai székesegyházzal), őt abban koronázták meg (ugyebár szeretett különcködni). Az ő idején megerősítették és modernizálták a XII. században épült városfalakat a citadella köveinek felhasználásával). Nem tudom, hogy ezt hol olvastad, de ez biztosan nem így volt. A fellegvár és a palota maradványait Siklósi Gyula régészprofesszor szakaszosan feltárta és egyértelműen azonosította az elmúlt évtizedekben.
Egyébként azzal az állításoddal továbbra sem értek egyet, hogy Esztergom lett volna a legjelentősebb a "három nagy" közül, pláne akkor, amikor már Buda is fölemelkedett. Jelentős kulturális központ maradt ugyan az érsekség miatt, de Buda megerősödésétől kezdve szinte semmilyen világi szerep nem jutott neki, Fehérvárnak is ugye egyre kevesebb, de Esztergommal ellentétben a koronázások, a törvénylátó napok és az országgyűlések miatt egyértelműen jutott politikai központi szerep neki egészen a török hódoltságig amellett, hogy szakrális székhely volt. Ráadásul Fehérvár nem csak egyszerűen királyi székhely volt, hanem A királyi székhely. Csakis Fehérvár volt az egyetlen város, amit teljességgel királyi székhelynek lehet nevezni, mivel a Nagyboldogasszony-koronázóbazilikában állt az a trón, amire a koronázást követően a királyt ráültették (innen a város nevének első tagja). A város egy másik jelentős templomában, a Szent Péter- és Pál-bazilikában is állt egy trón. Ott hirdette ki első ítéleteit a frissen koronázott király. Efféle gyakorlatról más városban a Magyar Királyság területén nem tudunk, tehát a királyi székhely kifejezés csak Székesfehérvár esetében említhető a szó szoros értelmében.
És Visegrádot sem értem még mindig. A "főváros" kifejezés városokra értelmezhető csupán, egy kettős várból álló településre nem. Hiába voltak oda telepítve egyes időkben bizonyos királyi hivatalok kényelmi okokból, azok hivatalosan Esztergomban, Budán, Fehérváron működtek mindig is.
Ezektől eltekintve tök jó a cikk, sokat javítottál rajta, tetszik. De azt még megjegyezném, hogy szerintem egy metszetet beszúrhattál volna a középkori Fehérvárról is. :)

Új hozzászólás hozzáadása